Nemrég írtam az ekönyv-olvasókról, aminek kapcsán még vannak lelkes támogatók és elutasítók. Nos, ha valamiféle analógiát szeretnénk találni arról, az eleinte tapasztalható ellenállás a digitális technikával hogy változott meg alapjaiban, akkor könnyű példát mondani: a bakelitlemezeket felváltotta a CD, majd a digitális médialejátszók világa. Vannak persze még LP-ket gyűjtők, de lássuk be, egy szubkultúráról van szó, a tömegek MP3-akat hallgatnak.
És ilyesmi váltás zajlott le a fotózás világában is. Én még emlékszem, amikor az első digitális gépek láttán sokan fanyalogtak, arról beszéltek, sose lesz elterjedt a profik között, mert nem olyanok a színek, nem lesz elég a felbontás, mittudomén. A mai helyzetet ehhez képest mind ismerjük.
De ahogy a CD-MP3 váltásnál megtapasztalhattuk, a fotózásban is van egy új trend a digitális technikát illetően, ez pedig a fényképezőgépes mobilok térhódítása. Na ezt sem sokan jósolták volna meg 15 éve! Nem arra gondolok, hogy ne hittek volna benne, hogy létezhetnek ilyen gépek, hanem arra, hogy boldog-boldogtalan használja is ezeket.
Ha pedig ügyes kézbe kerül, akkor egy telefonnal is lehet jó képeket csinálni. A tinik szelfijei persze új, kifejezetten ehhez a technológiához köthető műfajnak tűnnek, de például az utazásokon készült emlékképek világában is egyre dominánsabbak a telefonok.
Az első mobilos kamerák nevetséges felbontása ma már nosztalgikus emlékeket idéz. Manapság semmi meglepő nincs abban, hogy 10+ megapixelt tud egy telefon fényképezőgépe, és jól elboldogul mindenféle fényviszonyok közt. Bevallom, én is egyre sűrűbben nyúlok a telefonom után, ha fotózni akarok valamit. Néha még engem is meglep, mit tud egy-egy készülék.
A barátnőm is megirigyelte ezt, így aztán kénytelen voltam utánanézni, milyen megfizethető, de jó telefon van a piacon, ami képességeit tekintve megfelelhet. Sokan éljük meg, hogy a pár éve lesajnált kínai okostelefonok milyen döbbenetes fejlődésen mentek keresztül. Mi egy Newman N2 modellt választottunk, ami gyakorlatilag minden fontosat tud. Négymagos Samsung processzor, 4,7" Gorilla Glass kijelző, 1280*720 felbontás- gyors és szép, ezzel már el lehet boldogulni.
És ott van még a két kamera is. A szelfizős képességei nem túl izgalmasak, de meg kell jegyezzem, számomra maga a műfaj sem annyira érdekes. Láttam már menő szelfiket, de sokkal jobban érdekel, mit tud a hátlapon levő fényképezőgép. 13 megapixel, autofókusz, korrekt minőség- a barátnőm meglepve tapasztalta az első próbálkozások után, hogy a készülék bizony szebb képet produkál, mint a kis kompakt fényképezőgépe. Én már hosszú évek óta fotózgatok amatőrként, és be kell valljam, némi bűntudatom van, amiért egy ilyen géppel dolgozok. Ám kéznél van, kicsi, ahhoz már elég jó minőségű, hogy ne kelljen bosszankodni a rengeteg életlen, bemozdult, túlszaturált kép miatt, szóval nem kell nekem magam vádolni semmiért: egy ilyen Newman N2 bőven megfelel a mindennapokban.
Elvem ugyanis az, hogy túlnyomó többségben manapság nem a kamera milyensége dönti el, milyen lesz a végeredmény- természetesen nem a művészek, profi fotósok világáról beszélek, hanem azokról, akik megörökítik hétköznapjaikat, utazásaikat. Ha elér egy bizonyos színvonalat a kamera, akkor onnantól kezdve a fotós meglátásai, fantáziája, ügyessége lesz a döntő. Aki ész nélkül fotózik, milliós cuccal se csinál jó képet, aki odafigyel, egy korrekt telefonos kamerával is tud alkotni, amennyiben az elér egy bizonyos színvonalat. Én pedig szeretek játszani a plusz funkciókkal, a panorámával, a HDR-rel...
A kompakt kamerák alkonyát hozhatja el ez a változás, főleg azért, mert az új, nagyobb tudású telefonok már árban is összemérhetők a kompaktokkal. A Kínából gyakran rendelőknek vannak jól bevált online boltjai, ki itt, ki ott lesi az akciókat, és néha remek árakat lehet elcsípni. A most beszerzett telefon például a Pandawillnél volt a legjobb áron, és amikor a vám után összeadtunk minden kiadást, 30 ezer forintra jött ki a beruházás.
Az ember pedig nyilván eltűnődik, nem lenne-e értelme még most eladni azokat a fényképezőgépeket, amiket 1-2 év múlva már senki nem vesz meg, hiszen egy telefon többet fog náluk tudni. Persze még a kompaktok közt is vannak olyanok, amelyeknek képességei, például a nagy átfogású zoom messze felülmúlják egy telefon lehetőségeit, a nagyobb érzékelőjű, sokkal jobb DSLR vagy MILC kamerákról nem is beszélve- aki komolyan gondolja a dolgot, úgyis ilyet vesz előbb-utóbb. De a pár éves, egyszerűbb kompaktok értéke minden bizonnyal hamarosan beleáll a földbe. Felkerülnek majd a polcra, az öreg filmes gépek mellé, amiket már olyan olcsón lehetne csak eladni, hogy nosztalgiából inkább megtartjuk.
Most már csak egy dologra lenne szüksége a telefonos kamerákkal rendelkezők többségének: önkritikára. Az az igazság, hogy a sok-sok megosztott kép jelentős részét kár feltölteni, mert egyszerűen nem túl jók. Mindez nem lenne tragédia, de olyan fotódömping van, hogy az ember úgysem kattintgat végig egy egész galériát hogy találjon 1-2 jobban sikerült képet.
Szóval ha már megvan a megfelelő technológia, ha már minden adott ahhoz, hogy jó képeket készítsünk egy telefonnal is, akkor igyekezzünk jól szelektálni a fotókból. Ezt persze ugyanúgy tanulni kell, mint a fotózást, de nem baj az. Még több örömet ad, ha tényleg jól sikerül egy-két fotó- a kevesebb ebben az esetben biztosan több. Szerintem alapvetően pozitív változás, hogy mindenki számára elérhető olcsón egy korrekt, mindig kéznél levő gép, de azt bizony ki is kell tudni használni...