Egy hajójától messze sodródott búvár a naplementét látva még egy üzenetet vett fel kamerájával.

Jacob Childs története végül szerencsésen végződött, de akkor ő még nem tudhatta, hogy megmenekül. Ausztráliában, Queensland államban vitte messze az áramlás hajójától, és az órák csak teltek és teltek. Látott ugyan keresőhajókat, helikoptereket a távolban, ám azok viszont őt nem látták.

Az eltűnés helyétől több kilométerre sodródott már, nem tudta, merre kellene úsznia, a hullámok között teljesen elveszített irányérzékét. És aztán elkezdett lemenni a nap- ha leszáll az éj, a keresők jelentős része aznapra feladja a reményt a megtalálására, tehát Jacob nem lehetett biztos benne, hogy túléli ezt az egészet. Ezért vette hát elő kameráját, hogy valamikor megtalálják, rögzítve legyenek utolsó szavai.

Nagy szerencséjére még napnyugta előtt kiszúrták őt egy repülőgépről, köszönhetően nagy, vörös jelzőbójájának, amit okosan magával vitt a merülésre, és fel is fújta a felszínen hogy könnyebben észrevegyék. Szerencsére nem történt különösebb baja, elsősorban egy csésze teára vágyott, miután a partra vitték.

A szakértők szerint persze nem csak mázli kérdése volt hogy észrevették: a megfelelő felszereléssel is rendelkezett, és nem kezdett pánikolni sem. Így az a bizonyos felvétel nem az utolsó szavait rögzítette- de örök emlékeztető lesz rá, hogy mindig észnél kell lenni, mert a tengeren bármikor előfordulhat valami váratlan.