Help Sales ÁSZF

Cápa a hálóban

Ezt a bajba került állatot sikerült megmenteni.

Nem először kerül elő a téma: a beszakadt hálóba gabalyodott állatok értelmetlenül, szenvedve pusztulnak el a tenger mélyén. A legtöbbjüknek esélyük sincs, és így vész oda számtalan cápa, teknős, delfin és mennyi más, kevéssé ismert élőlény.

Ennek a kis macskacápának nagy szerencséje volt, mert arra járt egy ügyes búvár, késsel a kezében, és ki tudta szabadítani. Csak reménykedni tudok, hogy az ott maradt hálómaradványok legközelebb nem ejtik foglyul szegényt, és a búvárok úgy tudják megcsodálni, hogy még él.

A film azért megkapó a számomra, mert én az Adrián kizárólag csak élettelen cápát láttam eddig: hálóba gabalyodott, halászok által visszadobott példányok voltak. Pedig nagyon szívesen néznék meg egy élő macskacápát, de közel húsz év alatt nem volt ilyenhez szerencsém. Ez azért talán sokat elmond a helyzetről... 

0 Tovább

Száz tonna szemét

Újabb eredményes tengeri hulladékgyűjtő akcióról kaptam hírt.

Nagyon nehéz "sikert" emlegetni, amikor valaki tonnaszámra emeli ki a vízben sodródó szemetet, de kétségtelenül kalapot kell emelni, ha valaki eredményesen dolgozik. A probléma nyilván az, hogy ez a sok le nem bomló műanyag mind emberi tevékenység miatt kerül a vízbe- tehát azokat ismerjük el akik utánunk és helyettünk takarítanak.

Többféle akció létezik. A parti szemétszedések, amikor a kisodródott hulladékot szedik csoportosan, bárki számára nyitottak. A hulladékot szedegető búvárok már egy külön csoportot jelentenek, az igazán felkészültek komoly hajókkal egészen nagy darabokat ki tudnak emelni a tengerből, levágják a roncsokba akadt nagy hálókat is.

Ám ezek inkább helyileg lehetnek eredményesek. Az óceánok közepén lebegő nagy szemétszigetek felszámolása jóval nagyobb kihívás. Ugyan hallottunk különféle projektekről, amik nagy-nagy eredményt ígértek, de azért még akadnak buktatók. 

Az Ocean Voyages Institute első begyűjtő útján is több tonna hulladékot szedtek össze, de legutóbb egy 48 napos expedíció során 103 tonnányi sodródó háló és egyéb műanyag kiemelése sikerült nekik. A titok a módszerben rejlik, ahogy a szemetet keresik. Az önkénteseknek egy GPS nyomkövetőt adnak, és a programban részt vevő hajósok a vízen lebegő hálókra rögzítik azt.

Az elv az, hogy az áramlások előbb-utóbb össze fogják sodorni a hulladékot, azok nagyobb szigetté állnak össze. Tehát a nyomkövetők jeléhez érkező hajó már nem csak azt az első lebegő hulladékot emelheti ki, hanem a többit is ami a közelében van. És a módszer működik: nem kell tűt keresni a szénakazalban a szemetet begyűjtőknek, sokkal hatékonyabbak lehetnek. 

A módszer pedig nyilván finomodik, ezért tudnak egyre több szemetet kiemelni egy út során. A hajó alig tért vissza, máris tengerre szállnak a hulladékvadászok- sajnos még sok-sok munkájuk van...

0 Tovább

Fél tonna szemét

Floridai búvárok szorgos munkájának köszönhetően tisztul a tenger.

környezetvédelem szemét

Bizonyára unalmas már, amikor sorozatosan arról beszélünk, mennyi hulladék, szennyező anyag kerül a tengerbe. Ha hatása lenne a sok beszédnek, nem is kellene újra elővenni a témát- de a valóság egészen más.

Még 2018 júliusában kezdett bele az islamoradai Key Dives maroknyi, ám rendszeres csapata abba,  hogy rendszeresen lemerülve begyűjtsék a környék ismertebb zátonyairól a hulladékot, a beszakadt hálókat. Ennek fontos mérföldköve lett az, hogy a közelmúltban elérték a 10,000 fontos (4500 kilós) kiemelt mennyiséget. 

Ez a közel fél tonna már nem csúfítja, károsítja a tenger fenekét. És az, hogy még akár egy kis csapat rendszeresen munkája is lehet komolyan eredményes, nem csak a komoly összmennyiségből látszik. Cortney Benson szerint az elején volt olyan szemétszedés, amikor 500 vagy akár 700 fontnyi hulladékot gyűjtöttek be, ám amikor mostanában visszatérnek a korábban felkeresett helyekre, 100, 200 fontnyi szemetet hoznak "csak" a felszínre.

környezetvédelem szemét

Az viszont, hogy így is mindig találnak valamit, jelzi, ez a munka nem állhat meg, mert sajnos hulladékból mindig van utánpótlás. Különösen ott van mit keresni, ahol horgászok is gyakran megfordulnak: a tízezer fontnyi szemét jelentős része beszakadt zsinór, ott hagyott csapda. 

A merüléseken helyi önkéntesen vesznek részt. Az elején kaptak támogatást, de mára már mindenki lelkesedésből szedi a szemetet a víz alatt- a búvárközpont a hajót biztosítja. Más cégek is bekapcsolódtak, mert kiderült, a vendégeik jelentős része számára egyáltalán nem derogál ilyen munkában részt venni a szabadidejükben.

Folytatódik tehát a floridai zátonyok megtisztítása, és a búvároknak ötleteik is vannak. Egyrészt arra figyelmeztetnek, hogy a hajóra szállók legyenek odafigyelőbbek, nagyon sok gazdátlan horgonyt, láncot találnak. Hasonló módon a horgászok felszerelései közül is sok végzi a tenger fenekén. A fedélzeten hagyott szemetet könnyen felkapja és a tengerbe sodorja a szél, amit aztán nekik kell kiszedni. Nem ártana kikötési pontokat kialakítani mint a világ sok más részén, mert a horgonyzással sokaknak akad gondja.

No persze a búvároknak is meg kell mutatni, mennyire más, mégis jó, érdekes dolog részt venni olyan merülésekben, ami nem élményszerzésről szól, hanem önkéntes, hasznos munkáról egy fontos cél érdekében. És a példa azt bizonyítja: erre nyitottak is az emberek.

környezetvédelem szemét

0 Tovább

Gyilkos háló

A víz alatt sodródó háló vált valóságos tengeri temetővé.

környezetvédelem

Búvárok számoltak be arról, hogy a Kajmán-szigeteken merülve egy hatalmas, beszakadt hálót találtak, és ebben több száz halott élőlény, halak, cápák oszladozó teteme volt. A felszínről nem látszott pontosan mi az, aztán amikor az egyik búvár beugrott a vízbe, azonnal egy élettelen óceáni fehérfoltú cápát látott, ami szinte sokkolta. 

Kést ragadva megpróbáltak kiszabadítani pár halat, de szinten minden ami a hálóba akadt, már rég elpusztult. A búvárok rájöttek, hogy ők is erre a sorsra juthatnak, ha nem vigyáznak, hiszen úgy belegabalyodhattak volna a hálóba, mint a tengeri állatok. Így aztán feladták a próbálkozást, de jelezték mit találtak. Később egy halász vontatta ki a hálót a partig, ahol kihúzták, és gondoskodnak majd a megsemmisítéséről.

Ez a háló tehát már nem öl meg senkit- de számon se lehet tartani, mennyi ilyen sodródó tengeri temető lehet még az óceánokban.

0 Tovább

Szomorú mélység

Akár minden nap lehetne arról írni, mennyi szemetet találnak a búvárok a víz alatt.

környezetvédelem

Most éppen két hírt is olvastam ennek kapcsán, a világ két távol eső pontjáról. Ausztrália nyugati részén, Perth közelében rendszeresen merülnek a búvárok a Woodman Point mólónál. Az ilyesféle helyeken általában sok a tengeri élőlény- de mostanság nem belőlük látnak a legtöbbet.

Lisa Hills egyike a búvároknak, akik meg szoktak itt fordulni, ám olyan dolgokat látott, amit már nem hagyhatott szó nélkül. A merülésen fotókat készített, a sok tengerbe dobált hulladék, szemét mellett más is elkeserítette: haldokló cápát, élettelen ráját talált a víz fenekén. 

környezetvédelem

A mólóról ugyanis sokan horgásznak, akik vélhetően visszadobálják a feleslegesnek gondolt fogást, esetleg a horogról elszabadult állatok nem élik túl az esetet. Az pedig végképp szomorú, hogy milyen sokan hajigálják a vízbe a szemetüket, bízva abban, hogy ott kevesen látják. Lisa Hills már vett részt víz alatti szemétszedésen, de úgy érzi, itt az ideje a következőnek- kiderül, mennyi eredményt lehet ezzel elérni.

Görögországból már szemétszedésről kaptam hírt. A turisták közelében is jól ismert Zakintosz sziget jól ismert gyönyörű strandjairól, égszínkék vizéről. És hogy odalenn mi van? Erről az Aegean Rebreath által szervezett víz alatti hulladékgyűjtés résztvevői tudnak mesélni.

környezetvédelem

Amikor Antigone Kouteri beugrott a vízbe, egyből talált is valamit: egy autógumival a kezében bukkant fel újra. A kis csapat három órán keresztül dolgozva talált még pár gumiabroncsot, két bevásárlókocsit, több tucatnyi műanyag- és fém doboz, palackot, illetve több kilométernyi beszakadt horgászzsinórt. 

Katarina Tsagari szerint a görög vizekben található hulladék hetven százaléka műanyag. Szomorú tény az is, hogy a megvizsgált tengeri élőlények jelentős részének gyomrában is találtak műanyagot. Görögországba minden évbe rengeteg turista érkezik, de ráadásul a a hosszú partszakasszal rendelkező, a Földközi-tenger keleti, zárt részén található országba máshonnan is sodródik a szemét. Minden évben több ezer tonnányi műanyag szemét kerül a tengerbe, és persze ott is marad, ha csak ki nem emelik legalább egy részét. 

Szeméttelep van a tenger mélyén, és a görög kormányzat erre igen lassan reagált. Csak a közelmúltban próbáltak lépéseket tenni az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása érdekében, de az újrahasznosítás a szakemberek szerint enyhén szólva sem túl hatékony. Csepp a tengerben, hogy az Aegean Rebreath önkéntesei kiemeltek több tonna halászhálót, 289 gumiabroncsot és rengeteg egyéb hulladékot az elmúlt két év alatt. 

A problémáról most már lassan mindenki tud. Itt az ideje hát, hogy mindenki a saját szintjén cselekedjen: termeljünk kevesebb hulladékot, vegyünk részt szemétszedési akcióban, s közös fellépéssel a nemzetközi közösség is sok eredményt érhetne el.

0 Tovább

Így végzik a cápák

Levágott cápauszonyokra akadt egy búvár a Fülöp-szigeteken.

A tenger ellen elkövetett emberi tettek egyike az esztelen, pusztító halászat. Ennek egy fő célpontjai a cápák, mivel a cápauszony-leves iránt nagy a kereslet Ázsiában. A szerencsétlen cápákat kifogják, az uszonyaikat vágják csak le, a haldokló állatok tetemeit pedig visszadobják a tengerbe.

A cápák viszont nagyon fontos szerepet játszanak a víz alatti életközösségben csúcsragadozóként. Meglepő módon ha a cápák száma megritkul, az igen rossz hatással van a többi élőlényre is a víz alatt. Ezért egyre több helyen védik a cápákat, vagy egyes fajokat, vagy az összeset. A Fülöp-szigeteken néhány fajra van általános védelem, de helyi szinten szigorúbb szabályok is léteznek.

Cebu szigetén például minden cápa kifogása tilos, komoly büntetés jár érte. És pont itt, Cebu közelében, Moalboal mellett akadt rá egy búvár a vízbe dobált uszonyokra. Felmerült a kérdés, miért nem az "értéktelen" tetemeket találta itt, miért az uszonyok voltak ott? Minden bizonnyal az ellenőröket vették észre a tilosban járó halászok, és gyorsan eltüntették a bűnjeleket. 

A törvényi védelem egy dolog, a törvények betartatása pedig egy másik. Remélhetően ez az eset rávilágít arra,  hogy ezen a téren is bőven van tennivaló.

0 Tovább

Korallbarát kozmetikumok

Újabb terület, ahol előtérbe kerül a természetvédelem.

környezetvédelem

Samponok, tusfürdők, testápolók, naptejek és még mennyi minden, amit emberek milliói használnak minden nap. Miközben a személyes higiénia fontossága nem lehet kétséges, nem nagyon gondolunk arra, mennyi vegyi anyagot használ fel egyetlen ember élete során. 

Sokak szerint eleve vannak olyan kozmetikumok, amelyek helyett előnyösebb a természetes, bőrbarát összetevőjű alternatívákat választani, de ezt főleg a felhasználó szemszögéből nézzük. A tengerbe került vegyületekre viszont kevesebbet gondolunk- nyilván nem meglepő, hogy nálunk ez nem tűnik kulcskérdésnek, de a tengerparti országokban sokkal fontosabb kérdés.

Ahol a korallzátonyok állapota folyamatosan romlik, ott mindig felmerül, mi minden árthat a tenger élővilágának. Az, hogy a szemetelés, az ipari szennyvíz káros, sejthetjük. De az, hogy azok is akaratlanul kárt tesznek, akik nagyon is szeretik a tengert, már elgondolkodtatóbb. Egyszerűen azért, mert rengeteg olyan kozmetikumot használunk (naptejjel kenjük magunkat a leégés ellen, strandolás után tusfürdővel, samponnal mosakszunk), amelyek a vízbe mosódnak a testünkről.

Vannak, ahol már ott tart a helyi szabályozás, hogy egyenesen be is tiltják a korallokra káros naptejeket, például. Olyan helyeken is viták zajlanak erről, ahol óriási üzletről van szó, például Floridában. És míg vannak akik ezért küzdenek, mások alternatív megoldásokat fejlesztenek ki. 

környezetvédelem

Egy floridai vegyész, aki maga is lelkes búvár, Autumn Blum alapította például a Stream2Sea nevű márkát, ami "reef safe", azaz a korallzátonyokra nem ártalmas összetevőjű kozmetikumot kínál a tenger szerelmeseinek. Mi, akik búvárként rengeteg időt töltünk a tengerben, főleg hasznát láthatjuk ezeknek, ha tenni akarunk a csodás víz alatti világ megóvásáért.

Természetesen ez a termékcsalád csak egy azok közül, amit korallbarátnak hirdetnek. Sajnos nekünk idehaza nem igazán könnyű ezeket beszerezni, hiszen nem sok olyan korall van magyar vizekben amiket meg kellene óvni- így a kereslet sem lehet túl nagy. Az is megeshet, hogy az áruk is magasabb, mint a megszokott, olcsóbb termékeknek. 

De... Tényleg számít az ár e tekintetben? Ha mi nem törődünk vele, hogy okozunk-e kárt a tengerben, pedig mi elvileg még szeretjük is, mit várhatunk mástól? És aki spórolni akar, annak könnyű dolga van: tengeren használjon egyszerűen tiszta vizet a mosdáshoz, napolaj helyett kapjon fel egy napvédő felsőt a leégés ellen. Egyszerűen csak gondoljunk arra, minden apróság fontos. És amit mi magunk nem teszünk meg, azt nem várhatjuk el mástól sem.

0 Tovább

Szemét a vízben

Már több évtizede is bőven lehetett hulladékot gyűjteni a víz alatt.

Ráakadtam egy régi búváros videóra. Kedvelem a retró felvételeket, érdekesek, tanulságosak- egyébként magam is többször voltam retró búvár eseményeken, ahol az egykori felszerelések egy része visszaköszön.

Ez a rövid, az 1970-es években született riport arról szól, milyen aktív élet volt az egyik amerikai egyetem búvárklubjában. Eddig még csak érdekesség az egész a számomra. Ám a végén feltűnik valami érdekes: egy kosárban hozzák ki a víz alól a hulladékot.

Mai szemmel nézve teljesen szokványos, mi mindent találtak egyetlen merülés alatt a búvárok. Kólásdobozok, műanyag szemét, papír- ilyet bárki találhat ma is a vizek mélyén.

Ami miatt mégis megosztásra érdemesnek tartom, az pusztán az a tény, hogy nem ma "találtuk fel" a környezetszennyezést, s azt sem, hogy közösen kell tenni valamit ellene. Ám akkoriban erre még jóval kevesebben figyelhettek erre a témára. Pedig a búvárkodás úttörői között voltak az első elkötelezett környezetvédők, mint például Cousteau kapitány. Ennek oka egyszerű. Ők olyan arcát is látták az ember káros tevékenységének, amit szinte senki más, hiszen csak maroknyian mentek a víz felszíne alá. 

Ma már többen merülünk, többet beszélünk erről a témáról, és gyanítom, még a korábbinál is több szemetet termelünk. A megoldás sajnos nem lesz egyszerű- de ha az egykori búvároknak sem derogált hulladékot gyűjteni, akkor mi is bátran részt vehetünk ilyen akciókban.

0 Tovább

Szemétzátony

Sajnos nem csak ókori roncsok adnak munkát a búvároknak görög vizekben.

A tengerbe jutó szemét problémájáról sokat beszélünk. Van, aki szerint túl sokat, van, aki szerint nem eleget- szerintem meg a szavak csak szavak, a lényeg az lenne, hogy valódi változást sikerüljön elérni. Azt máris elértük, hogy egyre többen figyelnek rá oda.

Ám a világ egymástól távol eső pontjairól érkező hírek mutatják, ez nem egyes helyek gondja, hanem világszintű baj. Most éppen Görögországból érkezett beszámoló, konkrétan Androsz szigetéről, ahol önkéntesek júliusban több tonna hulladékot, ezen belül több száz kilónyi beszakadt szellemhálót hoztak ki.

A búvárok beszámolója szerint az volt a döbbenetes, hogy a víz alá merülve színes, lengedező zátonyt láttak, ami a karib-tengeri korallkertekre emlékeztette őket. Ám itt nem lágykorallok és szivacsok alkották a zátonyt, hanem szemét, színes zacskók és egyebek. Ebben az öbölben már zajlik a tisztítási munka- de hány ilyen lehet még a Földközi-tengerben, vagy az egész világon?

0 Tovább

Egy rakás ócska gumi

Búvárok kemény munkával szedik ki azokat a dolgokat, amiket régen jó szándékkal dobtak a vízbe. 

Amikor ma egyre többet beszélünk a környezetszennyzésről, s különösen fontos téma a tengerek mélyén levő rengeteg szennyező, nem lebomló hulladék, egészen furcsa történetek is felszínre kerülnek. Az egyik ilyen, mai szemmel meghökkentő ötlet a gumizátony volt.

A terv nagyon okosnak tűnt: a felesleges autógumikat a tenger fenekén majd meghódítja az élővilág, új, élettel teli zátonyok alakulnak ki, és mellesleg megszabadulunk egy csomó abroncstól, ami a felszínen csak hulladék lett volna. Hát, a valóságban minden máshogy alakult: a tengeri lények elkerülték a gumikat, s azokból szép lassan mérgező anyag is szivárogni kezdett.

Ám amilyen egyszerű volt százszámra a tengerbe dobálni a gumikat, annyira nehéz most egyesével kiemelni őket. Floridában több helyen folyik ilyen munka, Hernando County területén például önkéntesek is részt vesznek a munkában. Tizenéves búvárok is dolgoznak a víz alatt, az ő generációjuknak nyilván megdöbbentő látni a tenger fenekén a gumihalmokat, amiket negyven évvel ezelőtt teljesen jó szándékkal dobtak be oda.

Mindenesetre lassacskán zajlik a világ több részén a gumizátonyok felszámolása. Hogy aztán mennyi időbe telik, s főleg, mi lesz az ócska gumik sorsa, az nagy kérdés. Mert a felszínen sincs nagy szükség a hulladékhalmokra, az égetéssel is megvannak a problémák. Az pedig aligha segít, ha egy gond megoldásával egyből teremtünk egy újabb gondot...

0 Tovább

Google hirdetés

Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (246),mutazás (170),cápa (157),sztori (134),video (133),búvár (126),felfedezés (69),baleset (69),fotó (68),környezetvédelem (66),alapok (57),élmény (56),híresség (53),adria (52),film (45),egyiptom (42),szabadtüdős (37),utazás (35),barlang (34),delfin (29),retró (28),felszerelés (27),régész (26),egzotikus (26),történelem (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),munka (19),teknős (19),usa (17),édesvíz (17),videó (15),tanfolyam (15),karib (14),polip (13),kutatás (12),bánya (12),Cápa (12),üzlet (12),doku (11),mélytenger (11),fóka (10),medence (10),manta (9),ausztrália (9),támadás (9),kincs (9),tengeralattjáró (8),ciprus (8),rekord (8),málta (8),szemét (7),szafari2014 (7),sport (7),szobor (7),tudomány (6),Bali (6),humor (6),cousteau (6),csikóhal (6),tél (6),verseny (6),szafari18 (6),rák (6),florida (5),rája (5),jordánia (5),ausztria (5),ázsia (5),mexikó (4),hidegvíz (4),múzeum (4),olaszország (4),repülő (4),szafari2016 (4),bali (4),tintahal (4),Egyiptom (3),thaiföld (3),magyarország (3),találkozás (3),könyezetvédelem (3),orosz (3),skandinávia (3),víz alatti (3),karácsony (3),muréna (3),csiga (2),görög (2), (2),éjszaka (2),európa (2),hal (2),medúza (2),krokodil (2),spanyolország (2),bomba (1),balti (1),repülőgép (1),bulgária (1),könyv (1),budapest (1),cetcápa (1),vörös-tenger (1),szafari (1),akvárium (1),románia (1),búvárfilm (1),repülőroncs (1),hollandia (1),Búvár (1),thaifold (1),görögország (1),technológia (1),szörny (1),uk (1),feketetenger (1),dubaj (1),korall (1),tenger (1),izland (1),Florida (1),írország (1),horvátország (1),egyesült királyság (1),norvégia (1),celeb (1)

Hirdetés

Kedvencek

A nagy Kék A nagy Kék

Túrán innen, túrán túl, hol a gyaloglás, kerekezés, evezés az úr......

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog