Big Blue Búvár Blog

Vegyi anyagot tartalmazó hordókat találtak egy amerikai tóban, de a hatóság szerint nincs semmi gond.

Az Oregon államban található Wallowa Lake szép hegyi tó, egy közeli városka fő vízforrása. Itt merült alá Lisa Anderson és William Lambert, a Blue Mountain Divers önkéntesei: ez a szervezet az Egyesült Államok tavaiban és folyóiban kutat történelmi jelentőségű leletek után. 

A 25 méteres mélységben talált, épnek túnő hordón ez a felirat szerepelt: “Read Label! Contains 2,4-D or 2,4,5-T Weed Killer” Ez a két összetevő alkotja az Agent Orange nevű szert, amit széles körben vetettek be az amerikaiak Vietnamban, helikopterekről  és repülőkről szórva a vegyszert. 

A Ranch Head hadművelet során sok millió liternyi Agent Orange gyomirtó szennyezte az ázsiai országot, és nagyon sok helyi számára okozott hosszan tartó, maradandó egészségi károsodást. Nem csoda hát, hogy nem nagyon örült senki, amikor az amerikai tóban ráleltek egy ilyen 450 literes hordóra.

Természetesen azonnal értesítették a hatóságokat is. Azok viszont csak hónapokkal később reagáltak. Egyrészt közölték, az ívóvízbázisként használt tóban a vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen vegyi szennyezést. Másrészt elkezdtek vizsgálódni a helyszínen, ahol több tucatnyi hordót találtak, amelyek üresek voltak, vagy csak víz volt bennük a feliratok ellenére. A kiemelt hordók szerintük semmiféle veszélyt nem jelentenek a környezetre vagy az emberekre. 

Úgy vélik, különféle mólókhoz használhatták régebben ezeket az üres hordókat, ezek segítségével tettek úszóképessé dolgokat. Még ha így is van, azért vannak megnyugtatóbb dolgok annál, mint amikor Agent Orange-gyanús anyagok kerülhetnek egy hangulatos hegyi tóba is, sok ezer kilométerre a frontvonalaktól.

Néha a környezetvédelem szent nevében kissé túlzásokba esnek a tengervédők.

Bali igazi búvárparadicsomnak számít, meglehetősen sok búvár keresi fel a legendásan szép merülőhelyeket. Érdekesség, hogy a sziget körül vannak kifejezetten látványos korallkertek is, no meg olyan helyek is, ahol látszólag a fekete homokos aljzat dominál, ám ott számtalan apró lény talál otthonra.

Egy helyi búvárközpont tett közzé egy felvételt, amin egy korall látható, elcsúfítva: felelőtlen búvárok üzeneteket karcoltak a felületére. (Nekünk aztán nem kell bemutatni ezt a fajta spontán "önkifejezést", elég sok fába véstek bele mifelénk is "Józsi + Gizi" feliratot.) Ha egy kicsit "ügyes a művész", akár az egész korallt is letörhette, elpusztíthatta volna. A búvárbázis rámutatott, nem csak a hülye turista a felelős, hanem az a helyi búvárvezető is, akinek közbe kellett volna lépnie- egy ilyen felirat nyilván nem két másodperc alatt készül el.

Meglepő módon a búvár előkerült a széles körben megosztott poszt hatására, aki megpróbált elnézést kérni a dolog miatt. Persze a korall ettől nem regenerálódik, de gyaníthatóan nem fog többet hasonlót elkövetni- és akinek hasonló jár a fejében, az is meg fogja gondolni, kockáztatja-e a nyilvános megszégyenülést.

Az viszont már egy másik, kevéssé szimpatikus vadhajtása volt a sztorinak, hogy a korallba írt feliratok kínai betűit látva néhányakból előtört a rasszista, és úgy általában minden kínai búvárt kívántak a pokolba. Nyilván ekkor már a problémát felvető búvárbázis került kínos helyzetbe, hiszen el kellett határolódniuk a megbélyegzőktől. Az rendben van, hogy óvni akarjuk a tengert, de lehetünk tekintettel a felszíni élőlényekre is- például a másik emberre.

Hogy léteznek-e nemzeti sajátosságok a búvárkodás világában? Bizonyára vannak bizonyos különbségek, például azért, mert mindenhol máshogy zajlik a búvárok képzése, mások a körülmények és persze más az általános társadalmi felfogás mondjuk a környezetvédelmet illetően. De ennyi év után bizton állíthatom, én aztán ismertem mindenféle nációból származó búvárt, és a víz alatt kiderült, többségük normálisan viselkedő, de akad olyan is, aki senkire és semmire tekintettel nem levő- származástól függetlenül. A jó búvár, bárhonnan is jön, ügyesen lebeg, és biztonságos távolságban, kárt nem okozva figyeli a víz alatti világot, hogy a következő búvárok is hasonlóan szép és ép állapotban lássák.

Szóval nem az számít, hogy az elkövető kínai volt, hanem az hogy hülye. És csak azért mert mondjuk mi nem vagyunk kínai búvárok, nem vagyok egyből jobbak- néha kicsit önkritikusak is lehetünk, tényleg annyira vigyázunk-e a tengerre, mint kellene.

Így rombolja a hatalmas nyaralóhajók horgonya a gyönyörű korallzátonyokat.

Azt sokan tudjuk, hogy a turizmusnak közvetetten mindenképpen van káros hatása az élővilágra. A repülés maga is szennyező, az idegenforgalmat kiszolgáló iparágak is problémát okoznak és így tovább. Ám nagyon is közvetlen módon szintén van rombolás: a turistáknak épített szállodák kedvéért dúlnak fel területeket, a felelőtlen turisták szemetelnek, a tengerben úszva minden megfogdosnak.

Ám ha már a tengerről beszélünk, egy óvatlan búvár koralltörése alig vehető észre ahhoz képest, amit egy rossz helyre ledobott horgony okoz. A horgony maga is pusztít, de még rosszabb, hogy a hosszú lánca gyakorlatilag végigszántja a korallzátonyt. Sejthető, hogy a gigantikus méretű nyaralóhajókon nem kicsik a horgonyok, és ehhez megfelelően nagy lánc dukál!

A Vörös-tengeren például korábban a sok búvárhajóról ledobált horgonyok rengeteg korallágat zúztak össze. Ott már az a rendszer, hogy rögzített kikötési pontok vannak, így biztonságosan, az élővilágot nem rombolva állnak meg a merülőhelyeknél a hajók. 

Ám a Kajmán-szigeteken, ahol a turizmus az egyik legfontosabb bevételi forrás, a jelek szerint nem akarnak olyan merev szabályokat kialakítani, amik az óceánjárók üzemeltetőit elriasztanák. Ha új útvonalat terveznének, bőven akadna még szép sziget a Karib-tengeren, ahol lelkesen fogadnák a hajókat és a rajtuk utazó, sok dollárt elszóró nyaralókat.

A felszínen napozó, a parton vásárolgató emberek mit sem látnak abból, mivel jár a kikötés. A búvárokat pedig a sziget más részeire viszik, ahol épek a korallzátonyok. Ezért fontos ez a mostanában sok oldalon megosztott felvétel, amit helyi búvárok készítettek: megörökítették, ahogy a lánc a zátonyon fekszik, mozog, tör-zúz. Persze lassacskán nem nagyon lesz mit lerombolni ezen a környéken- a tenger feneke jórészt halott ezen a környéken. 

Nem csak az a fontos, hogy itt próbáljanak tenni valamit a helyzet javításáért, az is jó lenne, ha a ma még nem annyira felkapott nyaralóhelyeken már eleve szabályoznák a kikötést. Legalább az ne pusztuljon el, ami ma még szép és egészséges a tengerben!