A rettegés két napja

Ismét egy búvárcsoportnak veszett nyoma a nyílt tengeren.

Pár napja írtam egy bejegyzést egy csapat búvárról, akiket több órányi keresés után sikerült élve kimenteni. Ezúttal viszont olyan esetről kaptam hírt, ami sajnos rosszabbul végződött.

A Kolumbiához tartozó Malpelo sziget igazi búvárparadicsomnak számít, látványos a víz alatti élővilága, elsősorban a seregnyi itt élő cápák vonzzák a tenger szerelmeseit. Ám mint minden nyílt tengeri szigetnél, itt is észnél kell lenni, mert akit elragadnak az áramlatok, azt iszonyú nehéz megtalálni: mintha tűt keresnének a szénakazalban. 

Még augusztus 31-én indult el merülésre Malpelónál egy öt fős búvárcsoport. Két órával később még mindig nem tértek vissza, és ekkor azonnal elindult a keresés, mert ilyen helyzetben az idő a legfontosabb tényező: ha késlekednek, akkor még nagyobb területet kellene átfésülni. 

A csapat egyik tagja, az ausztrál Peter Morse másnap került elő, állítólag kövekbe kapaszkodva találtak rá. Ám a négy eltűnt búvárnak (valamennyien kolumbiaiak) nem találták nyomát, és félő volt hogy, túl késő lesz mire rájuk akadnak. 

Ám kettejüknek szerencséje volt: Jorge Morales és Dario Rodriguez hazatérhetett családjához, és elmesélhették, mit éltek át. Mint elmondták, a csapattagok közül ők ketten egymásba próbáltak kapaszkodni, sőt, össze is kötözték magukat, mert így tartották egymásban a lelket. Tudták jól, hogy van cápa a közelükben, hiszen merülés közben épp eleget láthattak, majd a ragadozók köröztek is mellettük, de aztán egy másik állattal gyűlt meg a bajuk: medúzák rajzották őket körül. Beszámolójuk szerint rengeteg fájdalmas csípést szenvedtek el.

A legrosszabb viszont az volt, amikor az első nap végén eljött az éjszaka, mert tudták, másnapig esély sincs a megtalálásukra a sötétben, a nyílt tengeren. Ám még egy éjszakát kinn töltöttek a vízen, teljesen elfáradva, kitikkadva, miközben a nap égette őket. Az a hit tartotta bennük a lelket, hogy találkozniuk kell még családjukkal, és nyilván fontos volt, hogy a mélypontokon kölcsönösen átsegítették egymást.

Végül két napnyi sodródás után egy őket kereső repülőgépről szúrták ki őket, és a haditengerészet egyik hajóját irányították a helyszínre. Morales és Rodriguez megmenekült, a fedélzeten gyorsan ellátták őket, ám még négy napig a tengeren maradtak a hajó legénységével. Ennek az volt az oka, hogy két búvár, Erika Diaz és Carlos Jimenez továbbra sem került elő, és a hajó részt vett az ő keresésükben is. Sajnos nem találták meg őket, azaz szinte biztos, hogy életüket vesztették, egy hetet nem lehet túléni a tengeren. Egy hír szerint talán a nő földi maradványait találták meg tegnap, Malpelótól 140(!) mérföldnyire, ami jelzi, mennyire el lehet sodródni. Moralesék pedig találkozhattak szeretteikkel.

Az elsodródás a búvárkodás legveszélyesebb helyzetei közé tartozik, ám meg kell jegyezni, léteznek olyan vízhatlan vészhelyzeti jeladók, amelyekkel sokkal könnyebb megtalálni az elveszett embereket. Ha valaki ilyen nyílt tengeri helyekre tervez túrát, bizony elgondolkodhat rajta, megér-e biztonsága egy ilyen beruházást...

0 Tovább

Elveszve a tengeren

Egy mauritiusi nyaralás vált rémálommá két brit búvár számára.

Jeff és Julie Byrne álomutazást tervezett a csodálatos trópusi szigetre, Mauritiusra. Az ötvenes éveik elején járó pár tagjai búvárként természetesen pár merülésre is befizettek, amik jól sikerültek. Így aztán a DiveSail nevű cégnél újabb túrára jelentkeztek, a Mauritiustól északra eső kis sziget partjaihoz.

baleset

A négy vendégből és egy francia merülésvezetőből álló csapat beugrott a vízbe, ám azt nem tudták, hogy a csónak nem várta őket a felszínen, mert más búvárokat más helyen akartak merültetni. A brit búvárok elmondása szerint nagyjából fél óra után a víz alatt nagyon rossz lett a látótávolság, és a vezető jelezte, emelkedjenek fel.

A csónak viszont nem volt sehol, és ekkor a vendégek nyugtalanná váltak. A merülésvezető vélhetően tudta, mi volt a forgatókönyv, azt mondta, sípjával jelez és majd értük jönnek, de a hajó továbbra sem bukkant fel. Noha a part nem volt száz méterre sem, a profi búvár azt mondta, ne oda ússzanak, mert a köveken megsérülhetnek, inkább a nyílt tenger fele induljon el együtt.

A történet itt vett ijesztő fordulatot: olyan erős áramlásba kerültek, ami rövid idő alatt egészen messzire vitte őket a parttól. Aztán hamarosan gyülekezni kezdtek a felhők, és vihar csapott le rájuk. Azzal is tisztában voltak, hogy errefelé elég sok a cápa, így óráról órára nőtt az aggodalmuk. Láttak ugyan kereső helikoptert, de az is túlságosan messze volt tőlük. 

Ekkor már tartani kellett egymásban a lelket, mert nem mindenki bírta ugyanúgy a megpróbáltatásokat. A merülésvezető nem volt felkészülve a vészhelyzetre, az egyik brit vendég rikitó színű jelzőbójáját vették észre az egyik hajóról, ami a keresésükre indult. Noha legyengültek, kiszáradtak a hét órás hánykolódás után, mindannyian életben maradtak. 

baleset

Jeff elmondása szerint ha az éj leszálltáig nem találták volna meg őket, akkor valószínűleg nem mindenki élte volna túl. Ő többször úgy érezte, valami megböki a víz alatt- talán egy tolakodó cápa. A szerencsés megmenekülés ellenére haragszik a szervező cégre és a rosszul döntő merülésvezetőre. Amikor utóbbi nem a part felé indult, óriási baklövést követett el, ugyanis az áramlás 10 mérföldre(!) vitte őket a merülőhelytől. Onnantól kezdve pedig a szerencsén múlt, kiszúrják-e őket. 

A cég engedélyét azonnal felfüggesztették a mauritiusi hatóságok, de az biztos, hogy a történetnek még lesz folytatása.

0 Tovább

A búvárorvos felelőssége

Egy tragikus baleset után indított jogi eljárás világított rá egy fontos tényezőre.

Egy évvel ezelőtt ünnepelte egy amerikai házaspár, Cindy és Tim Burns házasságuk 30. évfordulóját. A feleség azzal lepte meg párját, hogy befizette egy búvártanfolyamra, így ő a tervezett Hawaii utazás során már merülhetett volna. Ám Tim Burns, az 51 esztendős fogász a tanfolyam egyik merülése során balesetet szenvedett és elhunyt.

A család gyászol- és pert indított. 9 millió dollárt követelnek a búvártanfolyamot szervező iskolától és az orvostól is, aki engedélyezte a búvárkodást az elhunyt számára. 

baleset

A tanfolyam előtt a Salem Scuba Company a búvárjelölt Tim Burnstől is kérte az orvosi kérdőív kitöltését. Ezen olyan dolgokat lehet bejelölni, amelyek esetleg nem teszik lehetővé a légzőkészülékes búvárkodást. Burns (aki maga is orvos volt, igaz, fogász) őszintén beírta, hogy gyógyszert szed magas vérnyomásra, asztmás és szívműtéten is átesett. Ezek után a búváriskola jelezte, csak akkor kezdhet bele a tanfolyamba, ha egy orvos megvizsgálja, majd engedélyezi számára a merülést.

Másnap Burns elment Dr. Paul Neumannhoz, aki aláírta a papírt, de adott neki olyan eszközt, ami asztmás roham esetén segíthetett volna. Burns már 2007 óta tisztában volt az asztmával- ez a betegség nem kizáró ok feltétlenül, de meg kell vizsgálni, a búvárjelölt terhelés után is képes normálisan lélegezni. Neumann viszont, noha kapott egy dokumentumot a búvárkodás és a különböző betegségek összefüggéseiről, ilyen vizsgálatot nem végzett.

Nagyjából két hét múlva kezdett bele Tim Burns a búvártanfolyamba, és az első két merülésén nem volt semmi gond. Másnap egy asztmás roham után viszont félbe kellett szakítani a merülést. Az iskola egyik oktatója látta, ahogy Burns használja az inhalátorát a parton. 

Két nap múlva mélyebb merülés volt a tanfolyam programjában. Burns nagyjából 20 méteres mélységben jelezte, nem kap levegőt, oktatója megpróbálta azonnal a felszínre vinni. Ám nehézségek adódtak, így csak kis késéssel értek fel. A felszínen Burns már nagyon rosszul volt, és életét a mentők sem tudták megmenteni.

baleset

A boncolás során kiderült, hogy Burns egészségi állapota tragikus volt, nem csak asztmás volt, de gondja volt a szívizommal, tüdejével is. Szívmegnagyobbodása is hozzájárult ahhoz, hogy végzetessé vált a búvárbaleset.

A feleség által benyújtott kereset szerint hibás volt az orvos, a búvárkoktató és az egész búvároktatási üzletág is. A jóváhagyást aláíró orvosnak alaposabb kivizsgálást kellett volna végeznie, főleg, ha Burns elmondta, milyen egészségügyi gondjai vannak. És az oktatónak is el kellett volna mondania, milyen kockázatai vannak a búvárkodásnak bizonyos problémák esetén, emellett a kereset szerint a merülés során is hibát követett el.

Az, hogy az Egyesült Államokban egy ilyen dollármilliós per hogy végződik, előre nyilván nem megjósolható. De tanulságai így is vannak az esetnek. Az áldozatnak az átlagosnál alaposabb orvosi ismeretei voltak, tisztában lehetett állapotával, mégis belevágott a búvárkodásba- noha lehet perelni mindenkit, létezik egy egyéni felelősség is, hiszen végülis senki nem kényszerít minket merülésre.

Sajnos sokan nem vallják be, ha egészségügyi problémáik vannak, ha szereznek is orvosi papírt, azt nem búvárkodáshoz értő szakorvos írja alá. A mi hobbink alapvetően tényleg a kevésbé kockázatos hobbik közé tartozik, de igenis vannak olyan gondok, aminek megléte esetén inkább golfozni vagy sakkozni kell, nem pedig búvárkodni. Az, hogy mi magunk mennyire vesszük komolyan a búvárorvosi vizsgálatot, csakis a mi felelősségünk. Mert hiába lehet perelni, sok pénzt kapni, egy dolog soha nem adható vissza: az emberi élet.

0 Tovább

Végzetes vadászat

Nem csak a szó veszélyes fegyver: a szigonypuska is az...

Tragikus baleset történt pár napja Oroszországban. Egy Rjazany környékén élő férfit látogatott meg egy moszkvai barátja, aztán ahogy beszélgettek, váratlan ötletként felmerült, hogy menjenek el egy kis víz alatti vadászatra a közeli Oka folyóba.

baleset

Az Oka népszerű a szigonyosok körében, mert hatalmas harcsák élnek a mélyén. Természetesen mint minden folyóban, úgy itt sincs olyan látótávolság mint egy trópusi tengerben. A két orosz búvár ráadásul éjszaka ment a vízbe, amikor még kevesebbet látni. Ez sem szokatlan errefelé, gyakran vadásznak az éj leple alatt. (Az alábbi videók elég jól bemutatják, hogy is néz ez ki.)

A két búvár egyike, a házigazda a sötétben egy nagy sziluettet vett észre, gyorsan célzott és lőtt, mert azt hitte, kapitális harcsát lát. Valójában saját barátja úszott be elé, és túl pontos volt a lövés: a 27 éves moszkvai férfi nyakát találta el a szigony, aki szinte azonnal meghalt.

Az ilyen éjszakai szigonyozásnál létfontosságú, hogy ne lőjön valaki kapásból, mert ilyen tragédia történhet- meg kell bizonyosodni arról, mire emeli rá a szigonypuskát. Ráadásul a búvárnál lennie kellett volna erős lámpának is, aminek köszönhetően könnyű megkülönböztetni egy haltól.

baleset

A barátját lelövő vadász azonnal értesítette a hatóságokat, akik megkezdték a vizsgálatot. A férfi elmondta, érthetetlen számára az eset, hiszen szerint a másik búvár folyamatosan mögötte volt, nem tudja elképzelni, mikor került elé. Majd a nyomozók eldöntik, hogy vádat emelnek-e ellene. Az mindenesetre ismét kiderült, a szigonypuskától nem csak a halaknak kell félni.

2 Tovább

A járatlan út áldozata

Elkalandozott csoportjától egy búvár Mexikóban, életével fizetett érte.

baleset

Régi alapszabály (nem csak) a búvárkodás területén, hogy az ember annyi kockázatot vállaljon be, amennyit még tud kezelni. Akinek nincs hozzá képzettsége, az ne merüljön mélyre, barlangba, roncsba- ennyit kell észben tartani.

Természetesen nem akar mindenki speciális tanfolyamokat elvégezni, ezért van több helyen lehetőség arra, hogy profi vezetőket követve biztonságosabban hajthassanak végre egy-egy nagyobb kihívást jelentő helyen merülést is a turisták. Ezt a gyakorlatot nem mindenki nézi jó szemmel, de a fizető vendég nagy úr, és ha mindenki odafigyel, akkor működik is az elképzelés.

A mostani példa viszont arra hívja fel a figyelmet, mi történik, amikor valami váratlan következik be. Mexikóban sok különlegesen szép víz alatti barlang (ún. cenote) van, ezek egy része nem teljesen zárt, tehát egyes szakaszok bárki merülhet itt. Ám vannak egészen hosszú, labirintusszerű járatok, és aki ott eltéved, annak nincs esélye a túlélésre.

Egy ilyen mexikói cenotéban indult el merülni egy csoport: egy profi helyi búvárvezető és három vendég. Két német nő mellett egy spanyol férfi fizetett be a barlangi búvárkodásra a Tulum közelében található Calavera cenotéba. Nagyjából fél óra után vette észre a két nő és a vezető, hogy a spanyol búvár hiányzik a csoportból. Próbálták keresgélni, de nem jártak eredménnyel. A felszínen riasztották a hatóságokat, végül a búvárok másnap délután találták meg az áldozatot. 

baleset

A vizsgálat szerint a búvár elkalandozott, szem elől tévesztette azt a kötelet, ami mutatta a barlangból kivezetett utat. Onnantól kezdve pedig csak a vakszerencsén múlik, valaki kitalál-e. Egy rutinos, képzett barlangi búvár pontosan tudja, milyen szabályokat kell betartania, de aki nem tapasztalt zárt terekben, az egyszerűen csak eltéved, majd pánikba esik, ami szintén nem segít a probléma kezelésében.

Szóval azt kell észben tartani, hogy olyan merülést vállalj be, amihez kellően gyakorlott és képzett vagy. És ragaszkodj az előzetesen megbeszélt utasítások követéséhez, mert bizony egyetlen hibán akár az ember élete is múlhat.

0 Tovább

Gyorsjárat az atomerőműbe

Egy búvárt beszippantott egy hűtővizet szállító cső az Egyesült Államokban, ám a nyomasztó öt perces sodródás után túlélte a kalandot. Most viszont természetesen perelni akar...

baleset

Christopher Le Cun nyilván örül annak, hogy egyáltalán élve megúszta a kéretlen utazást, amihez hasonló utoljára 1989-ben fordult elő. Gyakorlatilag akkor is hasonló játszódott le, mint ebben az esetben. Le Cun 2015 júliusában családjával és barátaival ment hajózni Floridában a Hutchinson Island közelében. Ahogy nézelődtek, egy nagy sárga bóját láttak lebegni a tenger felszínén, és a mélyben valami hatalmas építmény körvonalait vették ki. 

Le Cun és régi jóbarátja, Robert Blake úgy döntött, itt mennek el merülni, míg a családok a hajóban várják meg őket. Beszámolójuk szerint elképzelésük sem volt arról, hogy mi van odalenn, egyszerűen csak kíváncsiak voltak. A hajót a bójához kötötték, és a búvárok becsobbantak a vízbe. Elmondásuk szerint semmiféle figyelmeztetést nem láttak, míg a Florida Power & Light vállalat szerint a bójára van írva, hogy legalább 100 yard társaságot kell tartani a helytől.

A két búvár odalenn megnézte a szemmel láthatóan ember által épített monstrumokat, ám ahogy közelebb úsztak, Le Cun egyre erősödő áramlást érzett. Aztán váratlanul az egyik csővezeték beszippantotta őt, aki egyik pillanatról a másikra tűnt el társa elől. Blake pánikolva úszott a felszínre, és amikor kiabálva elmondta, hogy Le Cun eltűnt, utóbbi felesége azt hitte, viccel- ám arckifejezése láttán rájött, nagy a baj. Természetesen mindenki kétségbeesettt, kiabált, sírt, és meg voltak győződve róla, Le Cun nem kerül elő élve.

baleset

Maga a búvár is ezt hitte. Teljes sötétségben sodródott az ismeretlen végcél felé. Próbálta maszkját és légzőautomatáját tartani, aztán keze ügyébe akadt a lámpája, de bármerre világított, semmit sem tudott kivenni. Mint kiderült, egy nagyjából öt méter átmérőjű, negyed mérföld hosszúságú csőben vitte magával a víz egyenesen egy atomerőműbe, ahol ezt a vizet a reaktor hűtésére használják. 

Mint Le Cun elmondta, a körülbelül öt perces rémálom során ezer dolog megfordult a fejében. Ahogy nem egy horrorfilmben látta már, arra számított, óriási turbinalapátok lesznek a cső túlsó végén, amelyek darabokra szaggatják a testét. Még arra is gondolt, inkább kiveszi a szájából a légzőautomatát, mert még az is jobb halál, mint az, ha elevenen ledarálják. Természetesen eszébe jutott családja, mi lesz velük nélküle.

Aztán egyszer csak felderengett a fény az alagút végén, és egyre nagyobb lett, majd váratlanul egy kristálytiszta vízű medencében kötött ki, halak úszkáltak körülötte, rásütött a nap fénye- már azt képzelte a menyországban van. Ám nagyon is életben volt- egy létrán kimászott a vízből, és az egyik arra járó alkalmazottnak kiabált segítségért, aki természetesen megdöbbent, hogy került oda. Le Cun gyorsan elmondta, és egyből telefont kért, mert a családját akarta egyből értesíteni. Ám felesége akkor még épp a mentőknek próbálta elmagyarázni, mi történt, így nem foglalkozott az ismeretlen számról érkező hívással. Amikor harmadjára is hosszan csörgették meg onnan, mégis felvette, és óriási megkönnyebbülésére férjét hallotta a vonal túlsó oldaláról.

Le Cun most bíróságra vinné az ügyet az elszenvedett élmények miatt. és természetesen azért,  hogy más ne kerüljön ilyen helyzetbe. A válallat viszont elutasítja a vádakat. Egyrészt szerintük a bóján világosan jelölve van, hogy távolságot kell tartani. Másrészt pedig nem olyan egyszerű a beömlő nyíláshoz kerülni, mert a búvárnak szándékosan ki kellett kerülni azokat az alkatrészeket, amelyek a véletlen beszippantást gátolják- pont azért, hogy ne kerüljön a csőbe bárki gyanútlanul. 

baleset

Majd a bíróság eldönti kinek van igaza, de azért egy józanul gondolkodó búvár tisztában van vele, ipari létesítmények, katonai objektumok környékén merülgetni nem annyira jó ötlet. Nem is tudom, mire gondol az, aki egy atomerőmű tövében indul el egy kellemes kis hobbimerülésre...

3 Tovább

Egy cápa is lehet harapós

Még 2012-ben Dél-Afrikában történt, hogy egy búvár veszélyesen közel merészkedett egy akváriumban a szülés előtt álló cápához, aki rosszul reagált. 

cápa baleset

Ezek a nagytestű dajkacápák a természetben veszélyeztetettnek számítanak, Ausztráliában nagy számban fogták őket annak idején. Emberre viszont soha nem támadnak normál esetben. Egyrészt ezért tartják őket akváriumokban, másrészt viszonylag jól tűrik ezt a fajta bezártságot.

Ezúttal a búvár segíteni kívánt egy nőstény példánynak, mielőtt az világra hozza kicsinyét. Ám a cápa gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra bevadult, elkapta a búvár karját és másodperceken át úgy rángatta, mintha csak egy rongybaba lenne. (A videó vége meglehetősen véres, erős idegzetűeknek ajánlott megnézni.)

A felszínre vergődő búvár sebeit megpróbálták gyorsan ellátni, ám az jól látható, hogy rendesen megharapta őt a cápa, ömlik a vér is. Szerencsére túlélte az esetet, ám a tanulság egyértelmű: még egy veszélytelennek mondott állat közelében is megvan a kockázat, ha valami balul sül el.

És ez nem csak cápára igaz, még egy felidegesített cica is képes rendesen megkarmolni valakit. Csak persze egy három méteres ragadozó harapása kissé fájdalmasabb...

0 Tovább

Egy elkerülhető baleset

A búvárkodásban is azok a tragédiák a legszomorúbbak, amiket egy kis odafigyeléssel meg lehetett volna előzni. Egy Vanuatun történt baleset vizsgálatának eredményei éppen ezért tanulságosak az amatőr búvárok számára is.

baleset

Lailade Osunsade még 2013 májusában vesztette életét Vanuatu közelében. Az új-zélandi állampolgárságú orvos egy szervezett merülésen vett részt, a bázis az SS President Coolidge roncsához vitte a búvárokat. A 33 éves turista elszakadt a csapattól, nem emelkedett a felszínre, a keresők 41 méteres mélységben találtak rá. Életét már nem tudták megmenteni.

A baleset után Új-Zélandon a halottkém vizsgálatot indított. Megállapításait azért tette közzé, hogy mindenki okulhasson a baleset tapasztalataiból. Először is leszögezte, minden búvárnak ismernie kell a felszerelését, annak jó állapotúnak kell lennie, és a víz alá merülők rendelkezzenek megfelelő tudással, rutinnal. Aki bármilyen okból elbizonytalanodik, rosszul érzi magát a merülés előtt, inkább maradjon a felszínen, figyelmeztet rá a halottkém.

A víz alatt pedig be kellene tartani a társmerülés szabályait, együtt kellene maradni a búvároknak, oda kell figyelni a többiekre. Így nem fordulhat elő, hogy egy tapasztalanabb ember lemarad, bajba kerül. Különösen fontos ez, ha egy szervezett merülésről van szó, és a csoportban van olyan, akinek kevesebb a rutinja. 

Vanuatu nem kevés híres merülőhellyel rendelkezik, sok vendég érkezik oda megcsodálni a víz alatti világ érdekességeit. Ám az infrastruktúra talán nem igazán fejlett. Mint kiderült, az áldozat meglehetősen leharcolt felszereléseket kapott a búvárbázistól. Nem találtak megfelelő méretű uszonyt sem a lábára, így az vélhetően lötyögött rajta, túl nagy volt. Így nehéz tempózni. Ráadásul a többiek szerint túl sok volt rajta az ólom is. A gyakorlott búvárok tudják, a sok súly, a nem megfelelő felszerelés és a stressz együtt könnyen vezet a szokásosnál nagyobb levegőfogyasztáshoz- állítólag Lailade egyik korábbi merülése rövidebbre is sikerült pont amiatt, hogy túl gyorsan fogyott el a levegője.

Több mint valószínű,  hogy a végzetes merülés során is ideges volt a számára nem megfelelő felszerelés okozta nehézségek miatt. Talán a mélység miatt is stresszes volt, és az is megijeszthette, amikor lemaradt a csapattól. Hogy utána pontosan mi történt, már nem megállapítható. Talán pánikolni kezdett, és nem tudott a felszínre úszni, mert esetleg elvesztette az uszonyát- azt ugyanis nem találták meg rajta a mentők. 

Minden kezdő búvár számára tanulság lehet tehát az, hogy ha még nincs saját felszerelése, akkor ne elégedjen meg lötyögős, rossz állapotú bérelt felszereléssel, mert az akár balesetet is okozhat. Jobban járnak, ha ismerős, rutinos búvárral mennek túrázni eleinte, akik figyelnek rá. Amennyiben valaki egyedül van, bármikor elmondhatja a profi helyi oktatónak, ha nem érzi jól magát, vagy szüksége van plusz segítségre. És persze ha túlságosan bizonytalan, akkor vissza is lehet lépni a merüléstől- csak pár dollárt veszíthet, míg egy baleset esetén ennél sokkal-sokkal többet.

0 Tovább

Sodródó tengeri szörny

Nem a cápáktól kell félni annak, aki Floridában a vízbe merészkedik! Egy öt fős búvárcsoport valamennyi tagja kórházi kezelésre szorult egy merülés után, ugyanis a portugál gálya nevű medúzák csápjai olyan komoly csípéseket okoztak.

baleset

Az évnek ebben a szakában több száz, több ezer mérgező csípésű medúzát sodor Florida partjaira a tenger áramlása. Éppen ezért nem szokatlan, hogy csípéseket kell ellátnia a vízimentőknek, mert úszók és szörfösök is belegabalyodnak a szinte láthatatlan csápokba. 

A búvárok ráadásul folyamatosan víz alatt vannak, és nem is nagyon veszik észre, ahogy körülöttük megjelenik több szinte teljesen áttetsző, pulzáló medúza. A portugál gályák a telepes medúzák közé tartoznak, maga a felszínen úszó test harminc centiméteres lehet, a lebegő csápok viszont akár 15-20 méteresek! A mélyben levők testét így aztán számos helyen érinthetik, szinte körbefonják a csápok.

baleset

A három felnőttből és két gyerekből álló csoport a hírek szerint épp búvártanfolyam okán ment a vízbe, és úgy érte őket baleset. Rutinosabb búvárok általában még melegebb vízben is egész testet fedő neoprénruhában merülnek, pont azért, mert az megvédi őket a medúzacsípéshez hasonló sérülésektől vagy az apró horzsolásoktól. Vélhetően a floridai kezdők csak egy rövidruhát kaptak, ez jellemző a tanfolyamoknál, sőt, a nem fázós búvárok esetleg csak egy fürdőruhában merülnek még az ottani viszonyok között nem túl meleg vízben is. 

A medúzacsípések szerencsére ritkán okoznak igazán súlyos sérülést (bár akadnak kockamedúzák, amelyek roppant erős mérge már több tragédiát okozott). A gyors kezelésre általában ecetet használnak, aztán lassacskán enyhülnek a tünetek, de az első pillanatban nagyon nem kellemes élmény a medúzával való találkozás, ezt saját tapasztalatból állíthatom. Az óvatosság semmiképpen sem árt, és én is azok közé tartozom, akik direkt a meleg vizekre beszereznek egy vékonyabb, könnyebb, de hosszú búvárruhát. Cápa ugyanis még nem veszélyeztett, de pár fránya leszakadt medúzacsáp már igen.

Szerencsére nem portugál gálya fogócsápjába akadtam bele, mert annak elég ijesztő lehet a végeredménye, mint ezen a képen is látható. Szóval ha ilyenek jelenlétére figyelmeztetnek, inkább jobb kihagyni a fürdőzést, merülést.

baleset

0 Tovább

Veszélyes cápák

Két olyan helyen is cápák haraptak meg turistákat, ahol korábban nem fordult elő hasonló. 

A Brazíliához tartozó Fernando do Noronha szigetcsoport egy kis oázis a tengerben: sok búvár is jár arra, mert különösen gazdag az élővilága. Teknősök, delfinek, cápák élnek a környéken, a tenger szerelmeseinek tehát mindig van mit látni.

cápa baleset

Egy brazil nyaraló családjával együtt érkezett, és az egyik nap délelőttjén közösen mentek úszni a tengerbe. Búvármaszkkal nézelődtek a felszínen tempózva, aztán a fiatal férfi egyedül maradt a vízben, mert a többiek kimentek. Ekkor vett egy észre egy hirtelen felbukkanó tigriscápát, ami megragadta a karját. Sikerült kiszabadulnia, és mivel alig 30 méterre volt a parttól, gyorsan ki tudták menteni. Kórházba szállították, és karját ugyan elvesztette, sikerült megmenteni az életét. A hatóságok lezárták az öblöt néhány napra és vizsgálatot indítottak, ugyanis még soha nem jegyeztek fel hasonló támadást a szigetcsoporton.

Szintén rendkívül szokatlan volt az a támadás is, amit a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canarián szenvedett el egy nő. Ő is a part közelében úszkált decemberben, amikor azt érezte, valami hozzáér a lábához. Pár pillanattal később a karját ragadta meg egy cápa, akit egy ütéssel elzavart, majd a partra evickélt.

A fotókon látható a cápa fogainak nyoma: sok, de nem túl mély seb keletkezett a karján és a lábán. A szenzációhajhász brit sajtó "horrortámadást" emleget, míg az áldozat szerint még akkor is komolyabbnak érezte a sérüléseit, amikor egyszer elesett a biciklivel.

cápa baleset

Gran Canarián még soha nem jegyeztek fel ilyen jellegű támadást, mint ami az úszót érte. Szakértők szerint esetleg selyemcápa lehetett a támadó, ami a tengervíz melegedése miatt jelenhetett meg a Kanári-szigetek körül. Mindenesetre úgy vélik, nem sok esély van arra, hogy a következő pár évtizedben hasonló történhet.

Cápák természetesen minden tengerben élnek, de általában a parttól messze, nyílt vízben tartózkodnak, és elkerülik a zsúfolt tengerpartokat. Ha arra gondolunk, évente hány millióan strandolnak a Kanári-szigeteken, feltűnő, ehhez képest mennyire ritkán látnak cápát a vízben. Az, hogy a támadás "váratlan", nem sokat mond, hiszen természetesen soha senki nem számít hasonlóra. A mostani esetek azt is bizonyítják, ha oda is kapnak a ragadozók, nem az "emberevés" a céljuk: miután kiderül, nem ilyen zsákmányra számítottak, továbbállnak.

Ettől még fájdalmas és akár komoly következményekkel is járhat egy ilyen támadás. De pusztán emiatt kár kihagyni a strandolást, hiszen minimális az esély arra, hogy valakit hasonló baleset érjen.

0 Tovább

Google hirdetés

Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (233),cápa (150),mutazás (145),video (133),búvár (126),sztori (103),baleset (68),fotó (67),felfedezés (59),környezetvédelem (58),alapok (56),híresség (52),film (43),élmény (43),adria (43),egyiptom (37),utazás (35),szabadtüdős (34),barlang (34),retró (27),felszerelés (27),delfin (27),egzotikus (26),történelem (26),régész (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),munka (19),teknős (19),édesvíz (17),usa (17),tanfolyam (15),videó (15),karib (14),Cápa (12),kutatás (12),üzlet (12),bánya (12),mélytenger (11),polip (10),fóka (10),doku (9),kincs (9),manta (9),ausztrália (9),támadás (9),medence (8),szemét (7),szafari2014 (7),tengeralattjáró (7),ciprus (7),sport (7),szobor (7),rekord (6),verseny (6),rák (6),tél (6),Bali (6),málta (6),szafari18 (6),cousteau (6),humor (6),rája (5),jordánia (5),ázsia (5),tudomány (5),ausztria (5),csikóhal (5),florida (5),repülő (4),szafari2016 (4),hidegvíz (4),múzeum (4),mexikó (4),olaszország (4),tintahal (4),Egyiptom (3),víz alatti (3),orosz (3),találkozás (3),skandinávia (3),könyezetvédelem (3),karácsony (3),bali (3),görög (2),medúza (2), (2),magyarország (2),krokodil (2),európa (2),csiga (2),éjszaka (2),muréna (2),spanyolország (2),hal (2),feketetenger (1),bulgária (1),celeb (1),búvárfilm (1),repülőgép (1),korall (1),bomba (1),dubaj (1),izland (1),balti (1),könyv (1),tenger (1),írország (1),technológia (1),Búvár (1),egyesült királyság (1),görögország (1),szörny (1),uk (1),hollandia (1),thaifold (1),románia (1),horvátország (1),norvégia (1),Florida (1)

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog