Big Blue Búvár Blog

Néhány érdekes válasz a legutóbbi búvárkvízből: többek között a búvár- és cápavadász tengeri zombi hiteles története.

Tudom, hogy ezek a kvízek nem túl könnyűek, mert elég hosszú időtávot igyekszem átfogni a kérdésekkel, és csapongok a témák és műfajok között. De ez szerintem így szép: szórakozunk és tanulunk. Egy ilyen kvízt, ha nem én találnám ki a kérdéseket némi kutatás után, magam sem tudnám megoldani tökéletesre. 

Sokan nem tudták, hogy az amerikai zenészlegenda, John Denver volt olyan kiváló barátságban Cousteau kapitánnyal, hogy még együtt is merültek. 

Ezért született a Calypso című dala, aminek Cousteau híres hajója volt az ihletője. A zenekedvelők többsége viszont nem erről a dalról emlékszik John Denverre, hanem inkább a Take me Home, Country Roads miatt.

Sokan elhibázták hogy a búvárkodás osztrák úttörője a második világháború után a Vörös-tengerre, egészen konkrétan Szudánba vette az irányt. Ide tartott vele későbbi felesége Lotte is, akinek a jelenléte meglehetősen szokatlan volt akkoriban a férfiak dominálta búvárexpedíciókon. Lotte azonban megállta a helyét, és pár éve egy inkább romantikus hangulatú kalandfilm is készült arról, ahogy Lotte és Hans Hass egymásra találtak.

Roger Corman különféle szörnyfilmjei között bőven akadt olyan is, amikor a víz alól bukkant fel valami rémisztő teremtmény. Így aztán néha búvárok találják magukat szemben az ismeretlen fenyegetéssel.

Tulajdonképpen ismeretlen veszély vár a Last Woman on Earth főhőseire is: a három, felszínre emelkedő búvár azt veszi észre, hogy valamilyen okból szinte minden ember meghalt a bolygón. Ők egy darabig még tudnak lélegezni a palackból, majd megtalálják a helyet ahol képesek életben maradni. De két férfi és egy nő- a film további konfliktusa szerintem sejthető. A YouTube-on ezt is meg lehet nézni, ha valaki rápörög az 1960-as világvége-filmekre.

A Never Say Never Again című James Bond-film meglehetősen sajátos hátterű darab. Tulajdonképpen nem része a hivatalos Bond-filmeknek, és csak azért születhetett meg, mert az első változat, a Thunderball szerzői jogai körül Fleming és alkotótársai vitába keveredtek. Ez pedig azzal járt, hogy a víz alatt atomfegyvert zsákmányoló gengszterek sztorija mások számára is megfilmesíthetővé vált. Sean Connery akkor már évek óta nem volt "hivatalos" James Bond, amikor sikerült leszerződtetni ennek a filmnek a főszerepére, amivel párhuzamosan megjelent egy, a sorozatba tartozó "hivatalos" Bond film is. az Octopussy, Roger Moore főszereplésével. A nézők mind a kettőt szerették, mind a kettő sikeres lett. Ez a Never Say Never Again végső, nagy víz alatti harca. Ám meg kell jegyezni, a Thunderball másfél évtizeddel korábban forgatott víz alatti csatajelenete számít máig utánozhatatlannak.

"A hajók a kikötőben robbannak" (Их знали только в лицо) 1966-os szovjet partizánfilm, egy réges-régi archivált újságban bukkantam rá az ajánlójára. A főszereplők nyilván mindenki számára jól ismert nevek: Irina Mirosnicsenko, Alekszandr Beljavszkij... A teljes film megnézhető itt, de mivel aligha üli végig bárki, a végső, nagy búvárküzdelemtől linkelem be.

Végezetül a kedvenc kérdésemre térek ki részletesen: az agyament búváros jelenetek. Sokan hitték azt, hogy nincs olyan film, amiben a tenger fenekén mászkáló zombi támad búvárra majd cápára is, pedig bizony, a Zombi 2 egyik csúcspontja ez a jelenet. A kaszkadőr munkája egyébként tényleg figyelemre méltó, az a cápa ott nem animáció!

És íme, itt a jelenet a rejtőzködő orgyilkos búvárral és a víz alatti újraélesztéssel...

Megnézhető, mi vár a búvárokra a dubaji óriásmedencében.

Nemrég derült ki, hogy búvárkodás terén is a csúcsokat ostromolja a látványosságairól híres Dubaj. A Deep Dive Dubai nevet kapott intézmény 60 méter mély, ami jóval mélyebb a versenytársainál. Természetesen van ott egy jól felszerelt búvárbázis, és a vendégek kedvéért mindenféle víz alatti látványosságot is elhelyeztek a felszín alatt.

Egy 60 méteres medence természetsen nem csak egyszerűen szórakoztató intézmény, mert ilyen mélységgel meglehetősen magas szintű búvárképzésre is lehetőséget ad. Mindez jól is hangzik, és a felvételeken jól látható, ahogy a búvárturisták elmókáznak a csocsóasztallal meg a többi, víz alatt furcsának ható tárggyal.

Éppen csak annyi bajom van, hogy egyetlen merülés jelen áron 1200 AED, azaz több, mint 110 ezer forint. Annyi pénzből merülhetek Jordániában hatot, vagy Horvátországban nyolcat... Ez sok pénz. Szóval, bár a videó jőpofa, továbbra sem győzött meg arról, hogy a Deep Dive Dubai legyen az a helyszín, ami köré szervezema  következő búvárutamat.

A hosszú hétvégére időzítve itt az újabb könnyed kvíz: búvárkodás filmben, zenében, könyvben.

A kvíz most sem igazán egyszerű, a 29 kérdésben alaposan körbejártam az elmúlt bő száz év különféle alkotásait. Van magyar vonatkozású kérdés, előkerülnek rockzenekarok és búvárlegendák, no meg érdekes és bugyuta búvárfilmek is. Nem csak a régmúlt klasszikusairól kérdezek, hanem egészen friss dolgokról is, szóval aki úgy érzi, eléggé jártas a témában (vagy pont azért, mert nem), bátran ugorjon neki szabadidejében a kvíznek.

Ahogy az előző alkalommal is, a kitöltés után megnézheted a pontszámokat, a helyes válaszaidat, és az is látható, a rontott válaszoknál mi lett volna a jó megoldás.

A kvízt itt találod:

Búvárkodás filmben, zenében, könyvben

 Nem váratlan az, hogy egyre több nyaralóhely oldja fel az utazási korlátozásokat.

A koronavírus-járvány tombolása idején megszoktuk, hogy az utazásszervezés része az aktuális adminisztratív előírásokkal való megismerkedés is. Persze ez nem kevés országban (szinte az összes kedvelt ázsiai úti célon) elég rövid időt vett igénybe, mert egyszerűen lezárták a határokat.

A legnehezebb akkor kiigazodni, ha valahol átmeneti szabályok vannak, amik ide-oda változnak, az aktuális helyzet függvényében. Amikor egy egzotikus útra készülsz és hónapokkal előre próbálsz tervezni, akkor nem idegnyugtató látni, miként módosulnak például a thaiföldi beutazás szabályai. Egy óvatos nyitás több országban megindult, a Fülöp-szigetekre, Balira is lehet már tervezni Thaiföld mellett, de nagyon ajánlom hogy alaposan nézze át mindenki a vonatkozó szabályokat. Azt gondolom, ha valami nagy fordulat nem történik, ősztől normalizálódhat a helyzet.

Van Ázsiában is ország, ahol már sokat egyszerűsödött minden. Március közepétől a Maldív-szigetekre utazás előtt már nem követelik meg a PCR tesztet, a nyaralás innentől kezdve tényleg majdnem olyan, mint rég. A maszkviselést is már csak ajánlják zsúfolt helyeken.

Európán belül épp a napokban láttam az örvendetes híreket: egyszerűsödik a beutazás Horvátországba: az EU országokból érkezőknek nem kell sem teszt, sem vakcinaigazolás. A májustól kezdődő szezonnak tehát úgy futnak neki déli szomszédaink, hogy a lehető legkisebb adminisztratív korlátja legyen a turisták áradatának- nem éppen meglepő döntés a részükről.

Cipruson pedig április közepétől nem kell kitölteni repülés előtt a külön dokumentumot, és a két oltással érkezők szabadon beléphetnek, teszt nélkül. Ők ráadásul mindenféle oltást elfogadnak, a gyerekekre is egyszerűsített szabályok vonatkoznak. Az oltás nélkülieknek elég egy gyorsteszt- de nem lepne meg, ha májusra ezt is eltörölnék. Mindenesetre Ciprus ezekkel a feltételekkel már egészen csábító nyári úti cél, ráadásul nem csak Budapestről, hanem Debrecenből is van közvetlen járat.

Máltán még csak tervezik a korlátozások feloldását. Ott külön csoportosítják az országokat, és a beutazási feltételek is attól függnek, honnan érkezik valaki. Az EU által elfogadott oltásokkal be lehet utazni, van akitől tesztet követelnek meg, illetve a belépési előtti dokumentum kitöltése is kötelező. Várhatóan a nyári szezonra ott is készülhetünk a szabályok további lazítására. Nagyon friss hír, hogy Görögország már be is ütemezte a korlátozások feloldását: májustól illetve júniustól enyhülnek a szabályok.

A Vörös-tenger az utazók másik kedvence. Jelenlegi tudásom szerint (és nyilván én is tévedhetek, hiszen gyakran változnak a szabályok) Egyiptomba oltottak teszt nélkül érkezhetnek, és oltatlanok is beutazhatnak negatív teszttel. Jordániába már március elejétől beutazhat bárki előzetes tesztelés nélkül, oltottságtól függetlenül. Az viszont érvényben van, hogy érkezés előtt ki kell tölteni egy hivatalos dokumentumot. Az Izraelbe belépés előtt egyelőre kérik a tesztet mindenkitől, viszont az máris előrelépés, hogy egyáltalán be lehet utazni.

A Karib-térségben Mexikó például az utóbbi években azért számít nagyon közkedvelt úti célnak, mert sokkal kevesebbet követeltek meg a beutazóktól. De például a Dominikai Köztársaságba érkezés előtt sem kell már tesztet csináltatni. A többi országot végig venni igen hosszadalmas lenne. de a lényeg a trend: mindenhol a nyitásra törekednek.

Ami viszont fontos maradt: legyen egy jó utazási biztosításod. Én korábban is mindig kötöttem, például a búvárkodás miatt is, de most feltétlenül ajánlott olyat választani, ami COVID-fedezettel is rendelkezik. (Van, ahol ezt meg is követelik- de szerintem egyébként is jó ha van.)

Szerda óta keresnek három búvárt nagy erőkkel a mentőegységek, de a remény fogy..

Két napja olvashattuk a hírt, hogy Malajziában egy búvárhajó kapitánya a búvárok nélkül tért vissza a partra. Beszámolója szerint a merülés végén a négy külföldiből álló búvárcsapat nem emelkedett a felszínre a megadott helyen, és némi keresés után riasztotta a hatóságokat.

A csapatot egy 35 éves norvég búvároktató nő vezette, vele volt egy 18 éves francia lány, egy 46 éves brit férfi, és utóbbi 14 éves fia. Búvár tanfolyamon vettek részt Pulau Tokong Sanggol közelében, amikor megtörtént a baj. A hatóságok azonnal a keresésükre indultak, és nagyjából egy nap után a norvég búvárt, Kristine Grodemet meg is találták.

Ő mesélte el, hogy haladó tanfolyamot tartott, amikor erős sodrásba keveredtek. Beszámolója szerint a hajót nem érték el, majd az áramlatban a többi búvártól is elszakadt. Noha valamennyien képesek voltak a felszínre emelkedni, a felszerelésük is működött, az idő nagyon fontos tényező: őt másnap már 40 kilométerre az eltűnés helyétől fedezték fel.

A többiek tehát már egészen távol lehetnek, és ennyi idő után egyre kisebb az esély a sikeres kimentésüknek. Sietni kell, mert 4-5 nap után már teljesen legyengülnek, kiszáradnak az emberek. Ám most még megtörténhet a csoda, hiszen rengetegen kapcsolódtak be a keresésbe a hatóságok mellett. Fontos ilyen helyzetben, hogy meg kell próbálni együtt maradni, és persze az is számít, van-e náluk valamilyen felszíni jelző eszköz. Bója, lámpa, netán rádiós jeladó- ezek bármelyike életet menthet.

A hatóságok vizsgálják, hogy a hajó kapitánya nem hibázott-e. Áramlásos helyeken ugyanis fokozott figyelmet kíván a búvárkodás a hajók legénységétől is, meg kell próbálni követni a búvárok haladási irányát, és így lehet a felszínre érő embereket gyorsan a fedélzetre venni. Mivel a norvég búvár beszámolójából ismert, hogy a felszínre értek mind, de a hajó sehol nem volt, ez kérdéseket vet fel.

A kapitányt ezért drogtesztnek vetették alá, ami metamfetamin jelenlétét mutatta ki szervezetében. Őt le is tartóztatták, és el is indult ellene a vizsgálat. A norvég búvár útmutatása alapján folytatódik a keresés, és bizakodnak benne, talán sikerrel megtalálják merülőtársait is.

Malajzia a koronavírus járvány miatt lezárta határait, nem volt lehetséges turisták számára a beutazás. A kiváló merülőhelyeiről ismert ország csak nemrég nyitott meg újra a külföldi nyaralók előtt.

Frissítés: miután halászok észrevették őket, két újabb búvárt sikerült megmenteni a tengerből két és fél napnyi sodródás után, a merülés helyétől messze délre. A 46 éves brit Adrian Chesters és a 18 éves francia Alexia Alexandra Molina állapota stabil. A mentőegységek nem adják fel a keresést, és reménykednek, hogy a csoport utolsó tagját, a 14 éves búvárt is sikerül megtalálniuk.

Mint később kiderült, a kimentett brit férfi arról számolt be a hatóságoknak, hogy 14 éves fia nem bírta a viszontagságokat, elgyengült, és életét vesztette. Ennek ellenére a keresést folytatják, de a sodródás iránya és az eltelt idő miatt lehet, hogy az utolsó búvár már nem is malajziai vizekben van.

Ha tesztelnéd a tudásod búvárkodás, búvártörténelem, tengeri élővilág témában, itt a lehetőség.

Nem ez az első alkalom hogy kvízt állítok össze. Afféle kedvtelés ez a számomra, tényleg szívesen foglalkozok vele- mert én magam is tanulok közben.

Előre kell bocsátanom, én magam sem tudnám talán 50 százalékosra sem kitölteni a kvízt, mert elég nehéz lett. A kérdések úgy születnek, hogy először megálmodom, nagyjából milyen téma legyen a középpontban (ezúttal vegyesen a búvár-tenger témájúak), utána pedig igyekszem viszonylag kiegyensúlyozottan válogatni, legyen mindenből egy kicsi.

Eszembe jut egy téma, például búvárrekordok. Olvasgatok, keresgélek, aztán ha találok valami érdekeset, faragok belőle kérdést. Eszembe jutnak híres roncsok, utánanézek az azokkal kapcsolatos adatoknak- ezekből választok a kvízhez. De előtte én sem tudnám ezekre a választ! Ugyanígy van az élővilágra vonatkozó kérdésekkel is.

A búvár úti célokra vonatkozó kérdéseknél természetesen igyekszem figyelni arra, melyik lehet ismertebb a mi számunkra. Biztos vannak menő merülőhelyek Chilében, de azokról kevesen hallottak. Ezért téma inkább az Adria, a Vörös-tenger vagy Ciprus. De a kérdések ezeknél sem egyszerűek, valamiféle háttértudás kell hozzájuk.

Természetesen akadnak becsapós kérdések, amiknél abszolút nem az a válasz, amit várnál. Hát ettől szép egy kvíz! Ha érdekel, itt tudod kitölteni.

Búvár kvíz 2033 április

A teszt 26 kérdésből áll, a kitöltés után láthatod, hány pontot értél el, és azt is megnézheted, melyik kérdésre mi volt a helyes válasz.

Búvárokat ért súlyos baleset Mexikóban egy kapitány óvatlansága miatt.

A víz alá merülő búvárokra ritkán jelenti az élővilág a veszélyt, sokkal jellemzőbb, hogy más emberek óvatlansága okoz bajt. Egy, a közelmúltban történt tragédia is arra figyelmeztet, mit okozhat ez.

Fontos alapszabály, hogy a búvárok merülésének helyét valahogy jelezni kell a felszínen. Az őket szállító hajó is használ zászlót, és a nyílt tengeren a felszínre emelkedő búvárok is szokták bójával jelezni, pontosan hol vannak. A többi hajónak ezt természetesen tiszteletben kell tartani, hiszen a búvárok feletti hajómozgások balesetet okozhatnak.

A mexikói eset során egy öt fős csoport merült alá egy roncsnál, és a merülés végén már a felszín közelében jártak, amikor egy másik, nagy méretű búvárhajó minden szabályt figyelmen kívül hagyva a roncs felé állt, hogy a saját búvárai merülni indulhassanak. A víz alatt levők közül ketten viszont már nem tudnak elhúzódni a hajócsavar elől, és súlyosan megsérültek, életüket pedig nem lehetett megmenteni. 

A két, tengerbiológusként dolgozó amerikai férfi egyaránt a fején sérült meg, amikor az érkező hajó gyakorlatilag átgázolt a csoport felett. A vízben lévő többi búvár mesélte el a szörnyű pillanatokat, amikor társaik életüket vesztették. A másik hajó nem törődött a távolság tartásával, noha csak az előbb odaért búvárbázis kis hajója volt a roncs mellett, tehát talán közeledhetett volna más irányból is.

A balesetet okozó hajó kapitányát őrizetbe vették, de ez már senki életét nem adja vissza. Az eset tanulsága, hogy a vízen mindenkinek vigyáznia kell: a búvároknak is fel kell nézniük a felszín irányába emelkedés közben, a hajósoknak pedig figyelni kell arra, hol vannak a búvárok, mert számukra a gyorsan forgó hajócsavar nagy veszélyt jelent.

Amber Fillary 90 métert úszott két lék között- búvárruha, uszony és légzőkészülék nélkül!

A jég alatti szabadtüdős búvárkodás igazi komoly kihívás. Palack nélkül olyan helyre lemerülni, ahol nem lehet azonnal a felszínre emelkedni igazi bátorságpróba. A dél-afrikai Amber Fillary Norvégiába utazott, hogy ott mutassa meg mit tud: világcsúcsot akart javítani.

A 90,6 méteres eredmény pedig erre elegendő is volt. Meglehetősen könnyedén tempózott a felvételek szerint az alig egy fokos vízben egy szál bikiniben a lékbe csobbanó hölgy- szép teljesítmény!

A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) űrhajósai a víz alatt készülnek a Holdra való visszatérésre az Artemis program keretében. A NASA 2025-re tervezi az Artemis programot, ekkor az amerikai űrhivatal űrhajósai a Holdra utaznak és leszállnak annak déli pólusán. Jelenleg egy űrhajósokból álló csapat készül erre a nagy kihívást jelentő küldetésre a houstoni Neutral Buoyancy Laboratory-ban.

A NASA a napokban fotókat tett közzé az előkészületekről. Ezeken az látható, ahogy az űrhajósok a víz alatt edzenek a Neutral Buoyancy Laboratory medencéjében. Nem ezek az első fotók erről a helyszínről, de mégis újszerűek: az asztronauták teljes sötétségben gyakorolnak.

Fotó: NASA

A houstoni speciális központ medencéjét már többször használták a NASA űrhajósai. A víz alatti munka elég hűen reprodukálja az alacsonyabb gravitációjú környezet körülményeit. Ez nemcsak magának a mozgásnak a sajátosságait teszi megismerhetővé, hanem az űrprogramok során az űrhajósok által végzett feladatok begyakorlását is. 

 A Hold déli pólusánál a Nap legfeljebb néhány fokkal lesz a horizont felett. Az ilyen körülmények rendkívül hosszú és sötét árnyékokat fognak okozni. Annak érdekében, hogy az űrhajósokat felkészítsék a sajátos fényviszonyokra, a NASA egy speciális képzési programot hozott létre.

A Neutral Buoyancy Laboratory szakembereiből álló csapat erre a célra egy kis szimulációt készített. Az ötlet az volt, hogy a lehető legjobban imitálják azt, amivel az űrhajósok szembesülni fognak. Ezért a 12 méter mély medence alján kikapcsolták az összes fényt, és fekete függönyöket szereltek a falakra. Így minimálisra csökkentették a fényvisszaverődéseket. Ezután egy keresőfényt szereltek fel a víz alá, amelynek fénye lehetővé tette, hogy szimulálják azt, amivel az űrhajósok a Holdon szembesülnek majd.

Az Artemis program a NASA egyik programja, amelynek célja, hogy 2025-ben visszatérjenek az űrhajósok a Holdra. Ez az első ilyen kezdeményezés az Apollo-program 1972-es lezárása óta. A legfontosabb különbség azonban az, hogy az űrhajósok hol fognak tartózkodni. Az Apollo-program során a NASA a Hold egyenlítője körüli helyszíneket kutatta. Ezzel szemben az Artemis program a Déli-sarkra összpontosít.

A tudósok azt jósolják, hogy az ott található, állandóan árnyékban lévő kráterek miatt jéglelőhelyeket fognak találni. A vízjég azért marad meg a Holdon, mert a Hold pólusainál lévő alacsonyan fekvő területek szinte állandóan sötétben vannak. Ez azt jelenti, hogy a misszió résztvevőinek fényszegény munkával kell majd megbirkózniuk. Ez jelentős különbség a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásukon megismert űrsétákhoz képest. OItt bőséges a fény, mivel a nap naponta 16-szor kel fel.

Jó legalább gondolatban kicsit visszatérni a Maldív-szigetekre, ahol nagyszerű mantarájás merüléseink voltak.

A mantákért minden búvár rajong. Furcsa, hogy régen félték ezeket a hatalmas, akár ijesztőnek is mondható rájákat, amikről ma már tudjuk, teljesen ártalmatlan planktonevők. Én mindig is szerencsés voltam a rájákkal: mantát láttam Egyiptomban, Thaiföldön, Balin is, és most a Maldív-szigetek jött a sorban.

Pár évnyi búvárkodás után az ember a merülés előtti eligazításokat egészséges kétkedéssel hallgatja. Mert a tenger nem múzeum: az, hogy valami lehet egy adott helyen, az nem jelenti azt, hogy tényleg ott is lesz. Beugrunk a tengerbe, úszkálunk egy szűk órát, és esetleg pont mi leszünk a peches csapat, akinek nem jut cápa, manta vagy teknős. Megesik!

Hát most nem ez volt a helyzet. Ahol azt mondták, számítsunk mantákra, ott nem egyszerűen csak felbukkantak pár pillanatra és már robogtak is tovább. Ó, nem. Köröztek felettünk, néha olyan közel, hogy szinte hozzánk is értek. Persze tény, néha egy kicsit keresgéltük a legjobb helyet, a merülés elején azt hittem, ezek is csak fantommanták lesznek, aztán... "Szálltak" felettünk ezek a hihetetlenül elegáns mozgású óriások, s mi csodáltuk, fotóztuk őket.

S ha kicsit tovább mentünk, jöttek újabb manták. Majd újabbak. Volt, hogy már emelkedtünk, és akkor mentek alattunk pár kört. Közben azért érdemes volt nézelődni, mert felbukkant teknős, cápa is, vagy akár egy cetcápa, ahogy ügyet sem vetve ránk, elúszott a mélyben. Ő nem törődött velünk, mi annál inkább vele! Aztán újból a manták felé vettük az irányt.

Ez az oka annak, hogy oly sok búvár szereti a Maldív-szigeteket: nem váratlan, hogy felbukkanjon a szemünk előtt egy ilyen különleges állat. Máshol megesik, hogy a hét fénypontja 4 másodperc "mantázás". Itt pedig, amikor azt mondják, számíthatunk rájuk, jönnek is. Szóval ezekre az eligazításokra mégiscsak érdemes odafigyelni...