Big Blue Búvár Blog

Hawaii szigetén drágán büntetik a díszhalak begyűjtését: 272 ezer dollárba került a mulatság.

Meglehetősen meredek sztoriba futottam bele a napokban. A világ sok részén védik ilyen-olyan módon a tenger élővilágát, például nemzeti parkok kijelölésével, a halászat vagy bizonyos halászati módszerek tiltásával. Ám sokan nem tudják, az akváriumokhoz eladott kishalak begyűjtésének is elég szabályozott rendszere van, és aki vét a törvény ellen, aztán keményen meg is büntetik.

Az eset még tavaly szeptemberben történt, amikor a Hawaii szigetén működő környezetvédelmi hatóságok elcsíptek egy hajót, aminek a fedélzetén tárolókban sok, illegálisan begyűjtött halat találtak. A hajó kapitányát, Stephen Howardot arra utasították, hogy azonnal menjen a kijelölt kikötőbe. Ő pedig engedelmeskedett a hatóságoknak és azonnal el is indult.

Ám kiderült, hogy egy apróságról "elfelejtkezett". Felesége, Yukako Toriyama egy másik búvárral még a víz alatt volt, s további halak begyűjtésén munkálkodtak, amikor Howard elment a környezetvédelmi őrökkel. Amikor a két búvár a felszínre emelkedett, nem várta őket ott a hajó. Amikor a hatóságok rájöttek, mi is történt, keresést indítottak a tengeren búvárok megtalálására, s végül ezt akkor állították le, amikor a két nőt valaki észrevette a parton, egy benzinkúton. (Csak feltételezés a részemről, de azt gondolom, a tilosban járó csapat megegyezett, hogy lebukás esetén a búvárokat a vízben hagyják, így azokat nem csípik el további illegális zsákmánnyal, viszont aztán nekik maguknak kell kiúszni és eltűnni minél gyorsabban.) 

A hatóságok és a vizsgálatot végző biológusok 235 halat találtak tíz fajból, ezek értékét nagyjából 24 ezer dollárra becsülték. Ezeket a halakat a vizsgálat után visszaengedték a tengerbe, ám a begyűjtőik ezzel még nagyon nem úszták meg. Howardot 16 halászati és hajózási szabály megszegéséért marasztalták el, feleségét pedig 9 pont megszegése miatt vonták felelősségre. Még a bíróság elé állítást megelőzően rekordméretű, 272 ezer dolláros büntetést róttak ki rájuk. 

A hatóságok bíznak abban, hogy ez az eljárás és a súlyos bírság figyelmeztető lesz minden "akvaristának", aki ilyen módon begyűjtött halakkal akar illegálisan kereskedni.

Fijin történt az alábbi videóban megörökített ijesztő eset.

Elég sokan kritizálják azokat a merüléseket, amikor csalival próbálják a cápákat a fizető búvárok közelébe vonzani. A ragadozók jönnek is, csak időnként túlságosan közel, és ennek azért megvannak a veszélyei.

Ezt a videót mostanában sokan megosztották. Fijin készült, és a búvárok jól látható módon úgy helyezkednek el egy sorban, a műsor főszereplőjére, a tigriscápára várva, mintha egy sztárt várnának a vörös szőnyegen.

A tigriscápa egyrészt a legnagyobb ragadozók közé tartozik, autó méretűre is megnőhet. Másrészt pedig az egyik legveszélyesebbnek számít, fogai gyakorlatilag szinte bármit átharapanak. Itt az egyik búvár felé fordul, és bár próbálnak jönni a segítő búvárok, a palackjánál fogva meg is rángatja őt. Pusztán csak a szerencsén múlik, hogy a fogával nem ér el mást, mert az végzetes is lehetett volna.

A búvárok, köztük az érintett meglehetősen higgadtak maradtak, ami azért sokat segít ilyen helyzetben. Pedig egy pillanatra még az is látszik, hogy valakin maszk sincs, valószínűleg a cápa rántotta le.

Tragédia szerensére nem történt, de azért az eset elgondolkodtató. Aztán mindenki elgondolkodhat rajta, mit vállal be és mit nem...

Búvároknak kellett segíteni egy bajba került állaton.

A Maldív-szigeteken történt nemrég egy különös eset: a sekélyben tartózkodó búvárokhoz közelített egy nőstény cetcápa. Ezek a hatalmas, de ártalmatlan állatok békésen viselkednek a búvárok jelenlétében, ám ez kifejezetten közel úszott. A búvárok látták, hogy egy építkezéseken használt zsák akadt a testére, amitől már nem tudta mozgatni uszonyait.

Le tudták vágni a hulladékot a cápáról, az pedig velük maradt egy kis ideig, majd tovább úszott. Meglehet, hogy a seb nyoma megmarad, mert a zsák mélyen a testébe vágódott, de legalább esélyt kap a túlélésre- ha a búvárok nem segítenek, hamarosan elpusztult volna. 

Szürkebálna bukkant fel a semmiből a búvárok előtt Kaliforniában.

Christine Dorrity és Elizabeth Benitez alig húsz méteres mélységben merültek La Jolla közelében, amikor felfigyeltek a felettük elúszó hatalmas lényre. Mint kiderült, egy szürkebálna úszott arrafelé, s az állat a felvétel tanúsága szerint az aljzatnak dörgölőzött valamiért, mielőtt tovaúszott. Christine leírta, hogy hátrálniuk kellett társával, mert nem akarták hogy a bálna hatalmas farkával meglegyintse őket. 

Egy szakember elmondása szerint ezek az állatok évről évre vándorutat járnak be, Alaszkából tartanak Baja Californiába, s időnként megállnak táplálkozni. Az apró rákokat fogyasztó bálnák azért túrják fel az aljazatot, mert így tesznek szert a zsákmányra. A szakember szerint ez a példány egy fiatal, nagyjából 10 méteres szürkebálna lehetett.

Furcsa cápás esetet örökített meg egy búvár.

Azt tudjuk, a cápák jellemzően akkor izgatottabbak, aktívabbak, ha van mire rárabolniuk. A Karib-tengeren kártékony, invazív fajnak számító tűzhalakat minden erővel irtják a hatóságok, halászok, és a víz alatt a búvárok is. Időnként pedig megetetik a kilőtt tűzhalakat a helyi ragadozókkal. Ezúttal is így történt, egy arra kószáló dajkacápa ette meg a zsákmányt Mexikóban.

A búvároknak mindenesetre az ilyen után óvatosnak kell lenni, mert a túlpörgött cápák esetleg túl kíváncsiak lesznek. A videón az látható, ahogy a búvár feje mellett feltűnik a cápa feje, egészen közel férkőzik, de sikerül a légzőautomatát is kirántani a búvár szájából a tömlővel együtt, ahogy el próbál menni.

Látszik, hogy a búvár azért kezelni tudja a helyzetet, pánik nincs, támadásról, sérülésről szó sincs. Egyszerűen csak megeshet az ilyen, ha a cápák nagyon izgatottak. Amennyiben senki nem reagálja túl, az esetet úriemberek közötti apró félreértésként, rendezettnek illő tekinteni.

Kihirdették az Ocean Art 2020 víz alatti fotós verseny győzteseit.

Átlagos esetben talán elég lenne annyi, hogy közzé tenném ennek a nagyon színvonalas versenynek a legjobb fotóit, amik illusztrálják, mennyire ezerarcú a mélység világa. Ám a fődíjas képről érdemes több szót is ejteni. Az olasz fotós ugyanis egy sekély, vízzel telt természetes medencében hagyta a kamerát, amikor látta, van a közelben egy polip. A kíváncsi állat a gépre mászott, nyomogatta a gombokat, és gyakorlatilag készített magáról (illetve a háttérben levő emberekről) egy kiváló fotót.

Szóval hogy ki is a fődíjas az Ocean Art 2020 versenyens, azon el lehet gondolkodni. A kép pedig igazán érdekes és látványos, és ezt azért tudom jól felmérni, mert tavaly nyáron nekem sikerült hasonlót készíteni- de azért még én is látom, az bizony kevéssé volt ütős, mint ez a szelfi. Lehet, a polip azért ügyesebb fotós mint én, mert nyolc karjával könnyebben elér minden gombot?...

A többi képet is ajánlom persze mindenki figyelmébe, mert ebben az évben is szorgosan dolgoztak a búvárfotósok a világ minden sarkában...

Aki a további részletekre, az összes díjazott fotóra kíváncsi, látogasson el az Ocean Art 2020 verseny oldalára!

Villogással jelzett az éjszakai merülésen elsodródott búvár.

Az éjszaka merülő búvárok általában elővigyázatosabbak, hiszen a sötétben sokkal könnyebben történhet baleset. Mindenkinél van lámpa, általában megbeszélik a merülési tervet, és védett helyen merülnek, ahol kisebb a hullámzás, áramlás.

Ám nem mindig a tervek szerint alakulnak a dolgok. A közelmúltban egy Ausztráliában élő, ukrán származású ápolónő, Okszana Szamkova készült két társával élete első éjszakai merülésére. A búvárok Adelaide-től 20 mérföldre indultak a vízbe.

A viszonylag rutintalan Okszana csak a másik két búvárnál lassabban tudott ereszkedni. Azok eltűntek a mélyben, ám a felszín közelében a vártnál jóval erősebb volt az áramlás, és az egyre inkább a nyílt víz felé sodorta a magára maradt búvárt. Két társa, látva, hogy eltűnt, a partra úszott, és mivel ekkor sem találták, riasztották a hatóságokat.

Egyedül maradni a tengerben az éj leple alatt nem túl megnyugtató, de a búvár azért megpróbálta ami tőle tellett. Lemerült, abban bízva, hogy a tenger fenekén képes lesz a gyengébb áramlással szemben a partig eljutni, ám kifulladt, és inkább visszament a felszínre. Vele volt természetesen nemrég vásárolt lámpája, és úgy döntött, azzal fog villogni, miközben forog, hátha valaki látja a lámpa fényét. Bízott benne, az elemek bírni fogják egy jó ideig, amíg jelzéseket ad.

Egy rendőrségi helikopter is felszállt és önkéntes vízimentők is tengerre szálltak a csónakjaikkal, hátha sikerül rábukkanni. A keresés eredménytelen volt, ám egy, a parton levő rendőr észrevette a villogást a tenger irányából. Szerencsére az áramlás nem vitte nagyon messzire a nyílt vízbe a búvárt, ezért még éppen látható volt a jelzése. A helikopter és a csónakok is rátaláltak, és éjfél előtt a partra vitték. Utána megfigyelésre egy éjszakán át kórházban tartották.

A 45 éves búvár második születésnapot is ünnepelhet, és természetesen nagyon hálás a rengeteg embernek, aki a segítségére próbált sietni. Ám természetesen a lámpa jelentőségét is kihangsúlyozta, ami ebben a helyzetben talán életmentő volt, hiszen jelezni tudott vele. Okszana mindenesetre nem akar felhagyni a búvárkodással, vissza szeretne majd térni a tengerbe- de a következő merülésnek biztosan nem éjszakait tervez...

A világ több pontján a víz alatt keresnek fosszíliákat.

Floridában több helyen is szerveznek olyan merüléseket, amikor például őskori cápák fogát keresik a búvárok. Néha meglepően nagyokat is találnak. De ennél nagyobb lelet is akad a mélyben: nemrég Venice közelében két mammutagyarra bukkantak a tengerben. A 1,5-2 méter hosszú, hatalmas agyarak meglehetősen nagy zsákmánynak számítanak ebben a műfajban, a szó szoros értelmében. 

A világ túlsó felén, Oroszországban a befagyott Tobol folyóban merülnek a búvárok hasonló céllal. Talán meglepő lehet, de arrafelé nagyon hasonló dolgok kerülnek elő a víz alól, cápafogok, emlősök, köztük mammutok maradványai. Ezeket aztán konzerválják és múzeuimba kerülnek. Már évek óta zajlanak ezek a kutatások, aminek során nem a három méteres mélység jelent kihívást, hanem az akár mínusz 20 fokos hőmérséklet a felszínen. És hogy miért búvárkodnak ebben a folyóban télen? Egyrészt lényegesen jobb a látótávolság, másrészt nem olyan erős a sodrás sem. A sok lelet azt igazolja, hogy ilyenkor lehet hatékonyan dolgozik.

Ausztrál búvárok a víz alatt telepítik újra a tengeri fű mezőket.

Nehéz lehet elhinni, de még a kevéssé izgalmasnak tűnő tengeri fűnek is igen fontos szerepe van a víz alatti élővilágban. A kisebb élőlények, az ivadékok például menedéket találhatnak a mezőben, így több hal érheti el a kifejlett kort. A mező megakadályozza az eróziót is, és sok üledéket is kiszűr. Ráadásul a tengeri fű mezú több szenet képes megkötni, mint ugyanakkora méretű esőerdő.

Ám a tengeri fű sem vészeli át a víz alatti élővilág pusztítását. Ezért aztán, miután a kutatók rájöttek, nagyon is jelentősége van ennek a kevésbé látványos növénynek, elkezdtek gondolkodni, hogy lehet a mezőket visszatelepíteni. Sajnos nem olyan egyszerű a dolog a felszínen, amikor csak szétszórják a fűmagot.

A kifejlesztett módszer az egészséges mezőkön levő fű áttelepítésén alapszik. Ehhez viszont önkéntesek bevonására van szükség. Egyrészt ők gyűjtik be, majd rekeszekben elszállítják a füvet. Később ők azok, akik egy speciális ültető eszközzel a tenger fenekén telepítik vissza a növényeket. A két lépés között a füvet megmossák, majd tápanyagban gazdag környezetben helyezik el. Az áttelepített fű életben maradási aránya meglehetősen magas, 90 százalékos.

Természetesen az lenne az igazi, ha nem kellene arra erőforrásokat fordítani, hogy visszaépítsük azt, amit mi pusztítottunk el, de ha más megoldás nincs, feltétlenül pozitív, hogy sikerült ilyen módszert kifejleszteni, és vannak is lelkes önkéntesek, akik segítenek.

Van, ahol a búvárok fosszíliát keresve merülnek.

A nagy fogást Florida nyugati oldalán, Tampától délre találta Michael Nastasio. A mára már kihalt, óriási méretű cápa, a megalodon foga igazi főnyeremény a régi fogakat kereső búvárok körében. Nastasio búvárcéget üzemeltet, így aztán lehet rutinja a keresgélésben. Ez a cápafog pedig majdnem 15 centis, amiből el lehet képzelni, mekkora volt maga az állat.

A kilenc éve merülő búvár talált már mamutfogat állkapocsdarabban, más cápák fogait, bölényfogat és agyart is. A hozzá érkező búvárok maguk is próbát tehetnek a szerencséjükkel, ha alámerülnek.

(Michael Nastasio oldala)