A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) űrhajósai a víz alatt készülnek a Holdra való visszatérésre az Artemis program keretében. A NASA 2025-re tervezi az Artemis programot, ekkor az amerikai űrhivatal űrhajósai a Holdra utaznak és leszállnak annak déli pólusán. Jelenleg egy űrhajósokból álló csapat készül erre a nagy kihívást jelentő küldetésre a houstoni Neutral Buoyancy Laboratory-ban.
A NASA a napokban fotókat tett közzé az előkészületekről. Ezeken az látható, ahogy az űrhajósok a víz alatt edzenek a Neutral Buoyancy Laboratory medencéjében. Nem ezek az első fotók erről a helyszínről, de mégis újszerűek: az asztronauták teljes sötétségben gyakorolnak.
Fotó: NASA
A houstoni speciális központ medencéjét már többször használták a NASA űrhajósai. A víz alatti munka elég hűen reprodukálja az alacsonyabb gravitációjú környezet körülményeit. Ez nemcsak magának a mozgásnak a sajátosságait teszi megismerhetővé, hanem az űrprogramok során az űrhajósok által végzett feladatok begyakorlását is.
A Hold déli pólusánál a Nap legfeljebb néhány fokkal lesz a horizont felett. Az ilyen körülmények rendkívül hosszú és sötét árnyékokat fognak okozni. Annak érdekében, hogy az űrhajósokat felkészítsék a sajátos fényviszonyokra, a NASA egy speciális képzési programot hozott létre.
A Neutral Buoyancy Laboratory szakembereiből álló csapat erre a célra egy kis szimulációt készített. Az ötlet az volt, hogy a lehető legjobban imitálják azt, amivel az űrhajósok szembesülni fognak. Ezért a 12 méter mély medence alján kikapcsolták az összes fényt, és fekete függönyöket szereltek a falakra. Így minimálisra csökkentették a fényvisszaverődéseket. Ezután egy keresőfényt szereltek fel a víz alá, amelynek fénye lehetővé tette, hogy szimulálják azt, amivel az űrhajósok a Holdon szembesülnek majd.
Az Artemis program a NASA egyik programja, amelynek célja, hogy 2025-ben visszatérjenek az űrhajósok a Holdra. Ez az első ilyen kezdeményezés az Apollo-program 1972-es lezárása óta. A legfontosabb különbség azonban az, hogy az űrhajósok hol fognak tartózkodni. Az Apollo-program során a NASA a Hold egyenlítője körüli helyszíneket kutatta. Ezzel szemben az Artemis program a Déli-sarkra összpontosít.
A tudósok azt jósolják, hogy az ott található, állandóan árnyékban lévő kráterek miatt jéglelőhelyeket fognak találni. A vízjég azért marad meg a Holdon, mert a Hold pólusainál lévő alacsonyan fekvő területek szinte állandóan sötétben vannak. Ez azt jelenti, hogy a misszió résztvevőinek fényszegény munkával kell majd megbirkózniuk. Ez jelentős különbség a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásukon megismert űrsétákhoz képest. OItt bőséges a fény, mivel a nap naponta 16-szor kel fel.