Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

400 éves hajóroncs

Az egyedi leletre Lübeck közelében bukkantak a búvárok.

roncs felfedezés

A fából készült hajótest és rakománya tizenegy méteres mélységben nyugszik, és fontos régészeti leletnek számít. A kutatás sprán kapott tudományos eredmények új betekintést nyújthatnak a város történetébe.

Lübeck előtt a Trave-torkolatban végzett felmérések során egy körülbelül 400 éves kereskedelmi hajó roncsára bukkantak. A mintegy 20 méter hosszú, fából készült hajótest maradványai a rakománnyal együtt tizenegy méteres vízmélységben vannak, és fontos régészeti jelentőséggel bírnak - jelentették be az örökségvédelmi szakemberek. Ez az első ilyen jellegű felfedezés a Balti-tenger nyugati részén.

A városvezetés és a régészekből álló csapat reméli, hogy a jelenlegi ismeretek szerint a 17. századból származó kereskedelmi hajó megmentése és vizsgálata értékes betekintést nyújt Lübeck történetébe és a város egykori kereskedelmi kapcsolataiba a Hanza-szövetségen belül. A roncsot ki kell emelni a Trave fenekéről, majd egy több évig tartó folyamat során konzerválni kell.

"A látványos roncs tudományos feltárása egy eddig ismeretlen, új kirakós darabbal egészíti ki Lübeck, mint Hanza-város gazdasági és kereskedelmi történetét" - magyarázta Monika Frank (SPD) lübecki kulturális szenátor kedden, a város és a szakértők által kezdetben több hónapig titokban tartott felfedezés nyilvános bemutatása alkalmából.

roncs felfedezés

A jelentés szerint a roncsot már körülbelül két évvel ezelőtt megtalálták a Vízügyi és Hajózási Hivatal felmérési munkálatai során a Lübeck és a Balti-tenger közötti Trave-torkolat hajózási csatornájában. A búvárok azonban csak 2021 augusztusában vizsgálták meg közelebbről a területet, és egy történelmi roncsra utaló nyomokat találtak. Ezt követően részletesebb vizsgálatok következtek.

A hajótest egyes részei, amely egy tipikus galliot vagy fleute típusú kereskedelmi hajó lehetett a Hanza korszakból, a hosszú víz alatt töltött idő után is megmaradtak. A szakértők szerint azonban a lelet mindenekelőtt a rakomány miatt jelentős: Eddig több mint 150 hordót találtak a roncsban és környékén. Az első vizsgálatok szerint egy részük oltatlan meszet tartalmaz, amely az építőanyag-kereskedelem egyik alapanyaga.

0 Tovább

Az eltitkolt roncs

Másfél évtizedig nem hozták nyilvánosságra, hogy megtalálták a HMS Gloucester maradványait.

sztori felfedezés

Egy profi búvárokból álló csapat fedezte fel a Gloucester roncsát. A hajó 1682. május 6-án süllyedt el Norfolk partjainál, az Egyesült Királyságban, miközben James Stuartot, York hercegét, a későbbi II. és VII. Jakabot szállította.

A H.M.S. Gloucester fregattot 1652-ben állították hadrendbe, a londoni Limehouse-ban építették, és 1654-ben bocsátották vízre.

1682-ben ezt a hadihajót választották ki, hogy James Stuartot, York hercegét Edinburgh-ba szállítsa, hogy elhozza váraddós feleségét és háztartásukat. Abban reménykedtek hogy időben visszahozzák őket II. Károly király londoni udvarába, hogy megszülessen a törvényes férfi örökös.

A Gloucester Portsmouthból indult útnak. A herceg és kísérete Margate előtt szállt fel rá, miután Londonból jachton utaztak. A hajón számos prominens angol és skót udvari ember utazott, köztük John Churchill, a későbbi Marlborough első hercege.

1682. május 6-án a Gloucester néhány órával azután futott homokpadra, hogy James Stuart, a kapitány és több tengerésztiszt hosszasan vitatkozott a követendő útvonalról.

A herceg nem sokkal a hajó elsüllyedése előtt elhagyta a hajót, és egy kísérőhajóra szállt át, hogy befejezze útját, de az utasok és a legénység tagjai közül több százan meghaltak.

A roncs helyét először 2007-ben fedezte fel egy testvérpár Julian és Lincoln Barnwell, néhai édesapjuk, Michael, valamint barátjuk, James Little, a Királyi Haditengerészet egykori tengerésze és búvárja.

Később megtalálták az 1681-ben gyártott hajóharangot, amelyet 2012-ben a védelmi minisztérium használt fel a hajó végleges azonosításához.

Mivel a hajó azonosságának megállapítása sok időt vett igénybe, és mivel a nemzetközi vizeken fekvő, "veszélyeztetett" helyszínt védeni kellett, a felfedezést csak most lehet nyilvánosságra hozni.

"Az elsüllyedés körülményei miatt ez a legjelentősebb víz alatti régészeti felfedezés a Mary Rose 1982-es kiemelése óta" - mondta Claire Jowitt, a Kelet-Angliai Egyetem professzora, az English Historical Review című folyóiratban e hónapban megjelent tanulmány szerzője.

"A felfedezés azt ígéri, hogy jelentősen segíteni fogja a 17. századi társadalmi, tengerészeti és politikai folyamatok megértését".

A kiemelt és konzervált leletek között ruhák és cipők, navigációs és más tengerészeti felszerelések, személyes tárgyak és számos borosüveg is található.

Az egyik palackon a Legge család - George Washington, az első amerikai elnök ősei - címerével ellátott üvegpecsét látható. A címer a csillagos és sávos zászló elődje volt.

Egyedülálló módon ezen kívül volt néhány bontatlan palack is, amelyekben még mindig bor volt, ami izgalmas lehetőségeket kínál a jövőbeli kutatás számára.

"Ez kiemelkedő példája a nemzeti és nemzetközi jelentőségű víz alatti kulturális örökségnek" - mondta Jowitt professzor.

"A kiváltságosok és a hétköznapi emberek életének elvesztését tekintve is jelentős méretű tragédia. A Gloucester utolsó útjának teljes történetét és az azt követő hatását újra kell mesélni, beleértve kulturális és politikai jelentőségét és örökségét is."

"Megpróbáljuk azt is megállapítani, hogy kik haltak még meg, és elmondani a történetüket, mivel jelenleg az áldozatok töredékének a személyazonossága ismert."

0 Tovább

A kőkori Adria

A búvárrégészek Korcula szigete mellett találtak izgalmas lelőhelyet.

Dr. Mate Parica, a Zadari Egyetem Régészeti Tanszékének szakembere egy érdekes víz alatti régészeti kutatás vezetője, amely egy víz alá került neolitikus településen folyik.

Ez a település egy emberi kéz által kibővített, sokszögletű parttal rendelkező szigeten helyezkedett el. Ma a település maradványai 4-5 méter mélyen vannak a tengerszint alatt.

A kutatások egy falat tártak fel a lelőhely körül. Ezen kívül számos egyéb építmény nyoma látható, amelyek a mesterségesen létrehozott partvidék kiterjedésének irányát mutatják.

A jó állapotban megmaradt falak mentén gazdag régészeti anyagot, díszített kerámiát, csonteszközöket, hosszú kovaköves késeket, pengéket találtak, és valamennyi lelet a klasszikus hvari kultúra időszakára, körülbelül a Kr. e. 4500 körüli időszakra tehető.

- A megtalált település azért jelentős, mert az Adriai-tenger ezen részén a neolitikum időszakából nem ismertek nagyobb területen elhelyezkedő települések, csak barlangokban találtak leleteket. További jelentőséget adnak a lelőhelynek a jól megőrzött kőfalak, amelyeket a település partvidékének kialakulása és terjeszkedése során emeltek nagy gondossággal - mondja Dr. Parica.

Így hát elmondható, hogy az Adria mentén élő népek történelmének a több évezredes emlékeit is érdemes a víz alatt kutatni, nem csak a modern háborúkét vagy az ókori kereskedelmét.

0 Tovább

Kasszosz roncsai

Újabb görög sziget mellett találtak értékes leleteket.

Kasszosz sziget nevét kevesen ismerik. Az Égei-tenger déli részén, Krétától keletre található, és nem számít az ismert, nyaralók tömege által látogatott helynek. De tenger veszi körül, és Görögországban minden ilyen, kevéssé felderített ponton esélye van egy nagy felfedezésnek. Mint kiderült, ez most is így történt.

A közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy több korszakból származó értékes leleteket találtak a búvárrégészek, például amforákat és másféle agyagtárgyakat. A legizgalmasabb roncs az időszámítás utáni 1-2. évszázadból származhatott, római hajó volt, fedélzetén hispániai és afrikai stílusú amforákkal. Emellett találtak egy valamivel régebbi, hellenisztikus időkből származó hajót, egy időszámítás előtti 5. századi maradványt, s egy modern hajót is.

A régészeket igazán meg sem lepik a felfedezések, hiszen Kasszosz hajózási útvonalak találkozásába esett, így várható volt, hogy a kutatás nem lesz eredménytelen. A búvárcsapat több mint száz merülése bizonyosan nem volt unalmas ezen a helyen.

0 Tovább

Az ókeresztények nyomában

A niceai zsinat emlékeit is a víz alatt kutatják.

Nagy Konstantin császár 325-ben nagy jelentőségű gyűlést hívott össze: a keresztény püspökök első egyetemes zsinatát. A keresztény egyház történelmének fontos eseménye volt ez a Niceában tartott zsinat. Ám azt, hogy egészen pontosan hol zajlott le, még nem tudjuk.

Nicea a mai Törökország területén található, s úgy hívják, Iznik. Itt található egy tó, amiben néhány éve, pár méterrel a felszín alatt, templom romjait találták. A helyi régészek francia kollégákkal kutatják azóta is a helyszínt, s igyekeznek minél többet megtudni az egykori építményről. 

Musztafa Szahin professzor szerint egy második században Apolló tiszteletére emelt templom álhatott itt, majd ennek alapjaira építettek egy keresztény bazilikát, talán az ötödik században. De ma még nem tudják pontosan, mire szolgált az épület, és azt sem tartják kizártnak, hogy ez volt a zsinat helyszíne. Mivel az egykori város nem volt császári székhely, nem volt olyan nagy palota sem, ahol a gyűlést megrendezhették volna. Talán a víz alatti romok feltárása bővíti majd az ismereteinket az időszakról. 

A későbbiekben szeretnék megnyitni a helyet a látogatók előtt. Egyrészt víz alatti múzeumot terveznek, ahol búvárok nézhetnék meg az egykori templom romjait, másrészt lebegő pontonokkal a víz alá nem merészkedők is tehetnének egy sétát a romok felett, amelyek a sekély mélység miatt így is láthatóak lennének.

0 Tovább

Viharos sorsú roncs

A szélvihar miatti tengermozgás fedte fel egy hajó maradványait Spanyolországban.

roncs felfedezés

A Gloria nevű vihar sok kárt okozott, ám egyfajta melléhatásként úgy felkavarták az üledéket a felkorbácsolt hullámok, hogy megváltozott az aljzat. A Barcelonától délnyugatra eső Salou közelében ennek köszönhetően bukkant elő a homokból egy hajó faszerkezete. 

A hajó gerince és bordái mellett fegyverzet is került elő az első vélekedések szerint 17. századi hajó maradványaiból. Az elsodort homok alatt volt a tat, illetve a két vasból készült ágyú is. Egy búvár talált rá véletlenül a roncsra, és hamarosan elkezdődött a katalán búvárrégészeti hivatal felmérésre is.

A szakembereket meglepte a felfedezés. Az előfordul, hogy egy vihar fed fel valamit, ez nem szokatlan jelenség. Az volt inkább az érdekes, hogy semmilyen feljegyzésben nem szerepel ezen a helyen elsüllyedt hajó. A búvárrégészek tehát gyorsan neki is láttak a dokumentálásnak, leírták a hajó talált részeit, katalogizálták a leleteket. Természetesen fotók is készültek.

Szeretnék kideríteni, pontosan mikor és miért a tenger fenekére a hajó. A 17. századi süllyedés teóriáját erősíti, hogy akkoriban harcok dúltak ezen a partszakaszon, tehát nem lenne meglepő a két ágyúval felfegyverzett hajó jelenléte.

A régészek még gyorsan dokumentálták amit lehetett, amíg újra be nem temette a maradványokat a tengerfenéken a homok. Ez egyrészt megóvja a leleteket az állagromlástól, másrészt a fosztogatók sem találnak semmit, így nem jelent problémát. A hatóságoknak viszont megvannak a pontos koordináták, ezek birtokában térhetnek vissza hogy folytassák a megkezdett munkát. 

A hatóság célja nem az, hogy a felszínre hozzák a hajót vagy annak darabjait, hanem inkább a tenger mélyén őriznék meg azokat. Akkor hoznak felszínre bármit, ha a teljes pusztulás fenyegeti akár a környezet változása, akár lopások miatt. Utóbbiak elkerülése érdekében nem is nyilvános, hol vannak a maradványok.

A búvárrégészek nem csak itt vizsgálódhattak a Gloria tombolása után. Begur partja előtt egy horgonyt és egy 19. századi gőzhajó kazánjait találták meg. Előkerültek a partról vízbe dobot fegyverek, L'Estartit közelében ágyúgolyók is. A partszakasz más részein szintén találtak leleteket, amiket a Gloria hozott a felszínre.

roncs felfedezés

0 Tovább

Enigma a mélyben

Beszakadt hálót kerestek, különleges leletre találtak német búvárok.

felfedezés

Az ún. "szellemhálók" elleni küzdelem az utóbbi évek kiemelt természetvédelmi témái közé tartozik. A halászhajókról elveszett, leszakadt hálók nem bomlanak el, a víz alatt ejtik csapdába a tengeri élőlényeket, és pusztítanak, de a fogást senki nem használja semmire. Ezért aztán több helyen rendszeresen merülnek búvárok hogy levágják, begyűjtsék, felszínre emeljék ezeket a hálókat. 

A közelmúltban a Balti-tengerben dolgozott egy csapat, amikor a búvárok a hálóba akadva egy régi, rozsdás, írógépre emlékeztető szerkezetet találtak. A felszínre hozták, ám kiderült, az nem egy írógép. Egy búvárrégész állapította meg, hogy egy Enigma kódológépre bukkantak. 

Az Enigma a németek titkos, feltörhetetlennek hitt kódolója volt, amivel a tengeren tudtak rejtjelezett üzeneteket váltani. A britek szerencsével jutottak hozzá, ám a feltörése nagyon komoly feladat volt. Egész csapat dolgozott rajta Alan Turing vezetésével, akik végül sikerrel jártak, és onnantól a britek is beleolvashattak a németek titkosnak gondolt kommunikációjába. 

A háború végén a német hadvezetés több tengeralattjárót szándékosan elsüllyesztett, és azt is előírták, az Enigma kódolókat külön tüntessék el. Egy ilyen tengeralattjáróról dobhatták a tengerbe a most megtalált példányt 1945 májusában. A kevés megmaradt Enigma egy-egy darabja akár több tízezer euróért cserél gazdát manapság.

0 Tovább

Harcos a tóban

Litvániában találtak rá búvárok egy fél évezrede odaveszett ember maradványaira.

felfedezés

Az Asveja-tó a Balti ország keleti részén található, és arról is ismert, hogy 1934 óta egy hosszú, fából ácsolt híd szeli át, a Dubingiai-híd. A régi építmény máig használatban van, de a fa oszlopokat fémre tervezik cserélni, és a munka elvégzése előtt a régészek kedvtelési búvárok bevonásával átvizsgálták az érintett területet.

felfedezés

Így találtak rá 9 méteres mélységben a maradványokra. Bár a közelben találtak már temetkezési helyeket, úgy vélik, a tóban levő ember testét a víz által odavitt üledék lepte be. Ez szinte konzerválta a maradványokat, így nem csak a csontvázat, hanem egyéb tárgyakat is találtak a régészek.

A vizsgálatok szerint több, mint fél évezrede, a 16. században került a tóba a férfi holtteste. Vélhetően harcos volt, megtalálták a bőrből készült csizmáit, fém csatos bőrövét is, és egy kardot illetve két kést. Azt még 1998-ban kiderítették, hogy a mostani híd helyén jóval korábban is volt egy átkelő, ami a 16-17. században épülhetett, azaz nagyjából egy idős volt a most megtalált harcossal.

felfedezés

A régészeket meglepte, milyen kiváló állapotban maradt meg minden, és így további vizsgálatokat tudnak végezni. A leleteket igyekeznek konzerválni, és minél többet  megpróbálnak kideríteni a vízben nyugvó ember történetéről, sorsáról.

0 Tovább

Hidroplán a tengerben

Krétai búvárok nagy felfedezése: német repülőt találtak.

felfedezés

Újabb érintetlen roncsra bukkantak a Földközi-tengerben, ezúttal görög vizekben. Kréta előtt ismert volt eddig is pár roncs helyzete, ám a közelmúltban új helyen merülhettek a búvárok.

A Chaniában búvárbázist üzemeltető Nikolas Giannoulakis figyelmét egy barátja, Giannis Georgitsakis hívta fel a víz fenekén található anomáliára. A vélhetően szonárral kutató roncskereső tippje alapján Giannoulakis vállalkozott a merülésre, ami hosszasabb tervezést igényelt. A tenger ugyanis ezen a helyen 64 méter mély, ami már csak technikai búvárok számára elérhető.

A felkészülés viszont nagyon megérte, mert rá is találtak egy roncsra: egy érintetlen, kiváló állapotú Arado Ar 196 hevert a tenger fenekén. Ezt a haditengerészti hidroplánt, azaz kétéltű repülőgépet a németek használták a második világháború idején felderítésre, tengeralattjáró-vadászatra. 

Az egyfedelű, egymotoros hajófedélzeti géppel két fős személyzet repült. Hossza 11, szárnyfesztávolsága 12,4 méter, tehát nem éppen egy nagy célpont. Így aztán főleg nagy volt a felfedezők öröme, akik képeket is készítettek a roncsról. 

(Fotók: Nikolas Giannoulakis, chaniadiving.gr)

felfedezés

felfedezés

felfedezés

0 Tovább

Roncs a homok alatt

Elképesztően jó állapotban maradt meg egy ókori hajó egy része az Adria mélyén.

felfedezés adria

Rendszeresen kapunk hírt újabb és újabb horvátországi roncsfelfedezésekről. Ezen nincs mit meglepődni, hiszen az Adriai-tenger igencsak jelentős tengerészeti útvonal volt már az ókorban is, és persze a középkorban vagy akár a két világháború idején is sok hajó került a tenger mélyére.

Ezúttal Ilovik szigete mellett bukkantak rá egy maradványra. Ami meglepővé tette a felfedezést, az a fából készült hajótestből megmaradt rész állapota: kiváló állapotban vészelte át a tengerben töltött évezredeket. Az első vizsgálatok szerint ugyanis 2,200 éve került a víz mélyére!

A víz alatti régészek is nagy örömmel vetették bele magukat a kutatásba, hiszen az Adriában még nem találtak ilyen kiválóan megőrződött leletet. Ne feledjük, időszámításunk kezdete előtt két évszázaddal épült az a hajó, amit most alaposan meg tudnak vizsgálni a szakemberek. Azért maradhatott meg ilyen állapotban a faanyag, mert a homok belepte, és így gyakorlatilag konzerválta azt.

felfedezés adria

A horvát régészek mellett francia szakemberek is részt vennek az eredetileg igen nagynak számító hajó maradványainak felmérésében, dokumentálásában. Mivel remek a lelet állapota, máris meg tudták állapítani az építés módját. Bizonyára lesz mit feltárni még itt is, de az eset bizonyítja, hogy mindenképpen érdemes nyitott szemmel nézelődni a horvát vizekben. Ki tudja, ki lel rá valami izgalmasra a mélyben legközelebb?

Csak természetesen azt nem szabad elfeledni, az ilyesféle leletről mindig értesíteni kell a hatóságokat, mert ha valaki simán csak hazaviszi, nem egyszerűen bűncselekményt követ el, annak az esélyét is elveszi, hogy alaposabb feltárás révén tudhassunk meg valamit arról, ami a víz mélyén rejtőzik.

Riport a felfedezésről

0 Tovább

Google hirdetés

Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (249),mutazás (194),sztori (187),cápa (160),video (133),búvár (126),felfedezés (76),környezetvédelem (74),baleset (73),fotó (68),élmény (66),alapok (57),adria (56),híresség (54),film (47),egyiptom (45),szabadtüdős (40),utazás (35),barlang (34),delfin (29),felszerelés (28),retró (28),történelem (27),egzotikus (26),régész (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),munka (19),teknős (19),usa (17),édesvíz (17),tanfolyam (15),videó (15),karib (14),polip (13),bánya (12),Cápa (12),kutatás (12),üzlet (12),ciprus (11),doku (11),medence (11),mélytenger (11),fóka (10),málta (10),rekord (10),kincs (10),támadás (9),manta (9),ausztrália (9),tengeralattjáró (8),szemét (7),sport (7),szobor (7),jordánia (7),szafari2014 (7),verseny (6),cousteau (6),tudomány (6),Bali (6),csikóhal (6),szafari18 (6),humor (6),rák (6),tél (6),ázsia (5),ausztria (5),rája (5),florida (5),repülő (4),múzeum (4),hidegvíz (4),bali (4),olaszország (4),szafari2016 (4),mexikó (4),tintahal (4),thaiföld (3),skandinávia (3),találkozás (3),víz alatti (3),muréna (3),könyezetvédelem (3),karácsony (3),Egyiptom (3),orosz (3),magyarország (3),krokodil (2), (2),maldív (2),repülőroncs (2),elsodródás (2),csiga (2),medúza (2),éjszaka (2),hal (2),könyv (2),görög (2),spanyolország (2),európa (2),románia (1),szafari (1),búvárfilm (1),technológia (1),izland (1),szörny (1),budapest (1),cetcápa (1),Búvár (1),thaifold (1),akvárium (1),bulgária (1),vörös-tenger (1),bomba (1),hollandia (1),korall (1),Florida (1),dubaj (1),tenger (1),horvátország (1),feketetenger (1),uk (1),egyesült királyság (1),írország (1),balti (1),repülőgép (1),görögország (1),celeb (1),norvégia (1)

Hirdetés

Kedvencek

A nagy Kék A nagy Kék

Túrán innen, túrán túl, hol a gyaloglás, kerekezés, evezés az úr......

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog