Big Blue Búvár Blog

Egy kíváncsi fóka néz körül az éjszaka mantákkal merülő búvárok között- nem hiszem, hogy ennél sokkal nagyobb élmény érheti az embert a víz alatt.

Már maga a mantás merülés is különlegesnek számít. A világ minden részén jó felárral kínálhatják az ilyen búvárkalandot, mert mindenki sokat megad azért, hogy biztosan együtt merülhessen a hatalmas, szelíd rájákkal. Kevés helyen garantált a találkozás, ahol igen, ott viszont mindig lelkesen érkeznek a vendégek. Hawaii mellett érdekes módon éjszaka lehet mantákkal búvárkodni, és ez a program roppant népszerű is.

Ám egy roppant mázlista búvárcsoport merülését "elrontotta", hogy a manták mellett felbukkant egy érdeklődő barátfóka is. Természetesen ilyenkor mindenkinek leesik az álla, mert rá aztán senki nem számított. És a manták is jöttek, egymás mellett úsztak a békés tengeri állatok, miközben a búvárok csak kapkodták a levegőt.

A nagy találkozás kapcsán viszont szót kell ejteni arról is, hogy a barátfókák veszélyeztetett állatok, egyik fajuk már kipusztult, és a többi is bajban van. Hawaii szigetén komoly programot indítottak a megmentésükre, talán sikerrel is járnak. Ám a helyzet nem túl jó: a fóka oldalán látható Hoi felirat valójában H01 azonosító, ezzel jelölték meg a térségben élő egyetlen(!) kifejlett nőstényt. A helyiek Waimanu néven ismerik ezt az állatot- sejthető, hogy nincs túl sok fóka, ha nevet lehet adni a gyakran felbukkanó példányoknak.

Talán az erőfeszítések nem lesznek eredménytelenek, és a jövőben is okoznak ilyen meglepetést a Hawaii környékén búvárkodóknak a fókák. Szóval jól teszi mindenki arra jár, ha kinyitja a szemét. De komolyan!... A videón látható egy búvár, aki a felette úszkáló manták és a fóka a helyett a kameráját bámulta és a gombokat nyomogatta. Hát, azt hiszem, ilyenkor kellene inkább hagyni a kütyüket a fenébe, mert ilyesmit a legtöbb ember egyszer az életben élhet át- vagy egyszer sem. ..

A polipok nem pont olyanok, mint a horrorfilmek csápos rémei: egy búvárnak sikerült megörökítenie, ahogy társát alaposan körbetapogatja egy méretes példány.

Jackie Hildering jó ismerője a hideg csendes-óceáni vizeknek, mert gyakran merül Kanadában, a Vancouver sziget környékén. Ezúttal Natasha Dickinson társaságában búvárkodott, amikor felbukkant egy szép nagy óriásipolip.

Ezekben a vizekben élnek a legnagyobb polipok, a leghatalmasabbak két karjának vége közötti távolság közel tíz méteres is lehet, és több, mint száz kilót nyomnak. Ehhez képest különös, hogy csak alig 3-4 évet élnek. A nyolckarú puhatestűek néha érdeklődőek, és a búvárok akár közelről meg is nézhetik őket.

Vagy esetleg már túlságosan közel is kerülnek... Ezúttal Natasha igazán közvetlen kapcsolatot teremtett a polippal, ami kíváncsian végigtapogatta egész arcát. A búvár érezte, nincs veszélyben, de tisztában volt vele, azért nem árt az óvatosság. Kezével tartotta a maszkját és a légzőautomatáját, mert a tapadókorongjaival kényelmesen le tudta volna szedni róla ezeket a polip.

Aztán a polip megunta az ölelkezést, de a búvár felszerelése továbbra is érdekelte. Egy-két percig az egyik kis kütyüt vizsgálgatta, miközben Jackie folyamatosan fotózott. 

A polip nem sietett, így még készülhetett pár kép a tenger fenekén "sétáló" polipról, ami érdeklődve nézte a látogatókat. A búvárok pedig ismét érdekes találkozást jegyezhettek be a naplójukba, ami pont ellentétes tapasztalatokkal gazdagította őket, mint amit az agresszív, veszélyes polipról híresztelések alapján hihetnénk.

Képek: The Marine Detective

Szeretek búvárkodni, de van pár állat, amivel mégsem szeretnék szemtől szemben találkozni a mélyben. A kalandvágy egy dolog, de néhány jószágot szívesebben látok képen, mint élőben.

A nagy fehér cápákkal jellemzően ketrecek védelmében merülnek. Ám vannak kivételek, nagyon rutinos búvárok különleges túrákon elhagyják a ketrecet, hogy szabadon ússzanak ezekkel a hatalmas ragadozókkal. Nagy élmény lehet, de... csak annak való, aki nyugodt tud maradni. Én a magam részéről ebben nagyon lennék biztos, szóval ketreccel okés, ám szabadon nem akarnék velük búvárkodni. 

Szintén óvatos lennék a krokodilokkal. Egyre több ilyen felvételt látok mostanában, és tulajdonképpen megértem a legbevállalósabb, legvakmerőbb fotósok lelkesedését, mert nem akármi centikről megörökíteni egy ilyen állat félelmetes fogsorát. Szerencsére én nem vagyok neves fotós, maradhatok a parton is, elkerülve ezeket a több méteresre megnövő, félelmetes állatokat.

Bizonyára tudnék még sorolni számomra némileg ijesztő lényeket, de ami most beugrik, az az anakonda. Megmondom őszintén, még a gondolatba is beleborzongok, hogy egy olyan kígyó társaságában merüljek, ami kétszer olyan hosszú mint én. És nem a hülye horrorfilmek ijesztettek meg, elég ijesztő a valóságos, nem szörnyméretű anakonda is.

Az sem zavar, ha valaki szerint félős vagyok, egyszerűen csak nagyjából ismerem magam. Nem érdekel a barlangi merülés sem, nem nekem való, találok annyi más izgalmas merülőhelyet... És ez így van jól. Nagy a tenger, mindenkinek juthat kedvére való kaland.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!