Érdekes, hogy a víz alól szemlélve a Fekete-tenger valójában inkább zöldnek mondható, hangulatában az itteni merülések jobban hasonlítanak a Balti-tengerihez mint a szomszédos Földközi-tengerben megejtettekhez.
Sokan hajlamosak legyinteni a bolgár, román, ukrán merülési lehetőségekre, pedig mint mindenhol, a víz mélye itt is tartogathat érdekességeket. Általában a búvárkodásra még nem települt ezekben az országokban jól kiépült iparág, de pár bázis azért akad. Ha pedig van palack és levegő, a jó búvár már nem unatkozik.
A fenti videó ugyan ad egy kis betekintést a búvárkodási lehetőségekbe, de őszintén szólva azt is bizonyítja, hiba, ha valaki csak úszik folyamatosan egy ilyen helyen. A víz zöldes és sötét, a látótávolság közepes, nincs semmiféle különösebb látványoság ami miatt sokat kéne tempózni- nagyon lassan, a sziklahasadékokba bepillantva kellene nézelődni, mert bizonyára nem kevés rák, apró géb, csikóhal és hasonló dolgok kerülhetnének a búvár szeme elé. Ez különbözteti meg a "nem láttunk semmit" élményt a "micsoda élet van itt!" élménytől az efféle helyeken.
Mert azért lássuk be, a Fekete-tenger víz alatti világ csak olyan értelemben színes első látásra, hogy a zöld is elég karakteres szín. Másabb, "melósabb" a búvárkodás olyan helyen, ahol nincsenek tucatnyával korallok, körülöttük számtalan színpompás halacskával. De ha tudjuk, mit keressünk és hajlandóak vagyunk türelmesen nézelődni, lesz mit nézni. A Fekete-tenger élővilága más, mint amit a tipikus nyaralóhelyeken megszokhattunk, de pont ezek miatt a különbségek miatt lehet érdekes a búvár számára.
A másik lehetőség az, hogy az ember roncsoknál merül. Itt nem az apróságokra figyelünk, hanem a nagy egészre. Bár nem feltétlenül tartják számon a Fekete-tengert a roncsmániások, azért ha valaki elvetődik ide, és felveszi a kapcsolatot a helyeket jól ismerő búvárokkal, akkor azért meglepően érdekes maradványoknál búvárkodhat.
A Scsuka-osztályba tartozó S-213 jelű szovjet tengeralattjáró például a második világháború idején süllyedt el: 1942-ben futott aknára. A tragédiában a hajó teljes legénysége odaveszett. A roncsot 2010-ben találták meg a romániai Constantától 6 kilométerre a búvárok. Ez az egyike az elérhető mélységben levő tengeralattjáró-roncsoknak, a legmélyebb pontja 31 méter mélyen van.
Persze a zöld víz az itt is uralja a videót, de hát ezek a helyi körülmények, ehhez kell alkalmazkodni. Cserébe a búvár bepillantást nyerhet a történelembe, és még csak nem is kell a világ végére utaznia ehhez kis hazánkból.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
