Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

A mélység ölelése

Új búvárfilm került fel a Netflixre, és egyszer feltétlenül érdemes megnézni.

film sztori

Kezdjük a címmel: angolul No Limit, magyarul Korlátlan befolyás. Ez az utóbbi nekem semmitmondó- ha csak ennyit látok, aligha nézek bele, mi ez a film. A No Limit sokkal többet ígér, mert ez egyrészt a különleges, nagyon veszélyes mélymerülési kategória neve, másrészt valamit sugall. És ehhez képest mi az eredeti francia cím? Sous comprise, azaz befolyás alatt, amihez a magyar verzió áll közelebb- tehát talán pont ez fejezi jobban az alkotók szándékát? Mindegy, ezen túl is lépek, azért a címnél kicsivel több egy film.

Ami egyébként azt állítja, hogy valós események inspirálták. És aki ismeri a szabadtüdős búvárkodás történelmét, annak gyorsan le is esik, milyen eseményeket dolgoztak fel, természetesen dramatizálva. Egy rutinos, világcsúcsokat döntő búvár találkozik egy fiatal lánnyal, akiről kiderül, roppant tehetséges a búvárkodásban, s bajnok nem csak a szeretője lesz, belőle is csúcstartót akar faragni.

Egyértelmű, hogy Fransisco "Pipin" Ferreras és Audrey Mestre története az alap, s csak azért nem árulok el többet, mert az eseményeket viszonylag hűen követő film végét is lelőném azzal, ha mesélnék erről. Mindenesetre javaslom, hogy olvasson utána, aki kíváncsi a valós háttérre- feltétlenül érdemes.

film sztori

Inkább arról ejtenék szót, hogy például mennyire kell komolyan venni a filmben repkedő 170, 180 méteres merüléseket, a különféle kategóriákat (No Limit, CWT, CNF, stb.)? A helyzet az, hogy valóban értek el ilyen mélységeket egy levegővel merülő búvárok, valóban nagyok a kategóriák közti különbségek.

Manapság a No Limit az extrém mélysége, veszélyessége miatt nem igazán űzött merülési forma, az utolsó érvényes rekord 2007-ben született. Személyes véleményem szerint, noha nem űzöm ezt a sportot, ez így is van rendjén, mert a többi kategória is pont elég kihívást tartogat. Amit a film bemutat annak kapcsán, micsoda csapatmunka egy ilyen extrém rekord elérése, szintén nem kitaláció.

Az is megesik, hogy egy nagyon tehetséges, nagyon ügyes új versenyző viszonylag rövid idő alatt a csúcsra ér- a magyar világbajnok, Korok Fatima is egészen váratlanul robbant be a szabadtüdős búvárkodás élmezőnyébe például. A szintén váratlanul csúcsot javító görög Danai Varveri karrierje még egy (nem túl jól sikerült) filmet is ihletett. Az pedig egyértelmű tény, hogy egy olyasmi átlagbúvár, mint én, annyira hasonlítható az emberfeletti teljesítményekre képes szabadtüdős rekorderekhez, mint egy hobbikocogó Usain Bolthoz. 

Tehát ha úgy nézem, hogy tisztában vagyok a történet hátterével, s van némi búvárismeretem, nem igazán lenne indokolt lehúznom ezt a filmet. Lehetne vele itt-ott kötekedni? Természetesen igen, de olyan elemek terén elsősorban, amik minimális módon sem befolyásolják a sztorit. Tudom, hogy 170 méteres mélységbe merülve kicsivel több palackot aggatnak magukra a biztosító búvárok, de nem hiszem, hogy emiatt kellene az egész filmet hiteltelenként leírni.  A víz alatti felvételekben egyébként sem igazán erős az alkotás, nem mindig hitelesek a képek, a fényviszonyok nagy mélységben- ezeket jól megoldani nem egyszerű, nekik így sikerült.

Mellesleg a No Limit filmként is működik, legalábbis a számomra. Nem azt mondom, hogy a Nagy kékséghez hasonló időtálló klasszikussá válik, de nem is a 47 méter mélyen kategóriájú bődületes baromság. A színészek, ha nem is kimagaslóak, elfogadhatóan hozzák a szerepüket. A történetnek megvan a tempója, és a háttér sem teljesen kitalált, nincsenek a filmben őrült túlzások. Talán pont a valóságos események felidézése miatt lett számomra ez a film érdekesebb egy átlagos búváros kalandfilm helyett.

Nézd meg, olvasd el, mi történt valójában Audrey Mestre-vel, és töprengj el ezen az egészen. Akár annak is esélyt adhatsz, hogy magad is kipróbálod azt, milyen egy levegővel a víz alá bukni- csak, ahogy a film elején is elhangzik, mindig biztonságos körülmények között, és soha nem egyedül.

Korlátlan befolyás (No Limit) a Netflixen

0 Tovább

Málta új roncsa

Túl drága lett volna a javítás, ezért a tenger mélyére küldték a tankert.

sztori málta roncs

Egy négy évvel ezelőtti vihar során Qawránál szikláknak ütköző olajszállító tartályhajó került elsüllyesztésre Gozo új merülőhelyeként.

A 60 méter hosszú, Hephaestus nevű hajó 2018 februárjában egy vihar során került nehéz helyzetbe, majd végül zátonyra futott a Qawra melletti Fra Benben. A hajótörést követően a kormány a hajó elsüllyesztése mellett döntött, mivel a hajó javítása túl költséges lett volna.

A Hephaestust a Gozo partjainál lévő Xatt l-Aħmarban süllyesztették el, a Karwela, a Comino Land és a Xlendi többi roncsa közelében. A tervezett mélység 38-42 méter, de a pontos mélységet akkor fogják megerősíteni, ha a roncs már a helyén van, és a búvárok lemerülhetnek, hogy megvizsgálják.

sztori málta roncs

A műveletre több éves várakozás után került sor. A roncs elsüllyesztése már 2020 óta tervben volt, de az engedélyek és a víz alatti felmérési munkák miatt késlekedést szenvedett a projekt.

Már a Qawra szikláin megfeneklett hajó is vonzotta a turistákat, sokan megnézték és fényképeket készítenek a hajóról. Miután a hajót elvontatták, a marsai Cassar hajógyárba vitték, ám a tulajdonos túl drágának ítélte a javítást, és ezzel megpecsételte a hajó sorsát. 

A Hephaestus azután került a tenger fenekére, hogy a tartályhajót megtisztították az olajlerakódásoktól, és a búvárok biztonsága érdekében kisebb változtatásokat hajtottak végre rajta.

A Máltai Idegenforgalmi Hatóság elnöke, Gavin Gulia elmondta, hogy ez a hatodik szándékosan elsüllyesztett hajóroncs az elmúlt kilenc év alatt, és ezzel növelik a búvárturizmus kínálatát. Elmondta, hogy a cél a máltai szigetek körül merülő búvároknak olyan vonzó élményt nyújtani, amely a máltaiaknak is hasznára válik.

Clayton Bartolo miniszter hozzátette, hogy a számok azt mutatják, hogy a búvárturisták általában több pénzt hoznak a máltai gazdaságba, és minőségi turistáknak számítanak. Így érthető, miért ruháznak be újabb projektekbe az eddig is sok búvárt vonzó kis szigetországban.

0 Tovább

A Parlament, fejjel lefelé

Korok Fatima 96 méteres rekordmélységbe jutott a Bahamákon.

Talán lassan eljutunk oda, hogy egyre kevesebbeknek kell bemutatni a szabadtüdős búvárkodás magyar sztárját, Korok Fatimát, aki nagyszerű eredményeket ért el az utóbbi években. Jelenleg épp a Bahamákon vesz részt a legendás Vertical Blue versenyen, s ott érte el a 96 méteres mélységet Free Immersion kategóriában. (Ebben a számban a versenyzők a kezükkel húzzák magukat a kötélen és ereszkedés közben, nem pedig uszonnyal úsznak.)

A 96 méter (ami megegyezik a Parlament épületének és a Bazilikának a magasságával) természetesen magyar csúcs, s nincs messze a világcsúcstól sem. Fatima azóta hajtott végre már újabb sikeres merülést, és a versenynek még nincs vége, várható még kiváló eredmény a magyar búvárlánytól.

Ám azt is tudni kell, hogy ez az izgalmas, különleges adottságokat kívánó sportág nem tartozik azok közé, amelyeket bőkezűen támogatnának állami szinte. Fatima szeretne a hamarosan kezdődő világbajnokságon is részt venni, és ehhez keres támogatókat- akár kis összegű segítségről van szó, akár nagyobb szponzorról. Aki megteheti, bármekkora összeggel hozzájárulhat a részvétel lehetővé tételéhez. Ennek részleteit az alábbi bejegyzésben találjátok!

0 Tovább

Csak egy cápaharapás

Cornwall közelében egy kék cápa megsebesített a lábán egy búvárt, aki a hírek szerint nem sérült meg súlyosan - sőt, inkább amiatt aggódik, hogy az eset rossz fényt vet a cápákra.

sztori cápa baleset

A meg nem nevezett nő július 28-án dél körül vett részt a Blue Shark Snorkel Trips, egy penzance-i székhelyű hajós cég által szervezett cápás kalandon. Amennyiben az esetnek nem volt konkrét kiváltó oka, azaz nem volt provokált támadás, akkor ez az egyetlen ismert eset, amikor cápaharapás történt brit vizeken.

Az üzemeltető nyíltan beszélt az incidensről. Az utolsó dolog, amit szeretnének, hogy a sajtóban megjelenő híresztelések rossz hírét keltsék az eset miatt nem hibáztatható cápáknak, mondták el.

"Azonnal követtük a vészhelyzeti intézkedési tervünket, és elsősegélyt nyújtottunk az érintett személynek. A parti őrség tanácsait és helyzetértékelését követően a személy saját lábán hagyta el a hajót, és a parton további ellátásban részesült.".A parti őrség Penzance kikötőjében találkozott a túraszervező hajójával, ahol a mentőszolgálat személyzete készenlétben állt.

A vendég hangsúlyozta, hogy sérülését nem szabad a cápa agressziójára fogni. "Annak ellenére, hogy így végződött a kirándulás, csodálatos volt látni ilyen fenséges teremtményeket a közegükben, és egy pillanatig sem szeretném, ha ez a szokatlan esemény beárnyékolná egy amúgy is üldözött faj hírnevét" - jelentette ki. A nő megköszönte hogy  a Blue Shark Snorkel Trips személyzete segítségére sietett és azonnal és jól reagáltak.

"Noha nagyon ijesztő volt az incidens, a körülöttem lévő emberek kedvessége és nyugalma rengeteget számított" - mondta. "Mindannyian vállaljuk ezeket a kockázatokat, amikor belépünk egy ragadozó élőhelyére, és soha nem tudjuk teljesen megjósolni egy vadállat reakcióit."

A cég közölte, hogy azóta is konzultációt folytat cápaszakértőkkel, hogy megértsék, miért történt az incidens.

A Blue Shark Snorkel Trips "közvetlen és interaktív találkozásra ad lehetőséget a kék cápákkal természetes környezetükben". Kis csoportokkal hajóznak ki, s a felszínen lebegő búvárok testközelből láthatják a kékcápákat. A weboldalon hangsúlyozzák, hogy "Ezek a kirándulások nem ajánlhatók azoknak, akiknek nincs korábbi búvártapasztalatuk. Magabiztosnak kell lenniük a nyílt vízben, és tiszteletben kell tartaniuk, hogy vadon élől állatokkal vannak a tengerben."

A cápás úszásokra a Celtic Fox nevű hajóról kerül sor, akár 30 km-re a partoktól. A vízbe csalit engednek, és figyelmeztetik a vendégeket, hogy időnként akár három órát is várniuk kell a cápák megjelenésére.

A kékcápák (Prionace glauca) nyaranta a Karib-tenger felől úsznak el az Egyesült Királyság vizeibe, hogy főként apró halakkal és tintahalakkal táplálkozzanak. A faj az IUCN Vörös Listáján a veszélyeztetett közeli kategóriába sorolt, világszerte halászott faj. A kékcápák uszonyai roppant nagy számban kerülnek piacra a hongkongi uszonykereskedelemben.

A sajtó reakciója az incidensre általában visszafogott volt, bár akadt lap, amelyik némileg szenzációhajhász címet adott a nem különösebben veszedelmes cápaharapásnak.

0 Tovább

​​​​​​​Búvár a tűzfalon

Különleges alkotással gazdagodott a Frankel Leó utca.

A környéken megfordulók felfigyelhetnek a Lukács fürdővel átellenes oldalon megbújó kis tóra. Az üvegből készült kerítésen át be is lehet pillantani, s megcsodálható a kristálytiszta tavacska, melynek felszínén növények lebegnek. A szerencsések még azt is láthatják, ahogy búvárok ereszkednek alá a tóba.

Ez a Malom-tó, amiről magam is írtam már, hiszen ez egy kifejezetten egyedi helye a fővárosnak, és magam is búvárkodtam benne párszor. Aki járatos a témában, az tudhatja, hogy a vize a mögötte elhelyezkedő, vízzel telt Molnár János-barlangból származik, ami jól ismert hely a barlangi búvárok körében. Nemzetközileg talán még ismertebb is, mint idehaza.

Bár a barlang előtti területen voltak kisebb munkálatok, a járókelők számára igazán látványos ez a vadonatúj, színes, látványos tűzfal festmény lesz. Nem meglepő módon, utalva a szomszédban levő barlangra, a képen kiemelt szerepet kap a búvárkodás is. A Színes Város Csoport alkotása öt héten át készült, 330 liter festéket használtak el hozzá, és hosszú éveken át ékesítheti a Frank Leó utca 46. számú ház tó felé eső falát.

Sokak számára ez a feltűnő, különleges alkotás lesz az első, ami jelzi, itt a magyar búvárkodás ikonikus helyszíne van: a Rózsadomb alatt megbúvó több kilométer hosszú, vízzel telt járatrendszer. Személy szerint mindig örömmel fogadom, ha hasonló módon gazdagodik a budapesti utcakép, s ehhez a festményhez pedig természetesen még jobban kötődök.

0 Tovább

Merülés alatt talált kincsek

A sekély vízben kutató Daisy ennyi mindent szed össze egy merülés alatt.

sztori

Discovery Daisy néven van videocsatornája a fémkeresővel ügyesen bánó hölgynek. S ha valakit zavarna, amiért kiemeltem, bikiniben veti bele magát a kincskeresős kalandokba, szerintem őt kevéssé bántaná ez a jelző: tudatosan játszhat rá a csinis, fiatal, szőke csaj erre, ez része a stílusának. Divat most a fémkeresőzés, ő pedig így űzi. Miért ne tenné?

A videó egyébként nem túl bonyolult. Daisy beköszön, aztán búvárfelszerelést kap magára, és bemutatja, milyen a sekély, nem túl jó látótávolságú, felkavarodó vízben túrni az aljzatot. S aztán látható, hogy hol ez, hol az kerül a szeme elé, s ő szépen begyűjti a sok zsákmányt.

A végén pedig szépen be is mutatja, mi mindent szedett össze. Az összkép nagyon vegyes: pénzek, csecsebecsék és sima szemét is a kezébe ügyébe akadt. Bár van köztük néhány darab, ami érhet egy keveset, nem ez a lényeg. Hanem inkább az, hogy ezt mind egy rövidke, sekély merülés alatt gyűjtötte be Daisy. A többség csak kacat, mondhatjuk úgy, hulladék, szemét- egy ember, ennyi idő alatt az iszapot túrva ezt találta. Mennyi van akkor mondjuk a teljes vízfelület alatt?... 

A kérdés költői. A bikinis kincskereső nyilván reménykedik a nagy találatban- tetszik vagy sem, ehhez a melóhoz is érteni kell, és ő bevállalja, megcsinálja. Aztán lehet, nagyobb üzlet a videók futtatása, mint a gyűjtögetés? De akár így van, akár úgy, a tanulság nekünk inkább az, hogy tele van szemetelve a vizek, de nem kicsit!

Mert hiába ér egy aranyból készült ékszer sokat, a természet szempontjából az pont olyan hulladék, mint a sörösdoboz... És tegyük hozzá, Daisy dicséreteként: ő az "igazi" szemeteket is kihozza a vízből. De elég sok merülés kellene hozzá, hogy igazán meg tudja tisztítani a vizeket- egyetlen élet tuti kevés lenne.

sztori

0 Tovább

Okos búváróra

Pénztárca, személyi edző, üzenetküldő és kifinomult búvárkomputer egyben? Létezik ilyen eszköz, s még csak nem is rossz.

sztori felszerelés

Olyan időket élünk, amikor már a cipőkanál is csak akkor menő ha '"smart". A kérdés persze az: kell-e menőnek lenni minden egyszerű használati tárgynak, valójában mennyi értelme van az okoseszközök seregének? A választ nem itt és nem most fogom megadni, de az tény, hogy igenis létezik olyan terület, ahol új lehetőséget nyitott meg az "okosítás".

Korábban volt már egyszerű kis fitnesz karkötőm, pár alap funkcióval, és egy olyan aprócska kijelzővel, amit még a mostaninál jobb szemmel sem tudtam volna leolvasni. Ám egyáltalán nem akarom szidni, lekicsinyelni, igenis adott körülmények között ez az olcsó kis cucc betöltötte a funkcióját. 

Mert nem az a kérdés, mit akarnak ránk tukmálni a gyártók forradalmi újdonságként, hanem az, hogy mire van nekünk valójában szükségünk. Azért voltam el az olcsóbb firtnesz karkötővel, mert a drágább okosórák funkcióira igazán nem volt szükségem. Persze, jó ha üzenetet értelmezhető méretű karakterekkel lehet rajta olvasni, ám mivel órát nem feltétlenül hordok, és nem is igazán hiányzott, ezért csak emiatt nem vettem volna.

Idővel a különféle edzések, kirándulások nyomon követése miatt jobban kezdett érdekelni a korszerűbb fitnesz órák kategóriája. El lehet mélázni azon, valójában mit adnak ezek a cuccok hozzá az edzéseinkhez. Ha úgy nézzük, nem sokat. Ezerszer hatékonyabb leszel, ha tudod, a fekvőtámaszozás közben milyen pulzuszónában volt a szívverésed? A felhasználók többsége számára ezek csak számok, adatok, nem értelmezhető formában.. 

Mégis működik valamiféle hatás. És ennek nem az óra az oka- hanem a használója, az ember. Az ember, ami felnőttként is képes olyan monoton, ismétlődő cselekvésekre alapuló játékok, kacatok mindennapos felhasználójává válni, ami megadja azt az örömöt, hogy ha valamit nap mint nap csinálsz, akkor annak van valamiféle eredménye. Minden nap ott vagy, megcsinálod, és a végén kapsz egy virtuális sütit vagy pénzérmét. Minden korszaknak volt ilyenje, a Tamagocsi, a Tétova Teve Club, a Farmville, a Pokemon Go, és társaik- lehettek bennük ilyen-olyan csavarok, mégis felfedezhető a hasonlóság.

sztori felszerelés

A napi aktivitásodat követő okosórával gyakorlatilag te magad leszel a "Tamagocsi". Magad vagy az ismétlődő tevékenységek alanya, s ezért éppen úgy megkapod a virtuális jutalmad: számon tartja az alkalmazás a rekordjaidat, megdicsér, ha eléred a kellő aktivitást, és persze virtuálisan megsimogatja a buksidat. Te pedig ráteszel még pár lépést, még egy kilométert, hogy meglegyen a következő szinthez szükséges, vagy egyszerűen csak elvárt teljesítmény.

A magányos harcosok nevetnek és legyintenek, ám az emberek jelentős részének szüksége van erre az edzőtársra, ami afféle szenvtelen minimotivátor. Ha úgy nézem, elszomorító,  hogy nem emberekkel tréningezünk együtt, kevesebb a közösség, de ha úgy nézem, ez egy olyan jellegű fejlődés a technológiában, aminek igenis van haszna is, értelme is. És ezt magamon is érzem. Nyomon követni a tevékenységeimet jó móka, és saját magamat inspirálom arra, hogy tevékenyebb legyek. 

Ilyen órából ezer van. Ami nekem volt, az is hasznosnak bizonyult- aztán búvártúrákon előkaptam a szokásos, csak merüléshez használt búvárkomputerem, és azt vittem a víz alá. Tudtam és tudom, azoknál sokkal jobbak, újabbak is voltak és vannak, de semmi jelentőségét nem éreztem a váltásnak, amíg a régi működik. Nem nyújtottak semmi pluszt egy átlagos merülésen, és ahhoz képest igen drágák is lehetnek. Az alapvető funkcióra még az a komputerem is alkalmas, amit még 20 éve vettem! 

Amikor viszont megjelent az első búvárkomputerrel kombinált okosóra, minden fitnesz-, kommunikációs funkcióval, ami csak elvárható, az erősen megváltoztatta a játékszabályokat. Már nem "csak" egy kiváló búvárkomputer, ami esetleg a hétköznapokban órának is használható, hanem benne van minden, amitől a saját kis fitnesz játékunk főhősei lehetünk. S persze gyúrás közben kaphatjuk a roppant fontos üzeneteket, vagy akár fizethetünk is a proteinturmixért vele. Hát kinek ne kellene ilyen?

Bevallom, bármennyire kifinomult és jó ez a technológia, nem éreztem azt, hogy most azonnal szükségem van erre. A régi fitnesz órám is sok dolgot tudott mérni, merülésre ott volt a használható komputerem (meg a tartalék tartalékjának a tartaléka...). Szóval a jó vélemények, a sok funkció szólt mellette- az árcédula pedig ellene. A részletekbe nem mennék bele, hogy lettem végülis egy ilyen cuccnak a gazdája, mert a lényeg az, hogy fél éve használom, és most már megalapozottabban tudok róla nyilatkozni.

sztori felszerelés

Abba bele sem megyek, mennyire hatékony mint az edzéseim, tevékenységeim követője. Remek cucc, ezernyi információval, statisztikával örvendeztet meg, a GPS tűpontos, kitűzőket szerezhetek, gratulál az új "rekordjaimhoz", szóval megkapok minden virtuális jutalomfalatot, ami miatt nagyobb kedvvel edzek. S persze közben a szép, jó és nagy kijelzőre érkező üzeneteket is remekül tudom olvasni, azaz nem szakadok ki, le és el a virtuális burokból. (Abba sem mennék bele, ez jó vagy sem- de semmi akadálya a telefon kikapcsolásának, ha mégsem olyan fontos, hogy minden cicás videóról egyből értesítést kapjak.)

És merülés közben? A régebbi komputerek algoritmusa is megbízható, abban nincs nagy különbség. Hadd ne menjek bele, melyik algoritmus mit tud, mert az átlag felhasználó számára szintén az az igazán fontos, hogy bevált, kipróbált, biztonságos algoritmust követve ügyel a testi épségünkre a komputer. A kijelző kitűnő, van benne tájoló, és ha komoly, képzett technikai búvár lennék, arra is vannak külön üzemmódok. Szóval mindent tud már a cucc, amire csak egy búvárnak szüksége lehet. Az átlagbúvár ennek a tudásnak csak igen csekély részét használja ki, megsúgom- de ez nem a komputer hibája. Amikor megkérdi tőlem valaki, hogy minek a rövidítése a ZRÚ, s elárulom, az bizony a zárt rendszerű újralégzőt jelenti, még a rutinos merülőtársak is csak hümmögnek, hogy ez a funkció pont nem hiányzik a számukra.

Amitől viszont kényelmesebb, és mit ne mondjak, menőbb lesz a merülés pontosabban a felszíni idő, az az alkalmazás. A merülés adatai szépen átvándorolnak a telefonra, s meglepően részletes, látványos naplóbejegyzés lesz belőlük. Nem szerettem már papíron írogatni a merüléseimet, és ezzel a cuccal nem is kell, mert megoldja helyettem. Ott van minden fontos információ, a merülési profil, és persze a GPS érzékelőnek köszönhetően a merülés pontos pozíciója. Mennyire látványos már, ha így láthatod minden különösebb kavarás nélkül azt, hol indultál el a víz alá, s hol fejezted be a merülést?...

sztori felszerelés

Egy okoseszköz, aminél nem csak felesleges masni a smart funkciók sokasága? Azt hiszem, erről már elmondható ez. Igen, meglennék nélküle. De nem bánom, hogy ezt választottam. Nem füllentem magamnak azt, hogy hatástalanok lennének a különféle aktivitásra ösztönző üzenetek, vagy hogy ne tetszene a digitális merülési napló, amitől valójában egy merülés sem lesz jobb. A búvárkodásnak viszont része az utólagos emlékidézés is, és mondanom sem kell, ez sokat segít. Ott, valahol félúton a zöld meg a piros jelölő közt jöttek a cápák- erre jó visszagondolni.

A jövő nyilván az, hogy megjelennek olcsóbb, kevésbé nagy tudású, de azért még mindig elég jó okos búvárórák (vagyis búvárkomputerek), amelyek valós alternatívát jelentenek a hagyományos búvárkomputerekhez képest. Ha az árak közt nincs nagy különbség, tulajdonképpen mi szükség is van egy külön felszíni okosórára, meg egy víz alattira? Azt viszont észben kell tartani, hogy a minőség terén nem lehet kompromisszumot kötni. Mert ha kocogás közben épp nem rögzíti pontosan a helyszínt a komputer, talán még nem akkora baj, de merülés közben nem nagyon van helye kihagyásnak. Ezért aztán ennek mindig meglesz az ára. de ha erre a sok-sok funkcióra valóban szükségünk van, akkor az értéke is.

0 Tovább

Az egyiptomi cápatámadásokról

Mindenki beszámolt az ijesztő balesetekről Hurghada közelében. Lehet ennek kapcsán még újat, okosat mondani?

baleset sztori egyiptom

Megjelentek szenzációhajhász írások illetve sokkal alaposabb elemzések is a két halálos áldozatot követelő cápatámadások kapcsán, és nem szeretném ezeket megismételni. Azt leszögezem, a valójában nem sokat mutató, csak egy áldozat utolsó pillanatait megörökítő videót nem osztom meg, kegyeleti okokból.

Amit tudunk: egymástól alig pár száz méterre történt a két támadás, nagyjából ugyanabban az időszakban- esélyes, hogy ugyanaz a ragadozó követte el őket. Egy idősebb, évek óta Hurghadában élő osztrák nő esete kapott nagyobb nyilvánosságot, hiszen róla készült a fent említett videó. A második áldozat, egy negyvenes éveiben járó román nő esete csak később került nyilvánosságra. Nyilván az egyiptomi hatóságok igencsak óvatosan jártak el, mert a nyári szezon közepén nagyon nem hiányzott nekik az, hogy így kerüljön be Hurghada a hírekbe.

Vizsgálatot indítottak, a partot pedig pár napra lezártak. Talán majd mutatnak képeket egy kifogott cápáról is, hogy "megvan a bűnös". Az első hírek még nem voltak egyértelműek, mostanra viszont úgy tartják, mind a két támadást tigriscápa követte el. Ez egy kifejezetten nagytestű, a Vörös-tengerben is előforduló, veszélyesnek számító cápafaj, tehát nem kizárható, hogy tényleg így történt.

Hogy miért pont most, miért így? Azt nem tudjuk, és én azt gondolom, soha nem is fogjuk megtudni. A cápák nem tesznek vallomást. A nyílt tengerben osztozunk a területen a tengeren élőlényekkel, és megesik hogy valaki megsérül- néha csak egy tengeri sünbe lép valaki, más súlyos medúzacsípést szenved el, és valóban, előfordulnak cápatámadások is. Ahogy az jellemző, most sem falta fel egészben az embert a cápa, de a sérülések túlságosan súlyosak voltak, az áldozatok nem élhették túl a támadásokat, hiszen egyszerűen elvéreztek. Talán akkor sem lehetett volna rajtuk segíteni, hogy ha közvetlenül mellettük van valaki, aki segíteni próbál. Csak reménykedhetünk, ez tényleg két kirívó, egyedi eset volt és nem fordul elő hasonló a közeljövőben.

Ilyenkor jó lenne nagyon okosakat mondani arról, hogy lehet tuti módon megelőzni a cápák támadását. Ne menjünk vérző sebbel a vízbe, kerülni kell a cápákat vonzó csapkodó mozdulatokat, a vizelést, ne távolodjunk el a zátonytól, de... Milliónyi turista csinál ilyet, és csak töredéküket éri támadás. 

Tudom, hogy az is rettentően semmitmondó, hogy a tengerben fürdőzők és a cápák nagy számához képest mennyire elenyészően ritka a cápatámadás, mert aki áldozatul esik, annak pont nem számít a statisztika. Igen, a cápák ott vannak a vízben, és általában nem történik semmi. Pont, mint ahogy gyakran maga a tulajdonos nem érti, egy-egy esetben miért támadott meg valakit a kutyája. Magyarázat nincs, de a baleset attól még megtörtént, és aki átélte, azt nem vigasztalja semmilyen utólagos okoskodás.

baleset sztori egyiptom

Búvárként általában kevésbé vagyunk veszélyben, hiszen mi jól látjuk, mi van körülöttünk, csoportban merülünk. De azért mi is szoktunk egyszerű nyaralók lenni, és nem jó arra gondolni, hogy velünk pancsoló családtagjaink veszélyben lehetnek. Veszélyben vannak? A fenti statisztikák azt mutatják, nem igazán. Az óvintézkedések betartása még ezt a csekély esélyt is csökkenti. Tehát akkor egyáltalán nem kellene félnünk? 

Nem merem ezt így kijelenteni, mert tudom, van egy zsigeri félelem a többségben, ha a cápák kerülnek szóba. Ha egyáltalán nem kellene félni, akkor most miért halt meg két ember, vetődik fel a jogos kérdés? Szóval azt mondanám, az óvatosság nem árt, de ha megkérdeznek, akkor én azt mondanám, a tengerben ezer más dolog miatt is óvatosnak kell lenni. Sodrás és hullámzás, éles korallok, mély víz, medúzák, bármi sodorhat veszélybe. 

Vigyázzunk magunkra és másokra, "ne tegezzük le" a tengert és az óceánt, figyeljünk a környezetünkre, és így tovább, mondhatnám a szokásos dumát. De nincsenek csodatévő módszerek, és csalhatatlan megoldások. Ami van, az a vágy, hogy tengerre szálljunk. Hogy a vízben legyünk. És ez a vágy meg is marad. A hírek hatása is elmúlik, pár nap múlva ugyanott, ugyanúgy fognak strandolni százak, ahol ma még tilos a vízbe menni. Amit megtehetünk, hogy az önfeledt szórakozás mellett egy picit megfontoltabbak, óvatosak vagyunk- nem csak a cápák, hanem minden más miatt is. Amikor pedig nincs baj, akkor ugyanúgy élvezzük a tengert, mint ahogy mindig is szoktuk.

0 Tovább

Az eltitkolt roncs

Másfél évtizedig nem hozták nyilvánosságra, hogy megtalálták a HMS Gloucester maradványait.

sztori felfedezés

Egy profi búvárokból álló csapat fedezte fel a Gloucester roncsát. A hajó 1682. május 6-án süllyedt el Norfolk partjainál, az Egyesült Királyságban, miközben James Stuartot, York hercegét, a későbbi II. és VII. Jakabot szállította.

A H.M.S. Gloucester fregattot 1652-ben állították hadrendbe, a londoni Limehouse-ban építették, és 1654-ben bocsátották vízre.

1682-ben ezt a hadihajót választották ki, hogy James Stuartot, York hercegét Edinburgh-ba szállítsa, hogy elhozza váraddós feleségét és háztartásukat. Abban reménykedtek hogy időben visszahozzák őket II. Károly király londoni udvarába, hogy megszülessen a törvényes férfi örökös.

A Gloucester Portsmouthból indult útnak. A herceg és kísérete Margate előtt szállt fel rá, miután Londonból jachton utaztak. A hajón számos prominens angol és skót udvari ember utazott, köztük John Churchill, a későbbi Marlborough első hercege.

1682. május 6-án a Gloucester néhány órával azután futott homokpadra, hogy James Stuart, a kapitány és több tengerésztiszt hosszasan vitatkozott a követendő útvonalról.

A herceg nem sokkal a hajó elsüllyedése előtt elhagyta a hajót, és egy kísérőhajóra szállt át, hogy befejezze útját, de az utasok és a legénység tagjai közül több százan meghaltak.

A roncs helyét először 2007-ben fedezte fel egy testvérpár Julian és Lincoln Barnwell, néhai édesapjuk, Michael, valamint barátjuk, James Little, a Királyi Haditengerészet egykori tengerésze és búvárja.

Később megtalálták az 1681-ben gyártott hajóharangot, amelyet 2012-ben a védelmi minisztérium használt fel a hajó végleges azonosításához.

Mivel a hajó azonosságának megállapítása sok időt vett igénybe, és mivel a nemzetközi vizeken fekvő, "veszélyeztetett" helyszínt védeni kellett, a felfedezést csak most lehet nyilvánosságra hozni.

"Az elsüllyedés körülményei miatt ez a legjelentősebb víz alatti régészeti felfedezés a Mary Rose 1982-es kiemelése óta" - mondta Claire Jowitt, a Kelet-Angliai Egyetem professzora, az English Historical Review című folyóiratban e hónapban megjelent tanulmány szerzője.

"A felfedezés azt ígéri, hogy jelentősen segíteni fogja a 17. századi társadalmi, tengerészeti és politikai folyamatok megértését".

A kiemelt és konzervált leletek között ruhák és cipők, navigációs és más tengerészeti felszerelések, személyes tárgyak és számos borosüveg is található.

Az egyik palackon a Legge család - George Washington, az első amerikai elnök ősei - címerével ellátott üvegpecsét látható. A címer a csillagos és sávos zászló elődje volt.

Egyedülálló módon ezen kívül volt néhány bontatlan palack is, amelyekben még mindig bor volt, ami izgalmas lehetőségeket kínál a jövőbeli kutatás számára.

"Ez kiemelkedő példája a nemzeti és nemzetközi jelentőségű víz alatti kulturális örökségnek" - mondta Jowitt professzor.

"A kiváltságosok és a hétköznapi emberek életének elvesztését tekintve is jelentős méretű tragédia. A Gloucester utolsó útjának teljes történetét és az azt követő hatását újra kell mesélni, beleértve kulturális és politikai jelentőségét és örökségét is."

"Megpróbáljuk azt is megállapítani, hogy kik haltak még meg, és elmondani a történetüket, mivel jelenleg az áldozatok töredékének a személyazonossága ismert."

0 Tovább

Egy gyűrű víz alatt

Tulajdonosa igazi csodaként élte meg, hogy búvárok megtalálták elveszett gyűrűjét.

A Great Ouse folyóba esett antik jegygyűrű tulajdonosa rettentően boldog volt,, amikor egy helyi búvárcsapat megtalálta az ékszert. Emma Lyon a szombati regatta alatt a családjával és barátaival együtt a folyóparton volt, miközben a részt vevő egységeknek szurkoltak.

Szokásához híven nagymamája jegygyűrűjét viselte; egy közel 100 éves aranygyűrűt.

"Éppen egy helyi hajót pillantottunk meg, én pedig épp éljeneztem és tapsoltam, amikor hirtelen a gyűrű lerepült az ujjamról és a folyóba pottyant" - mesélte Emma a Bedford Independentnek.

"Úgy tűnt, mintha az egész lassított felvételben történt volna, és bár a fiúk megnyerték a versenyt, a gyűrű elveszett".

Emma egyik barátja azt javasolta, hogy forduljon segítségért a helyi búvárklubhoz, így vasárnap este e-mailt küldött a Bedford Scuba Diversnek, és várta a választ.

"Másnap reggel azonnal kaptam egy e-mailt, amelyben azt írták, hogy szívesen segítenek, és még aznap este össze tudnak állítani egy csapatot" - mondta Emma.

Emma nem tudhatta, hogy az e-mail beérkezése után az események a búvárklubban lavinaszerűen felgyorsultak. Mags Martin, a Bedford Scuba Divers képzési felelőse azonnal felhívást tett közzé a klub Whatsapp-csoportjában, amelyben segítséget kért.

"20 percen belül Matt Peters - aki később a nap hőse lett - igent mondott, őt követte Tony Pugh és Arvydas "Arvis" Čestauskaitė, akik mindannyian örömmel szálltak vízbe" - mondta Mags.

"Minden illetékes hatóságot értesítenünk kellett, mielőtt a folyóba merülhettünk volna, így gyorsan felvettük a kapcsolatot a környezetvédelmi ügynökséggel, a rendőrséggel és a tűzoltócsapatokkal, valamint a Bedfordi Kerületi Tanáccsal."

"Délután 2 órára összeállt egy terv, és megbeszéltük, hogy másnap 17.30-kor találkozunk Emmával azon a helyen, ahol a gyűrű elveszett."

A rossz kezdet után, amikor körülbelül 150 métert kerestek téves irányban, megérkezett Emma férje Great Denhamből, és rámutatott a pontos helyre. Perceken belül Matt "A gyűrű ura" Peters csodával határos módon megtalálta az ékszert a zseblámpája fénysugarával.

"A gyűrű és az ujj újra egyesült, és Emma repesett a boldogságtól!" - mondta Mags.

"A búvárok elképesztőek voltak" - mondta Emma, aki utána az egész csapatot elvitte egy köszönő italra egy helyi kocsmába.

"A gyűrű a nagymamámé volt, aki 2000-ben, 100 évesen halt meg. Egy kukoricakereskedőnél dolgozott a Caldwell Streeten, és néha korán kelt, és munka előtt kivitte a család csónakját a folyóra."

"Arra gondoltam, hogy ha nem találjuk meg a gyűrűt, akkor méltó nyughelyre került."

"Annyira, de annyira hálás vagyok mindenkinek a búvárklubból, aki feláldozta az estéjét, hogy segítsen, és el sem hiszem, hogy Matt megtalálta. Ez egy igazi csoda."

0 Tovább

Google hirdetés

Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (249),mutazás (194),sztori (187),cápa (160),video (133),búvár (126),felfedezés (76),környezetvédelem (74),baleset (73),fotó (68),élmény (66),alapok (57),adria (56),híresség (54),film (47),egyiptom (45),szabadtüdős (40),utazás (35),barlang (34),delfin (29),felszerelés (28),retró (28),történelem (27),egzotikus (26),régész (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),munka (19),teknős (19),usa (17),édesvíz (17),tanfolyam (15),videó (15),karib (14),polip (13),bánya (12),Cápa (12),kutatás (12),üzlet (12),ciprus (11),doku (11),medence (11),mélytenger (11),fóka (10),málta (10),rekord (10),kincs (10),támadás (9),manta (9),ausztrália (9),tengeralattjáró (8),szemét (7),sport (7),szobor (7),jordánia (7),szafari2014 (7),verseny (6),cousteau (6),tudomány (6),Bali (6),csikóhal (6),szafari18 (6),humor (6),rák (6),tél (6),ázsia (5),ausztria (5),rája (5),florida (5),repülő (4),múzeum (4),hidegvíz (4),bali (4),olaszország (4),szafari2016 (4),mexikó (4),tintahal (4),thaiföld (3),skandinávia (3),találkozás (3),víz alatti (3),muréna (3),könyezetvédelem (3),karácsony (3),Egyiptom (3),orosz (3),magyarország (3),krokodil (2), (2),maldív (2),repülőroncs (2),elsodródás (2),csiga (2),medúza (2),éjszaka (2),hal (2),könyv (2),görög (2),spanyolország (2),európa (2),románia (1),szafari (1),búvárfilm (1),technológia (1),izland (1),szörny (1),budapest (1),cetcápa (1),Búvár (1),thaifold (1),akvárium (1),bulgária (1),vörös-tenger (1),bomba (1),hollandia (1),korall (1),Florida (1),dubaj (1),tenger (1),horvátország (1),feketetenger (1),uk (1),egyesült királyság (1),írország (1),balti (1),repülőgép (1),görögország (1),celeb (1),norvégia (1)

Hirdetés

Kedvencek

A nagy Kék A nagy Kék

Túrán innen, túrán túl, hol a gyaloglás, kerekezés, evezés az úr......

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog