Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mantabalett

Ha nem utazhatunk, álmodozunk: ezúttal Baliról.

Pontosabban nem Baliról, hanem az egyik, hozzá közel eső szigetről, Nusa Penidáról. Ennek van egy nagyon híres helye, a Manta Point, ahol nap mint nap rengeteg manta jelenik meg a tisztítóállomások felett. Búvárok, sznorkelesek érkeznek csapatosan (vagy legalábbis a járvány előtt érkeztek...), és gyönyörködnek a hatalmas, ám elegáns állatok táncában.

Nekem magamnak kétszer is volt része az élményben. Először is ott voltak a manták, csak a látótávolság volt igen gyenge. Másodjára sokkal emlékezetesebb a merülés, imádtuk, jöttek a manták mi meg csak lestük őket.

Ennek a videónak nem csak a manták a főszereplői, hanem egy kiváló szabadtüdős búvár, a török Sahika Ercümen is, aki jól ismert versenyző. Nem okoz hát neki gondot az, hogy csatlakozzon a manták táncához, s így a közös produkció még látványosabb lett...

0 Tovább

Cápák és bálnák

Az Adrián is olyan lények tűnnek fel, amiket rég nem láttak már.

A karantén egyik érdekes "mellékhatása", hogy a töredékére csökkent hajóforgalom miatt sok helyre visszatérnek az állatok. Persze majd víz alatt látjuk igazán, mi változott a jól ismert merülőhelyeken, de pár nagyobb testű állatot a felszínről is meg lehet figyelni. Ezért aztán nagy öröm volt, amikor először adtak hírt arról, hogy egy nagy bálna úszkált horvát vizeken.

Előfordult-e ott korábban is? Természetesen igen. De azért mindig is eseményszámba ment, ha hébe-hóba, pár évente egyszer megfigyelt valaki egyet. Nem nehéz arra gondolni, hogy nem véletlen a feltűnése pont most.

Pár napra rá pedig jött az újabb videó, ezúttal az észak-adriai Crikvenicából, ahol a felvétel tanúsága szerint egy kékcápa úszkált közvetlenül a móló mellett, sekély vízben. 

Hogy a víz alatt mi köszön majd vissza ezekből a változásokból? S meddig tart ez az állapot? Ezekre most még senki sem tudja a választ- de talán a sok rossz mellett, amit a járvány hoz magával, az élővilág regenerálódása egy fontos és jó dolog lehet.

0 Tovább

Karanténszegő búvárok

A szó minden értelmében lebuktak, és a bírság sem maradt el. És még így is van okuk az örömre!

sztori

Az Egyesült Királyságban is szigorú kijárási korlátozások vannak. A mienkhez hasonló módon csak a munkába járás, a bevásárlás, az idősek ellátása illetve a futáshoz, kerékpározáshoz hasonló szabadidős tevékenység számít elfogadható indoknak. A búvárkodás, pláne kihajózással egybekötve, nem tartozik azon tevékenységek közé, amiért meg lehet szegni a karantént.

Két cimbora viszont úgy gondolta, megúszhatják szárazon, ha elmennek egy kicsit merülgetni. Csónakba szálltak, de oda már csak az egyikük tért vissza. Hiába kereste a barátját, a másik férfinak nyoma veszett. Így aztán, noha ezzel lebuktatta magukat, riasztotta a hatóságokat. 

sztori

Az életmentők csónakjai, halászhajók, egy haditengerészeti hajó és két helikopter kapcsolódott be a kutatásba. Jó döntés volt szólni, mert csak két óra múltán, a merülés helyétől három mérföldnyire elsodródva látták meg a búvárt a hadihajó fedélzetéről. Így viszont kihúzták a vízből a sötétség leszállta előtt, és épségben a partra vitték, nem lett semmi baja.

Hacsak az nem érintette rosszul, hogy erős fejmosást kaptak mind a ketten a hatóságoktól. Nem elég, hogy ők maguk megszegték a kijárási korlátozást, a felelőtlenségük miatt több legénységnek kellett a segítségükre sietni. Utána a rendőröknek is volt pár szava hozzájuk, s természetesen a bírság sem maradt el. 

Dicséretet ezúttal egyedül azok érdemelnek, akik ebben a helyzetben is vízre szállnak, hogy életet mentsenek, s profizmusoknak köszönhetően sikerrel is járnak...

0 Tovább

Nők a búvárlaborban

50 éve volt a különleges NASA-expedíció.

sztori

Valószínűleg sokak számára ismert, hogy az űrutazásra felkészítés során elég gyakran vannak víz alatti feladatok, mert a környezet hasonló. Nem csak képzési feladatokat hajtanak végre a medencében, időnként több napos küldetésre kerül sor, ahol elég jól lehet szimulálni az összezártságban végzett munkát. 

sztori

Kezdetben csak férfiakat válogattak űrhajósnak. S nem kevés búvárfilmben is inkább csak kiegészítő szerepe volt a nőknek- már ha egyáltalán felbukkantak. A Cousteau-csapatban például egy sem volt.

sztori

Ezért volt különleges misszió a Tektite II, aminek öt fős csapatába csak nőket válogattak be. Az Amerikai Virgin-szigetek mellett víz alá süllyesztett laboratóriumban éltek a búvármunkát végző hölgyek. Természetesen folyamatosan vizsgálták őket, a testüket érő hatásokat, hogy bírják a bezártságot és így tovább. A víz alatt tengerbiológiai kutatások zajlottak, és a szaturációs búvárkodás hatásait is elemezték.

sztori

Az építmény 15 méteres mélységben volt, mindennel felszerelve, amire a két hetes tartózkodás során szükség volt. Több szoba volt a csapattagok számára, illetve lenn a "vizes" helyiségek, ahová érkeztek a merülés után, s innen is indultak a víz alatti munkára. 

sztori

Az 1970-ben zajlott küldetésről az egyik "akvanauta", Anna Szmet mesél ebben a videóban. Manapság kevesen ismerik az ilyen küldetések történetét, pedig nagyon fontos állomások voltak az űrkutatás fejlődése során. Az ilyen "földi űrutazások" résztvevői rengeteg értékes tapasztalattal gazdagították a tudományt. 

0 Tovább

Kontinensek közt

Izlandra is jó lenne elmenni búvárkodni a karantén után.

Lezárások mindenfelé, és nem elég, hogy az országon belül mozgás korlátozott, külföldre sem utazhatunk csak úgy mostanában. Tervezgetni? Most? Őrültségnek tűnik, amikor a koronavírus dönt a menetrendről nem a légitársaságok. 

Álmodozni viszont lehet. Sőt, néha azt érzem, kötelező. Az egész korlátozásnak pont az az értelme, hogy minél előbb visszatérhessünk a normális élethez, nem pedig az, hogy így maradjon most már minden. Szóval gondolatban én lelkesen utazom, és még azok a tervek is szóba kerülnek, amik egyébként csak afféle kósza ötletek voltak. Mint például a merülés két kontinens között.

Erre Izlandon kínálkozik lehetőség, a Silfra nevű helyen. A víz rettentően hideg, a merülés meg drága. De egyszer ki lehet bírni ezt is, azt is. Én személy szerint egyébként nagyon szeretem az igazán tiszta vizet, és itt aztán az. Ez már önmagában vonzó. És az, hogy van egy pont, ahol egyszerre érinthetem Európát és Amerikát? Nem hangzik rosszul.

Ez a második videó azért remek, mert az elején szépen bemutatja, elmagyarázza, mitől is nagy szám ez a hely. És miért érdemes nem csak álmodozni róla, hanem tervezgetni is vele.

0 Tovább

Turisták a Mariana-árokban

Aki elég gazdag, 11 kilométer mélyen nyaralhat.

sztori

Láttam már szélsőséges utazási ötleteket, kiruccanási lehetőségeket. Elég az űrturizmust emlegetni, ami egy igen költséges, de kétségkívül egyedi formája annak, hogy az ember új kalandokba kóstoljon bele. Bátran tehető emellé az olyan tengermélyi expedíció, mint a tengeralattjárós kirándulás a Titanic-roncsához- vagy a most meghirdetett merülés a Marina-árokba.

A Mariana-áron ugyanis a világóceán legmélyebb pontja. Laza 11,000 métert kellene tempózni annak, aki szívesen leúszna a fenekére- természetesen egy ilyen vállalkozás több okból is öngyilkossággal érne fel. Megfelelő eszköz védelmében viszont elméletileg lehetséges a nagy expedíció. 

sztori

Az EYOS Expedetions által meghirdetett júniusi tengeri utazás 8 napos, és ennek keretén belül lehetne részt venni a merülésen, ami alkalmanként 14 órás. Csak az ereszkedés több, mint négy órán át tart 11 kilométeres mélységbe, majd négy órát tölt a turistával kiegészült legénység kutatással a fenéken, végül jöhet a visszaút.

A 90 mm vastag titániumból készült merülő eszköz elvileg még ennél nagyobb mélységet is elbír, és már több alkalommal megjárta a Mariana-árok mélyét. Így aztán bizonyított, bevált szerkezetről van szó, a merülés nem hazárdjáték. A fizető vendég kinézhet az ablakokon (vagyis inkább kis nyílásokról van szó), figyelheti a nagyfelbontású kamerák képeit, akár még segédkezhet is a kutatóknak. 

A kellemesnek ígérkező nyári túrának csak az ára lehet elsőre kicsit riasztó: 750,000 dollárt kérnek el, és összesen három jelentkező kap lehetőséget a részvételre. Aki először fizet, az mehet. 

sztori

A mai árfolyamon közel 250 millió forintnak megfelelő részvételi díj ugyan soknak tűnhet, de azért megvan az oka. Ilyen merüléshez igazi csúcstechnikájú felszerelésre van szükség, ami rettentően költséges.

És a cserébe kapott élmény meglehetősen egyedi. Ha már a szélsőségeket nézzük: több, mint négyezer mászó állt már a Mount Everest csúcsán. Jóval több, mint 500 ember járt az űrben. 12 ember lépett a Hold felszínére. És a Mariana--árok fenekén hányan jártak eddig? Összesen heten. Ehhez az exkluzív társasághoz lehet csatlakozni némi anyagi hozzájárulás fejében.

Simán megéri, nem?

0 Tovább

Bújócska polipmódra

Akár kicsik, akár nagyok, a polipok a rejtőzés mesterei.

A búvárok jelentős része kedveli a polipokat. Egyrészt azért, mert kifejezetten érdemes lények. Másrészt azért, mert egyáltalán nem könnyű megtalálni őket. Bármilyen kicsi lyukba be tudnak férkőzni, és ugyan a nagyobbak napközben kinn is megtelepednek itt-ott, akkor is bele tudnak olvadni a környezetükbe.

Ez a méretes méretes példány például feltapadt a sziklára, és nem csak a szikla színét, de még annak a mintázatát is remekül utánozza- leginkább akkor lehet látni, hogy ott van, amikor a videóst megunva színváltás közben elúszik.

A másik videó azért érdekes, mert látható, hogyan telepedik meg egy kis polip egy elhagyott csigaházban. Mondhatni, otthont talál magának- ezek a polipok kagylóhéjba, konzervdobozba, sörösüvegbe is beköltöznek, ha mást nem találnak.

Természetesen ő is azonnal eltűnik a védett helyen, ha veszélyt szimatol. Nincs mese, egy puhatestű lény bárki számára könnyű préda- lehetne, ha nem lenne a rejtőzködés igazi nagymestere...

0 Tovább

A heverésző delfin

Megtréfálta a búvárokat a tenger fenekén letanyázó emlős-

delfin

A Socorro mellett történt eset elég meglepő. Persze, a delfinek egy része szeret játszani az emberekkel nyílt vízben is, de ilyesmit még nem nagyon láttam, amikor a víz mélyén heverészve várják, hogy a búvárok kíváncsian megközelítsék...

delfin

0 Tovább

Merülés a vírus előtt

Ugrásnyira van tőlem egy tó, most mégis milyen távolinak tűnik!

A thaiföldi szafariról szóló beszámoló csiszolgatása közben eszembe jutott, hogy nem sokkal indulás előtt elugrottunk a Malom-tóba, hogy merüljünk egyet. Akkor már beszéltek a kínai helyzetről, de őszintén szólva Budapestről nézve nem csak fizikailag, hanem úgy egyébként is nagyon távolinak tűnt az egész.

A sekély, de szép tiszta vízű Malom-tó egy kis gyöngyszem Buda szívében, közvetlenül a Molnár János-barlang előtt. Kicsit úszkáltunk, nézelődtünk, fotóztunk, végül kikapkapkodtuk a nagyobb szemeteket, amit a szél sodort a vízbe. Tulajdonképpen nincs ebben semmi különös, Mivel a búvárkodás afféle könnyed szabadidős program, nem feltétlenül volna említésre méltó.

Csak hát eltelt két hónap, és ez a hely, ami autóval alig negyedórányira van, most olyan távolinak tűnik, mint Thaiföld vagy akár Palau. És az ember nem tudhatja, mikor juthatunk el akármelyik helyre. Természetes, hogy most másodlagos kérdés ez, és ebben a helyzetben az ember nagyon meggondolja, mit csinál és mit vállal be, 

Épp csak eszembe jutott -van időm ilyesmin töprengeni- milyen lesz, amikor újra lehet menni. Mert biztos hogy lehet. Talán egy-két változás is lesz, a mindennapjaink mellett akár az utazás- és merülésszervezésben is. Nyilván képesek leszünk kivárni, csak valahogy fel kell magunkat dobni. Azt iszem, mindenki máshogy vészeli át. Van, aki inkább begubózik, én meg jobban szeretek a régi élményekből erőt meríteni, és máris tervezgetni. Szóval ez a pár kép múltidézés- de egyben készülődés is lélekben arra, hogy lesz még folytatás!

0 Tovább

Víz alatti játszóterek

Az utolsó nap a roncsmerüléseké volt a thai szafarin.

thaiföld szafari

Az az igazság, ha szép az élővilág, az ember elég jól megvan roncsok nélkül is. Nehéz is megmagyarázni, az Andamán-tenger fantasztikusan gazdag zátonyai mellett mi a fenéket hajókat süllyesztgetni- pedig van ennek azért oka. Az, hogy mi a körülmények miatt olyan időszakban mentünk, amikor nagyon kevés volt már a tengeren a búvárhajó, nem teljesen adja vissza a csúcsszezon forgatagát. Egy jól kinéző roncsnál megálló hajók valamelyest csökkentik azt a búvár áradatot, ami természetes élőhelyekre hárul.

Nekünk a búvárszafari legutolsó napjára három ilyet tartogattunk. Talán ekkor volt a legfelszabadultabb már a túrán, különösebb elvárások nélkül ugrottunk be a vízbe, hiszen sejthettük, egyik hely sem közelíti meg a Richelieu Rockot. Az első, a HTMS Prathong nevű hajó amerikai építésű hadiszállító, ami még a második világháborúban is szolgált. Aztán thai kézbe került, végül a kiszuperált hajót a tenger fenekére küldték. Nincs túl mélyen, útba is esik a Richelieu Rocktól a part felé- ideális megálló.

thaiföld szafari

A méretes roncs még viszonylag új, nem nagyon van rajta élet. De inkább azért érdemes szót ejteni róla, mert sikeresen úgy áll most a tenger fenekén, hogy teljesen felborult, így aztán csak egy kevés látványos, sima hajófenék tűnik fel. Csak a süllyesztés előtt képeken látható, milyen is volt ez egykoron... Azért alulról be lehet úszni, kívül a hajótesten pedig csigák mellett a legérdekesebb egy békahal volt- ezeket nagyon szeretem, nem is számítottam rá, hogy olyan szerencsés leszek, hogy ezen a túrán is találkozok eggyel.

A következő roncs a Boonsung volt, ami gyakorlatilag egy, a víz alatt darabokra szakadva nyugvó úszó platform. Itt már komoly "halleves" várja a búvárokat, a mélység csekély, szóval simán jó egy laza merülésnek. A hajó különféle üregeiből murénák lesnek ki, a rozsdás lemezeken csigák egyensúlyoznak, halak úszkálnak körbe- a látótávolság viszont itt sem volt túlságosan acélos. Azt gondolom, egy effajta merülés, ha nem is mérhető a világszínvonalú helyekhez, pont megfelel egy kis lazításhoz.

thaiföld szafari

A víz alatti játszótér- élményt aztán a végén a T13 nevű hely tette kompletté. A sekély vízbe leraktak szobrokat, sok kiszuperált teherautót, motor is van. Ezeket nem csak megnézni lehet, be is lehet ülni a járgányokba, lehet fotózkodni. Naná, hogy mindenki bízott benne, hogy kamerát is viszek magammal.

Ide már csak egy fürdőgatyában ugrottam be merülni, gondolván, itt már semmi meglepetés nem érhet. Aztán pont itt indult el úgy az egész, hogy a fülem egyáltalán nem működött, nem tudtam egyenlíteni. Bevetettem egy trükköt, így végül sikerült, de azt hiszem, ha kimarad a mélyben nyugvó dzsipek közötti bujkálás, akkor sem lett volna tragédia. (Hacsak azok nem érezték volna úgy, akiket nem tudtam volna lefotózni emiatt.)

thaiföld szafari

A lubickolás után villámgyors felszerelésmosás és pakolás jött, mert itt a szafarin aztán kitöltik az időt: az utolsó merüléshez képest két órával már a parton voltunk. Szokatlan élmény volt, hogy nincs meg az utolsó, a fedélzeten töltött "lusta nap", ami Egyiptomban mindig kötelező. Nincs idő leeresztése- viszont van idő arra, hogy már aznap mehettünk egy új szálláshelyre, és másnap pedig a sokak számára unalmas semmittevés helyett érdemi programot csináljunk. Ezt is meg kellett egyszer tapasztalni.

Most, egy hónap távlatából nézve azt mondhatom, a teljes utazás programját tekintve, ahol annyi élmény ért Thaiföldön és Kambodzsában, nagyon jó döntés volt egy szafarit is beiktatni. A saját gondjaim-bajaim ugyan megvoltak, aztán az ember nézegeti a képeit, átgondolja az élményeit, mérlegel és összehasonlít.

thaiföld szafari

A thai szafari sok szempontból új élmény volt a vörös-tengeri utakhoz képest. Az átlag egyiptomi utakhoz képest az élővilágot tekintve jóval magasabb a plafon, mert itt azért nem meghökkentő csoda, ha mantát, cetcápát látnak a búvárok, miközben csikóhal, békahal, szellemtűhal is van, rengeteg csigát láttam, akadt sokféle látványos rák és így tovább.  Egyiptomban viszont a szinte mindig kitűnő látótávolság mellett jobbak az esélyek delfinezni, cápázni, és az északi útvonalon a világ legkedveltebb roncsai közül is megnézhető pár, amihez a thai mesterséges zátonyok nem mérhetők.

Árban hasonló a két túra, a színvonal jó hajókon szintén ugyanúgy korrekt. Áramlás lehet itt is, ott is, viszont a mostani (persze csak egyszeri) tapasztalat alapján Thaiföldön jó időszakban sokkal nyugodtabb a tenger. Most persze nem lehet igazán okosat mondani, mert a koronavírus mindent átírt, de akkor és ott számolgatva azért kiderült, a repjegyárak között már nincs óriási különbség, a szafariban sem túl nagy, viszont a thai felszíni élmények miatt érdemes megfontolni a tipikus egyiptomi utak helyett egy ázsiai kalandot, ha valaki valami újat, izgalmasat szeretne látni. Persze utóbbi nyilván drágább, hiszen ha messzebbre utazunk, több időt maradunk, megtoldjuk Kambodzsával vagy mással- szépen kerekedik így a végösszeg, és ezt mindenki nem vállalja be.

thaiföld szafari

És hogy én visszamennék-e? Most épp olyan helyzetben vagyok, mint mindenki más: bárhová szívesen elmennék ahol víz alatt lehetnék. Szóval egy kicsit el kell vonatkoztatni pillanatnyi állapotainktól, amikor erre választ adok. Azt kell mondjam, hogy lehetnek olyan még további változások az árakban, ami után teljesen reális választásnak tűnik számomra az évenkénti rendszeres egyiptomi szafarik valamelyike helyett inkább Thaiföldre menni. Mivel már jártam ott, lehet, hogy csak 1-2 plusz tengerparti napot tennék be, a szafarikból rövidebbet, a jó helyekre koncentrálót választanám, és úgy még annyival drágább sem lenne. 

Ami viszont biztos: figyelnék rá, hogy az útvonalba mindenképpen essenek bele a mantás helyek no meg a Richelieu Rock. Mert a Similanhoz képest egyértelműen jobb merüléseket kínálnak, és ha korlátos az idő meg a pénz, oda mennék, ahol több élmény vár. Egészében véve az egész Thaiföld-Kambodzsa túra nagyon kellemes volt, kár lett volna kihagyni. 

0 Tovább

Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (249),mutazás (194),sztori (187),cápa (160),video (133),búvár (126),felfedezés (76),környezetvédelem (74),baleset (73),élmény (71),fotó (68),alapok (57),adria (57),híresség (54),egyiptom (47),film (47),szabadtüdős (41),utazás (35),barlang (34),delfin (29),felszerelés (28),retró (28),történelem (27),egzotikus (26),régész (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),teknős (19),munka (19),édesvíz (18),usa (17),tanfolyam (15),videó (15),karib (14),polip (13),bánya (12),Cápa (12),kutatás (12),üzlet (12),ciprus (11),mélytenger (11),medence (11),doku (11),kincs (10),rekord (10),fóka (10),málta (10),ausztrália (9),manta (9),támadás (9),jordánia (8),tengeralattjáró (8),szemét (7),sport (7),szafari2014 (7),szobor (7),humor (6),tél (6),szafari18 (6),csikóhal (6),tudomány (6),cousteau (6),verseny (6),rák (6),Bali (6),ázsia (5),ausztria (5),florida (5),rája (5),tintahal (4),bali (4),mexikó (4),hidegvíz (4),repülő (4),olaszország (4),magyarország (4),szafari2016 (4),múzeum (4),találkozás (3),muréna (3),víz alatti (3),Egyiptom (3),thaiföld (3),repülőroncs (3),skandinávia (3),orosz (3),könyezetvédelem (3),karácsony (3),krokodil (2),elsodródás (2),maldív (2), (2),spanyolország (2),hal (2),medúza (2),éjszaka (2),görög (2),csiga (2),könyv (2),európa (2),bomba (1),hollandia (1),búvárfilm (1),izland (1),szafari (1),bulgária (1),akvárium (1),aqaba (1),vörös-tenger (1),cetcápa (1),balti (1),budapest (1),románia (1),repülőgép (1),uk (1),tenger (1),norvégia (1),szörny (1),technológia (1),thaifold (1),Búvár (1),horvátország (1),feketetenger (1),celeb (1),írország (1),egyesült királyság (1),Florida (1),dubaj (1),korall (1),görögország (1)

Hirdetés

Kedvencek

A nagy Kék A nagy Kék

Túrán innen, túrán túl, hol a gyaloglás, kerekezés, evezés az úr......

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog