A tengert romboló emberi tevékenységet vádolják a medúzák elszaporodásáért. Egyre több helyen figyelnek meg medúzainváziót: a zselésnek tűnő állatok meglepően sok kárt okozni a tengerparti ipari üzemekben illetve haltartásokban. Úgy tartják, azért van belőlük egyre több, mert a túlhajszolt partmenti fejlesztések és a túlhalászás következményeként a többi fajjal szemben ezek az állatok kerülnek előnyös pozícióba.
Japánban már komoly fejtörést okoz, hogy a halászok hálóiba több helyen csak rengeteg megtermett medúza kerül, hal viszont nem. Jó eséllyel a tengeri élővilággal mit sem foglalkozó kínai beruházások miatt van belőlük ennyi. Svédországban 2013-ban egy atomerőműben okozott üzemzavart, hogy a hűtővizet szállító vezetéket teljesen eltömítették a medúzák. Kénytelenek voltak leállítani az erőművet, hogy ne történjen katasztrófa. 2012-ben Japánban már történt hasonló egy hőerőműben. A vízből kosárszámra emelték ki a medúzákat, de olyan nehezek voltak, hogy a kosarak rendszeresen eltörtek a tömegük alatt.
Európa ismert nyaralóhelyein, így francia és olasz partszakaszakon is riadalmat okozott a medúzák seregének felbukkanása. A turisták nem az időjárásjelentést tanulmányozták, hanem arról informálódtak, merre várható kevesebb belőlük, rendszeres előrejelzéseket adtak ki ezzel kapcsolatban.
Spanyolországban tavaly év végén egy, a tengeri élővilággal foglalkozó konferenciát kiemelt téma volt a medúzainvázió. Egy japán professzor, Sinicsi Ue szerint nagy baj lesz belőle, ha nem sikerül valamit tenni. Az egyik medúzafaj irdatlan méretű egyedei (két méteres átmérőjű, 150 kilós óriásokról beszélünk!) 2002-ben jelentek meg Japán közelében. Korábban általában négy évtizedenként figyeltek meg hasonló rajzást, ám mostanában szinte minden évben van ilyen. A becslések szerint egyetlen év alatt 252 millió dolláros kárt okoz az ország halászatának a medúzák serege.
A szakemberek megpróbáltak utánajárni, honnan érkeznek a medúzák. Kutatásaik szerint kínai vizekből származnak az állatok. Kínában olyan ütemben fejlesztik a partmenti városokat, hogy minden területre szükség van. A vízbe épített beton pedig ideális helyszín a medúzaivadékok számára, megtelepednek és fejlődnek. A vízbe engedett szennyvíznek köszönhetően pedig egyre több a plankton, ami a medúzák első számú tápláléka: a kocsonyás lényes gyorsan és egyre nagyobbra növekednek. Ha direkt akarnának ideális körülményeket teremteni a medúzáknak, akkor se lehet jobbat kitalálni ezeknél a kínai vizeknél. A legnagyobb példányok mellett még egy búvár is eltörpül.
Az útnak induláskor még csak apró, pár milliméteres medúzákat az áramlás sodorja magával Japán közelébe. Mire ideérnek, már néhány kilósak. A déli Kjúsú szigettől folyamatosan vándorol a medúzasereg északra, ám mire Honsút elérik, már akár 100 kilósak is lehetnek. Az is kedvez nekik, hogy azokat a halfajokat túlhalásszák, amik szintén planktonnal táplálkoznak, tehát a medúzáké lehet a teljes zsákmány. Ha egy adott évben nem is jelennek meg az óriásmedúzák, az sem jelent nagy örömhírt, mert az ivadékok éveken át képesek várakozni, hogy megfelelő körülmények esetén útnak induljanak- talán minden korábbinál nagyobb számban.
A probléma mindenesetre globális. A fent említett példák mellett a Mexikói-öbölben és a Fekete-tengerben is fejtörést okoz a szakembereknek a medúzák jelenléte. Japánban háromoldalú egyeztetést kezdeményeznek Kínával és Dél-Koreával, hogy gátat szabjanak ennek a jelenségnek. Az egész világon intő jelnek kellene tekinteni ezt a problémát, ami azt jelzi, hogy az emberi tevékenység teljesen megváltoztathatja a tenger élővilágát.