Big Blue Búvár Blog

Sokan hiszik azt, hogy a Földközi-tenger merülőhelyei kevésbé látványosak, nem nagyon vannak nagy halrajok, nagyobb halak, alig vannak színes gorgóniák és így tovább. Pedig volt ez egészen máshogy is, és ennek kézzel fogható bizonyítékai vannak.

Pianosa szigete a jó példa rá, hogy szigorú védelemmel fenntartható az élővilág épsége. Az Elba közelében található Pianosa a Toszkánai-szigetek Nemzeti Parkhoz tartozik, ezért szigorúan védett. Régebben pedig azért nem lehetett a sziget körüli vizekben halászni, búvárkodni, mert 1998-ig szintén szigorúan őrizték: börtön volt rajta.

A sziget jelenleg is csak külön engedéllyel látogatható, és csak néhány kijelölt ponton lehet merülni a látogatóknak, akiknek maximális számát korlátozzák. Nem egyszerű a dolga tehát annak, aki ide akar búvártúrát szervezni, de a dolog másik fele az, hogy olyan látványban lehet része, amiben máshol nem nagyon a Földközi-tenger mélyén.

Az ilyen méretes barrakudákból álló rajok például enyhén szólva sem számítanak megszokottnak a térségben:

De sasráját se láttam még soha az életben európai vizekben merülve:

Emellett pedig hatalmasra nőtt sügérek úszkálnak a sziget körüli vizekben, láttak már itt macskacápát, nagy langusztákat, és persze nem szokatlan az sem, hogy a falakat színes vörös gorgóniák borítják, amiket nem törtek, szakítottak le a halászok vonóhálói. Az itteni merüléseken készült videók szinte mindegyikében láttam valami igazán látványosat.

Szóval semmi nagy titok nincs abban, hogy kell segíteni a tengernek: ha békén hagyjuk, az élővilág teszi a dolgát. A kishalakból nagyok lesznek, nem tűnnek el a nyílt vízi halrajok, nem tarolja le senki a tenger fenekét. És a dolog úgy működik, nem feltétlenül kell mindent védeni, elég lehet bizonyos területeket, de azokat valóban hatékonyan, valóban minden olyan tevékenységet tiltva, ami kárt okozhat. Kicsit ezzel a búvárkodás ellen is beszélek, de ám legyen, juthassunk el csak ritkán a látványosabb merülőhelyekre, ha ez az ára, hogy egészségesebb legyen a tenger.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

Rómától keletre, nagyjából két órányi autózásra található a Capo D'Acqua nevű mesterséges tó. Olaszországnak ebben a régiójában számtalan régészeti emlékhely van, ősi idők óta lakott környékről van szó.

Nagyjából fél évszázada döntöttek úgy, hogy kialakítanak egy víztározót, ekkor került elárasztásra a völgy, amiben középkori épületek is álltak. A tavat a helyi források és patakok táplálják, ezek mellett állt két malom, amelyek romjai ma a víz alatt körbeúszhatók.

A merülés azért nagyon látványos, mert a víz fantasztikusan tiszta, a tavat jól ismerők szerint akár a 70 méteres látótávolság sem elképzelhetetlen. Nagy mélységek nincsenek, bármilyen képzettségi szintű vendég búvárkodhat itt, aki az épületek maradványain túl különleges élővilágot is megfigyelhet a 330 méteres tengerszint feletti magasságban található tóban. A tiszta vízben halak is vannak, nem meglepő pisztrángok, de a növényvilág is érdekes.

A Lago di Capo D'Acqua magánterületen található, így csak az engedéllyel rendelkező szervezőkön keresztül merülhető. Ám ha valakinek így nyáron olyan szerencséje van, hogy a környéken jár és még merülésre is van lehetősége, akkor érdemes felkeresni ezt a különleges helyet.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

A fapadosoknak köszönhetően olyan helyre is tervezhetünk merülést, ami korábban eszünkbe sem jutott volna.

Ajándékba kaptam egy római repülőjegyet egy késő tavaszi időpontra. Városnézésre ideális, de már a tenger sem olyan hideg- naná, hogy örültem. Igen, tudom, hogy Róma nem tengerparti város, de nézzünk csak a térképre! Ott van Róma mellett Ostia Lido, ami helyiérdekű vasúttal pillanatok alatt elérhető, és szép hosszú strandja van.

Alapszabály, ha valahol van víz, akkor ott szinte biztosan lehet búvárkodni is. Finnország vagy Chile, Kína vagy Malawi- van merülési lehetőség. Olaszország pedig óriási hagyományokkal rendelkezik a búvárkodás terén, legendás felfedezői, híres márkái okán ismerik sokan. Így aztán tudtam, hogy találni fogok búvárközpontot valahol...

Az alacsonyabb ár miatt eleve Ostiában kerestünk szállást. Abban a meglepő élményben volt részünk, hogy egy római kiruccanás során tengerre nézett a szállásunk ablaka... Reggelente bevonatoztunk a belvárosba, hogy végigjárjunk minden érdekességet a Vatikántól a templomokon és ókori romokon át a múzeumokig, de egy napot arra akartam szánni, hogy merülhessek.

Az interneten kinézett bázishoz el lehetett sétálni a szállásunktól, beszélgettem a tulajdonos-főnök Sabrinával- kicsit nehézkesen, angolul azért még egy búvárközpontban sem mindig lehet boldogulni, ha olaszokról van szó. Sikerült megértetni magam, elmondtam, merülni szeretnék, kértem felszerelést, és megbeszéltük a másnapi találkozót a kikötőben. Ott egy remekül felszerelt tárolóban várt minden, a kényelmes kis hajóra szálltunk, és egy félórás hajózás után el is értünk a merülőhelyre.

Utólag derült ki, a merülés többet tartogat, mint azt hittem volna. 2000 óta ugyanis Lazio régió Roma megyéjében kijelöltek egy védett övezetet a tengerben. A Secche di Tor Paterno több, mint 12 négyzetkilométer területű, a víz alatti szirteken több merülésre alkalmas pont is akad. Ahol mi lementünk, pár méteren máris egy nagy sügér jött velünk szembe, majd elúszott pár makréla is a közelben- gondoltam, ez máris jól kezdődik! Nem is kellett túl mélyre menni, és máris vörös gorgóniák felett úsztunk, felbukkant egy muréna, pár nagy rák. Földközi-tengeri merüléshez képest igazán kellemes volt az élmény, és a víz hőfoka sem volt olyan rossz. Hiba lett volna kihagyni...

Másnap aztán még visszamentem az aprócska boltba, ami tele volt zsúfolva cuccokkal. Szétnéztem, és kiválasztottam Sabrina ajánlása alapján egy remek búvárruhát, amit azóta is használok, már csak ezért is örök emlék számomra ez a római utazás. És persze Michelangelo, Caravaggio, a Pantheon, a Spanyol lépcső, a fagyi, a pizza, a reggeli kávé a Terminin- ez is mind hozzátartozott a kalandhoz. 

Szóval ha valakinek abban a szerencsében van része, hogy egy olcsó repjegy révén városlátogatást tervezhet valahova, bátran tájékozódjon a merülési lehetőségekről is. Nekem nem csak Rómában sikerült tető alá hozni egy kis búvárkalandot, volt ilyenben részem Göteborgban is. Végeredményként más arcát ismertem meg a víz alatti világnak új helyeken, ami csak még inkább megerősített abban, hogy jó hobbit választottam.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

Valamiért többségünkben úgy él, hogy az elsüllyedt városoknál csak nagyon távol eső helyeken lehet búvárkodni, ahol az Atlantisz-kutatók valamiféle titokzatos ősi civilizációk nyomára bukkantak.

A valóság prózaibb, mégis nagyon izgalmas. Nem kell nyom nélkül eltűnt kultúrákban gondolkodni, elég azt az eszünkbe idézni, milyen fantaszikus volt az ókori egyiptomiak, görögök, rómaiak világa, és máris ugyanúgy lázba tudunk jönni az utánuk fennmaradt építmények láttán, mint ha a legendák városát láthatnánk.

Szerencsénkre ezeknek a civilizációknak az emlékeiért nem kell olyan messzire utazni, mindenki láthat ókori romokat egy európai nyaralás során. És ami a legszebb: még búvárkodni is lehet épületek romjainál. Egyiptom Földközi-tengeri partvidékén ott vannak az ókori Alexandria maradványai, az izraeli Caserae maradványait víz alatti múzeumként lehet beúszni, de még ezeknél is van közelebbi merülőhely.

Nápoly városa akár fapados járattal is elérhető. Azt viszont kevesen tudják, hogy a környéken nem Pompei maradványai adnak egyedüli betekintést a múltba, mert itt a Nápolyi-öbölben van Baiae ma már víz alatt levő városa. Különös élmény ókori mozaikpadlók fölött úszni, egy villa építőköveit megcsodálni, a kétezer éves utcák köveit megtapintani. 

Szóval aki efféle élményre vágyik, annak nem azzal kell számolnia, hogy a gatyáját rá kell fizetnie egy expedícióra. Az internetet bújó, nyitott szemmel járó búvár számára egyértelmű, könnyen elérhető távolságban is fantasztikus helyeken lehet merülni. Egy-egy nyaralás előtt mindig érdemes rááldozni egy kis időt arra, hogy szétnézzünk, a semmit nem ígérő tengerparton esetleg nincs-e egy olyan búvárhely, ami fel tud dobni egy teljesen átlagosnak gondolt vakációt is. 

Az pedig végképp széppé teszi ezeket a kalandokat, hogy például még Baiae is rejt titkokat. Épp a közelmúltban adtak hírt róla, hogy egy búvárrégész egy nagyméretű, jó állapotú szobrot talált a lelőhelyen- ki tudja, esetleg még egy szerencsés amatőr búvár is észrevehet valami olyat, ami szenzációs leletnek bizonyul... 

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.