Izgalmas roncsot találtak a horvát Adriában a közelmúltban.
Mindig van felfedeznivaló: ha a sekély vizeket nagyjából már feltérképezték, a búvárok egyre mélyebbre törnek. Sokat változott a búvártechnika, ma már nem szokatlan a 60-100 méteres merülés, és ezzel nagyban kibővültek a roncskutatók lehetőségei. Még olyan milliószor átfésült helyek is, mint a horvát partszakasz, tartogatnak számukra újdonságot.
Természetesen a kutatás igen gyakran a felszínen kezdődik. Az adatbázisok bújása mellett a búvároknak gyakran segítenek a halászok is, akik keresztül-kasuk járják a tengert, és pontosan meg tudják mutatni, hol tapasztaltak valami furcsát, merre akadnak el rendszeresen a hálók.
A Vis szigeten működő Manta búvárközpontból Lorenz Marovic már régóta merüli a környékbeli vizeket. Ám nem csak turistákkal foglalkozik, szenvedélye a roncskeresés is. A halászokat kikérdezve kijelölt néhány helyszín, és remekül felszerelt hajójával elindult a tengerre. A nagy felbontású szonár képén több egyértelműen roncsnak tűnő sziluett is felbukkant, és az expedíció során hajó és repülő is előkerült.
Vis szigetén annak idején a szövetségesek katonai repülőteret üzemeltettek, ám a megsérült, bajba került bombázók gyakran annak közelében zuhantak a tengerbe. Többek között ennek is köszönhető, hogy például B-24 Liberator típusú bombázók is merülhetőek errefelé.
Ám most valami meglepő dologra is rábukkantak: 95 méteres mélységben egy PBY Catalina típusú hidroplán is nyugszik. A Consolidated által gyártott gépek a múlt század harmincas éveinek közepén álltak szolgálatba, utolsó példányait 1979-ben vonták ki a brazil haditengerészet állományából, de nem katonai feladatkörben még ma is repül néhány! Több mint háromezer példányt építettek a Catalinákból, amelyek változatos szerepkörben teljesítettek szolgálatot a tengerek felett: tengeralattjáróvadászként, kísérőgépként, szállítóként és kutató-mentő gépként egyaránt bevált.
1944. szeptember 12-én egy Catalina pont azért szállt fel, hogy a sziget előtt lezuhant bombázóból kiugrott legénységet a fedélzetére véve kimentse. Azon a napon igencsak viharos volt a tenger, és csak nagy nehézségek árán tudtak a vízre szállni. Az embereket nagy nehezen felvették, aztán kiderült, a felszállás a viharos körülmények között lehetetlen- a tehetetlen gépet magára hagyták, ami így elsüllyedt.
A majdnem száz méteres mélységben levő roncsnál merülő nemzetközi búvárcsapat tagja volt Franco Banfi, a híres víz alatti fotós is. Már a merülés megtervezése sem volt kis feladat, végül a terv szerint 25 percet tölthettek a fenéken a Catalina maradványaival- utána pedig 130 percen át tartott a felszínre emelkedés a dekompressziós megállók miatt. A képek tanúsága szerint viszont megérték az erőfeszítések, igazi roncskülönlegességet lehetett megörökíteni.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
