Búvár vagy sznorkeles?

Cápatámadásokról adtak hírt a közelmúltban, és az egyik eset híre úgy jelent meg a magyar oldalakon, miszerint búvár volt az áldozat.

Ideje lenne végre tisztázni bizonyos fogalmakat! Természetesen nálunk, ahol a búvárkodás egy szűk réteg hobbija, kedvtelése, mindenki búvár, aki "búvárszemüveggel és békatalppal" megy a vízbe. De angol nyelvterületen azért sokkal jobban megkülönböztetik a dolgokat: van scuba diving, azaz légzőkészülékes búvárkodás, van freediving, azaz szabadtüdőzés, és van snorkeling, a felszíni úszás búvármaszkkal, légzőcsővel (ez a snorkel, erről kapta a nevét) és uszonnyal. Utóbbit szoktuk sznorkelezésnek is nevezni, vagy rövidítve sznorizásnak. Persze, tengerben van a palackkal búvárkodó és a felszínen nézelődő is, de nyilván nem kell magyarázzam, a két tevékenység között meglehetősen nagy a különbség.

Az én felfogásom szerint a sznorkelező sokkal inkább hasonlít az úszóhoz, vagy a deszkáján magát kézzel-lábbal hajtó szörföshöz, mint búvárhoz. És a számok azt mutatják, a tenger felszíne alatt levő búvárt sokkal ritkábban támadja meg a cápa, mint a felszínen levő sznorkelest vagy szörföst. A cápákat észlelik a búvárok, és a cápák is tudják, hogy látják őket. Ha meg is közelítik a búvárt, támadásra szinte soha nem kerül sor. Pedig igen sok helyen, sok búvár merül cápákkal, gyakran etetett ragadozókkal, és mégis kifejezetten biztonságosnak mondhatók az ilyen kalandok.

A felszínen úszók viszont sokkal inkább veszélynek vannak kitéve, hiszen sokkal kevésbé tudják felmérni, mi közelíti meg őket a hátuk mögül, alulról. A cápatámadások többnyire nem arról szólnak, hogy elragadja az áldozatot az állat, hanem megsebzi őket, majd tovább is áll, mert nem erre a prédára a számított. A mostani hírekben is ez van, az egyik áldozatot a lábán sebezte meg a cápa, a másiknak a karja sérült meg. Ez természetesen ugyanúgy lehet halálos, hiszen elvérezhet a sérült, de azért mégsem egészen úgy néz ki a támadás, mint a rémfilmekben, ahol egyben nyeli le az embereket a vérszomjas cápaszörny.

No mindegy, a lényeg az, hogy ha a magyar újságokban, oldalakon búvárt írnak, mindig megkeresem az eredeti forrást, mert szinte mindig kiderül, hogy a valóságban sznorkelezőről van szó. Ám a különbség nagy! Ez most nem a szaknyelv védelméről, valami beteges mániáról szól, egyszerűen csak jó tudnia mindenkinek aki tengerbe megy, hogy nem az van veszélyben, aki a tenger fenekén szemtől szemb látja a cápa, hanem pont az, aki a felszínen gyanútlanul úszkál és sznorkelezik, tehát nekik kell a leginkább odafigyelni a kihelyezett figyelmeztetésekre, a hatóságok utasításaira. A búvárok másfelé járnak, más helyzetekbe kerülnek, az ő merüléseik messze kevésbe veszélyesek, mint azt a búvárok támadásáról szóló magyar cikkek sugallják.

(Az egyértelműség kedvéért az első képen sznorkeles, a másodikon búvár van.)

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

1 Tovább

A legfélreesőbb sziget vizeinek mélyén

A mindentől távol eső Tristan de Cunha különleges hely: Dél-Afrika 2816 kilométerre van, Dél-Amerika pedig 3360-ra. A sziget hivatalosan brit tengerentúli terület, Saint Helena és Ascension szigetekkel együtt, de szó sincs "szigetcsoportról", mert Saint Helena is 2430 kilométerre van. Egyébként a Tristan de Cunha meglehetősen apró, 98 négyzetkilométer, viszont a legmagasabb pontja egy 2060 méteres vulkán. Az állandó lakosság a 300 főt sem éri el.

A szigetnek nincs reptere, ezért csak hajóval lehet megközelíteni, általában havonta egy hajó van Dél-Afrikából, az út pedig 7-14 nap lehet. Egy szó mint száz, nem egy tipikus, könnyen elérhető úti célról van szó, és ezek után felmerül a kérdés, minek menne oda egyáltalán bárki.

Nos, a sziget körüli vizek védettek, ráadásul annyira kevesen járnak erre, hogy a víz alatti élővilág gyakorlatilag érintetlen. Értelemszerűen nincsenek búvárbázisok se, tehát a merülés szervezése korántsem egyszerű. Az Atlanti-óceán vize gyakran haragos, akkor értelemszerűen senki nem hajózik, amikor viszont nyugodtabb, a halászok dolgozni mennek, tehát nehéz vagy lehetetlen hajót bérelni. Mindig az adott nap reggelén dől el, egyáltalán lehet-e búvárkodni.

Ezek után felmerülhet a kérdés, megéri-e egyáltalán a sok erőlködés. Páran jutnak el ide merülni, de szerintük a válasz egyértelműen igen. A tenger élővilága változatos, karnyújtásnyira lehet cápákat megfigyelni, csak éppen megfelelő felszerelés kell a 13-20 fokos vízhőmérséklethez. Nem mondom, hogy a közeljövőben túrát tervezek Tristan de Cunhára, de szerencsére legalább az interneten lehet érdekes videókat találni, kedvcsinálóként. Egy újabb érdekes úti cél, amire kevés esélye van az átlagbúvárnak eljutni...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Jó, jobb, legjobb

Imádjuk a listákat, szeretjük böngészni a Top5, Top10, Top100 merülőhelyről szóló cikkeket, de mielőtt gyorsan befizetünk egy Best of búvártúrára, árnyaljuk kicsit a képet.

Van ugyanis pár bökkenő ezekkel a listákkal. Egyrészt az, hogy a kitöltők többsége honnan származik. Nyilván mondanom sem kell, egy Karib-tengert jól ismerő amerikai búvár közösség, egy Vörös-tengerre és Földközire járó európai fókuszcsoport, vagy a Dél-Kelet-Ázsiába "hazajáró" hongkongi búvárok más és más részét ismerik alaposan a világtengereknek. Így aztán hiába mondják a fapadosokkal Máltára könnyen eljutó angolok, hogy Málta az egy kiváló hely, egy amerikai búvár számára úgy tűnik, hogy szép-szép, de marha drága... Mint ahogy mi sem ugranánk át egy hosszú hétvégére Cozumelre.

A másik tipikus gond az, hogy pontosan miről szól a lista: országokról, országon belül térségekről vagy egyes merülőhelyekről. Ha az összképet nézzük, akkor Egyiptomban a Vörös-tenger valószínűleg a többség számára izgalmasabb a színpompás korallzátonyaival, mint mondjuk Ciprus. De ha az a kérdés, az egyiptomi vizekben nyugvó Giannis D az érdekesebb roncs, vagy a hasonló korú Zenobia Ciprusnál, sokaknál billenne utóbbi felé a mérleg.

Szintén problémás az, hogy minden merülési élmény más. Legutóbb a szafarin az egyik zátonyon a csapat egyik fele semmi érdekeset nem látott, a másik fele pedig előbb teknőssel, aztán egy delfinnel úszott perceken át. Az egyiknek maximum átlagos élmény, a másiknak élete nagy kalandja- most akkor jó hely vagy sem? Még az olyan biztosabb merülési élményt nyújtó helyek, mint az Elphinstone is más arcukat mutatják mindenkinek: van akinek nem jön cápa, és csak a korallokat nézegetheti erős áramlásban, másnak karnyújtásnyira jönnek az óceáni fehérúszójú cápák...

Végezetül pedig kitérhetünk arra is, hogy vannak egyéni preferenciák, amik miatt a toplisták is torzulnak. Például aki nem merül édesvízben, az kihagyja mondjuk az ausztriai Grüner See páratlan élményét. Akit taszít a hideg vízben való búvárkodás, lemond Norvégiáról, Izlandról, Brit Kolumbiáról. Aki semmiféle zártabbnak tűnő térbe nem úszik be, az nemet mond a mexikói cenoték hihetetlen fényjátékáról. 

Szóval nehéz igazán eligazodni a toplisták világában. Persze nem akarom azt mondani, én nem böngészem ezeket lelkesen magam is, hiszen jó ötletadók, szívesen keresek rá további információkra egy-egy különlegesnek ígérkező úti cél kapcsán. Csak éppen nem szentírás egyik sem. 

És ezek után abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a saját kis kedvenc-listámról is szemezgethetek, hiszen mint fentebb vázoltam, az ilyesmit nem kell komolyan venni. Az enyémet se, ez inkább csak egy csokor néhány nagy merülési élményemből. (Európai és magyar búvár szemszögből tekintve...)

Ha elérhető áron akar valaki roncsoknál merülni, szerintem erre Málta a legkézenfekvőbb választás illetve az egyiptomi északi roncsszafarik vagy esetleg Ciprus és a Zenobia. A legérdekesebb roncsok számomra azok, amiket már igazán benépesített az élővilág, tehát a Carnatic, a Thistlegorm vagy az Ulysses a nyerő (ezek egyiptomiak). A modernebb roncsokból a Zenobia a csúcs.

A legszebb korallos élővilág és a potenciális cápás kaland miatt nagy kedvenc az Elphinstone zátony Egyiptomban, de nagyon hasonlóan jó és látványos merüléseket ígér a Ras Mohammed is. Nagyon szeretem az olyan sekély, könnyen merülhető, mégis mozgalmas korallzátonyokat, mint Safaga mellett a Tobya Arbaa vagy Hurghada közelében a Gota Abu Ramada.

A kedvenc fényjátékos üregem a Claudia a Vörös-tengeren, de nagyon szerettem Korfun a Hole of Ha (Himmelsloch) nevű helyet is például. Nagyobb élőlényekkel, nagy halrajokkal könnyen lehet találkozni Gran Canarián, itt van angyalcápa, többféle nagy rája, bizonyos helyeken óriási rajok- ez az egyik kedvenc úti célom. Édesvízi merülőhelyek tekintetében az ausztriai tavak közül a Grüner See a favorit, de ha több halat szeretnék látni, akkor inkább az Erlaufsee-t venném célba. 

Mi az, ahol még nem jártam, de mindenképp szeretnék? Nagyon jó lenne búvárkodni Norvégiában, illetve Hollandia Zeeland régiójában. A Földközi-tenger térségében szívesen merülnék olasz vizekben, főleg a szigetek (Elba, Szardínia, Ustica, stb.) partjainál, illetve Nápoly mellett az ókori romoknál. Ázsia még fehér folt, itt leginkább talán Bali és Sipadan vonz. A Karib-tengeren a jó árak miatt érdekelne Honduras, vagy a szabad parti merülés lehetősége miatt Bonaire, illetve ezen a kontinensen vannak a cenoték is. Ebből a listából vannak egyszerűbben felkereshető helyek, no meg jóval drágábbak is. De hát mit számít a pénz, az a legkevesebb...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Mindent a szemnek

Még mindig a reflektorfénybe lehet kerülni azzal, ha valaki "okos módon" túlságosan megközelít egy állatot, fogdossa őket és az erről készült videót megosztja. A minap olyat láttam, amikor valaki egy holdhal (mola mola) hátán lovagol, és a beszámoló szerint az állat sem tiltakozott.

Mit ne mondjak, meg is lepne ha a méretes hal elkezdene kiabálni, kikérve magának a dolgot, netán bírósági keresetet nyújtana be. Lehet, hogy egy állat épp nem pusztul bele a zaklatásba, de azért önáltatás azt mondani, hogy még "élvezik" is a dolgot. Egyetlen rossz mozdulattól megsérülhetnek, sőt, fertőzéseket szedhetnek össze, szóval aki felelősen gondolkodik, nem nyúl semmilyen állathoz, a tenger mélyén sem. Vannak, akik nem kalkulálnak azzal, hogy a teknősöknek például rendszeresen a felszínre kell emelkedni levegőért- amikor viccesnek tűnő módon vontatják a búvárokat, meglehet, éppen az életükért küzdenek.

Másrészt a tengeri állatok néha mégis jelzik, hogy köszönik, de nem kérnek a tapizásból. A leghíresebb eset Steve Irwiné, aki rendszeresen került közvetlen kapcsolatba a vadon lényeivel, ám egyszer egy rája védekező mozdulata után életét vesztette. Elhiszi az ember, hogy Irwin nem akart rosszat, ám mégis túl nagy kockázatot vállalt. Nagyon sok lénynek vannak olyan "fegyverei", amikkel komoly sérüléseket okozhatnak. Ha valaki a tenger fenekén óvatlanul kapaszkodik, akkor akár egy kőhalat vagy egy skórpióhalat is megfoghat, ami mérget fecskendezhet a kezébe. Még egy teknős is képes harapni, de támadhat az íjhal, a muréna is. Igaz ez a delfinekre is, ha borjúk vannak a csapatban, a túlságosan közel merészkedő ember akár veszélybe is kerülhet.

De butaság például az is, ha valaki óriáskagylókba nyúlkál, a bezáródó, iszonyú erejű állat egy embert is foglyul tud ejteni. Rengeteg állat lehet veszélyes, hiszen mindnek van taktikája arra, hogy megvédje magát, és amelyik nem menekül, az bizony támadhat is. Évekkel ezelőtt találtam például egy videót, amikor egy barátságosnak látszó sügér is a búvár ujja felé kap.

Ennél már csak az nagyobb marhaság, amikor egy egyértelműen veszélyes állattal akar mutatványozni a víz alatt. Kerültek bajba már például murénát etető búvárok, volt, akinek egy ujja bánta azt, hogy ennek az állatnak igen rossz a látása. De az a búvár is meggondolja, mit tesz egy cápával, aki a hátára fordított, mozdulatlannak tűnő dajkacápát akarta "megcsókolni", de az állat nem kért a romantikus kalandból, és a maga részéről inkább harapott. Az eset még 2006-ban történt, de mostanában ismét felbukkant a videó.

Azt hiszem, az állat reakciója jóval hatásosabb volt, mint egy távoltartási végzés, a búvár valószínűleg nem erőltette soha többé ezt a trükköt. Mi pedig szerencsések vagyunk, mert nem csak elméletben hallunk az ilyen balesetekről, hanem a videókat is megnézhetjük és eszünkbe véshetjük: mindent a szemnek, semmit a kéznek!

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

? Tovább

A búvármúzeumokról

Olvastam egy hírt egy horvátországi búvármúzeumról: a tárlatot, ami Mali Losinj közelében kapott helyet, csak a víz alá merülők látogathatják. Elsősorban a tenger mélyén talált leletek másolatait lehet egészen közelről megcsodálni, a rutinos búvárok számára könnyű, nézelődős merülésre ad lehetőséget a sekély vízben kialakított tárlat.

Ám jegyezzük meg, egyáltalán nem szokatlan az, hogy a víz alatt alakítanak ki egy kiálítóhelyet. Kezdjük a sort egy magyar búvármúzeummal: az esztergom-kertvárosi Palatinus-tóban 2006-ban alakította ki ezt Kollár K. Attila és Kollár Krisztián. Itt elsősorban a búvárkodás hőskorának tárgyi emlékeit nézhetik meg a búvárok, így a Pala mélyén másféle látványosság is vár rájuk az élővilág mellett. Természetesen a halak is rendszeres "látogatói" a múzeumnak.

Izrael földközi-tengeri partszakaszán találhatók az ókori kikötő, Caesarea romjai. Néhány évvel ezelőtt itt is lehetőséget adtak a búvároknak arra, hogy a víz alatt tegyenek "sétát" a maradványok közt, természetesen tájékoztatók is vannak, mint egy rendes múzeumban. Szintén ókori rómok között lehet búvárkodni az egyiptomi Alexandriában illetve Olaszországban, Nápoly közelében a Baiae víz alatti parkban.

A hajózás története iránt érdeklődők számára Florida kínál izgalmas lehetőséget, mert a Florida Keys National Marine Sanctuary területén egy kilenc roncsból álló útvonalat ajánlanak a búvárok figyelmébe. A roncsok mind más korszak jellegzetes hajóit képviselik, természetesen tájékoztató anyagokkal is segítik a búvárokat.

Az egyik legkülönösebb víz alatti múzeumot Mexikóban alakították ki, Cancun közelében. Egy szobrász, Jason deCaires Taylor több száz élethű alkotását helyezték el a tenger fenekén, és a szobrokat szépen lassan benépesíti az élővilág. A cél az volt, hogy új látványosságot alakítson ki a búvárok számára, és így némileg enyhítse a természetes zátonyokra nehezedő nyomást. A Mueso Subacuatico de Arte gyorsan híressé vált, és sokan merülnek itt.

A felsoroltak csak példák arra, hány módon lehet víz alatti múzeumokat kialakítani. Ám meg kell jegyezni, gyakorlatilag minden roncsmerülés olyan, mint egy találkozás a történelemmel, hiszen az elsüllyedt hajók egy háború, egy tragikus baleset vagy bármi más kézzelfogható tárgyi emlékei. Legyen akár a HMS Maori Málta mellett, ami fénykorában a Bismarck üldözői között volt, a Salem Express Egyiptomban, ami a világ egyik legsúlyosabb hajótragédiájának tanúja, vagy a Rainbow Warrior, ami Új-Zéland közelében nyugszik, és jelképe annak, amikor egy kormány semmilyen értéket nem tisztelve akar csapást mérni a civil szervezetekre- mindnek története van.

Sőt, maguk a korallzátonyok is felfoghatók víz alatti múzeumként, egyrészt a halak sokaságát szemlélve élőbb képet kaphatunk az élővilágról, mint a tankönyvekből, másrészt a több ezer év alatt apránként felépült zátony maga a tanúja annak, hogy változik folyamatosan világunk. Akár így is szemlélhetünk mindent, amit a víz alatt látunk, és ha jól figyelünk arra ami körülvesz, minden merülésünk múzeumi látogatássá válhat, ahol kikapcsolódunk, tanulunk és jól érezzük magunkat...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Cápák és búvárok

Tegnap futottam bele egy videóba, amin az látható, hogy a kötélbe gabalyodott cápát kiszabadítani akaró búvárt a történéseket nem értő állat megtámadja. Ugyan a búvár nem szenvedett komoly sérüléseket, azért egyértelmű, a cápaszabadítás veszélyes hobbi.

Azért nehéz erre okosat mondani, mert búvárként valahol normálisnak gondoljuk, hogy segítségére siessünk egy bajba került állatnak. Ez eddig rendben is van, de azt viszont nehéz elmagyarázni egy halnak, hogy nem levadászni akarjuk, hanem megmegmenteni. Lehet beszélni összhangról, meg arról, hogy mit éreznek meg az állatok, de a példák azt mutatják, hogy még az intelligensnek számító emlősök is tudnak komoly sérülést okozni ijedtükben. Ezért szokták azt mondani, hogy csak profi, állatmentésre szakosodott búvárok próbálkozzanak a segítségnyújtással, még ha nagy is a kísértés, hogy kamerák előtt vállaljuk a kockázatot és legyünk egy milliós nézettségű YouTube-videó főszereplői.

Az állatokat egyébként meg lehet érteni. Mi is a legtipikusabb helyzet, amikor egy kötél vagy háló fogságba ejti? Igen, a halászok áldozatává válnak ilyenkor jellemzően, esetleg egy szigonypuskás lövi meg és próbálja a kötélnél fogva magához húzni a zsákmányt. Szóval messze nem az a leggyakoribb, hogy véletlenül beakad és egy arra járó kedves búvár kiszabadítja. Így hát amikor az ember próbálja a kötélnél fogva magához húzni hogy elvágja a hurkot, akkot az állat védekezik ahogy tud.

Mellesleg a napokban egy másik videót is láttam, amin egy speciális "víz alatti autót" használ fel egy tudós ahhoz, hogy biztonságosan a cápák közelében férkőzhessen. Az persze kérdéses, mennyire inkább marketingfogás a VW búvár-Bogara az autógyártó illetve a Discovery Channel számára, mindenesetre jól néz ki a szerkezet. Azért minden bizonnyal a búvárok többsége marad a hétköznapi uszonyozásnál és a távolságtartásnál...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

A búvárkodás mint sport

Épp a napokban zajlik a Búvár Világszövetség (Confédération Mondiale des Activités Subaquatiques, azaz CMAS) által szervezett CMAS Games búvár világjátékok Kazanyban, Oroszországban. A magyar sportolók uszonyos- és búvárúszásban illetve tájékozódási búvárkodásban a világ élvonalába tartoznak, de akadnak a programban más versenyszámok is.

A szabadtüdős búvárkodást elsősorban nem a CMAS égisze alatt rendezett versenyeken űzik a sportolók, de értelemszerűen helye van az ilyen világjátékokon is. Ám emellett olyan versenyszámok is vannak, mint a Sport Diving, ami például hagyományos légzőkészülékes búvárok közötti ügyességi versengés, és nálunk gyakorlatilag teljesen ismeretlen. A búvárok víz alatti birkózása, az Aquathlon pedig többségünk számára teljesen idegen sportág. Itt a cél az, hogy a két, légzőkészülék nélküli búvár megküzdjön egymással, és az győz, aki a másik lábáról le tud tépni egy kis szalagot és azzal a felszínre tud emelkedni. Mozgalmas, de a békésen búvárkodó többség számára furcsa sport ez...

A magamfajta kedvtelési búvár pedig értelemszerűen elgondolkodik a különféle víz alatti sportok láttán. Bevallom őszintén, számomra ez a hobbi egyáltalán nem sport, mégpedig azért, mert az átlagos merülésekből teljesen hiányzik a versengés, az összemérhetőség. Semmit nem jelent, hogy valaki 1-2 méterrel mélyebben van, vagy pár perccel tovább tart a merülése. Talán az még lehetne egyfajta verseny, ki lát több érdekeset a felszín alatt, de őszintén szólva csorbítja ezt az, hogy nem eltitkoljuk egymás elől a különlegességeket, hanem inkább megmutatjuk mindenkinek a közelünkben.

A búvárfotós versenyekben már érdekeltebbek vagyunk, de ez egy érdekes keveréke az alkotó tevékenységnek és a könnyed merüléseknek. A fotós búvárkodás épp úgy ideális a többség számára, ha sekély mélységben, kevés úszással zajlik, tehát a víz alatti tevékenység kicsit sem sportra emlékeztető.

Szóval az átlagbúvár számára mindaz, amit a CMAS világjátékán láthat, jópofa érdekesség, de teljesen eltér attól az élménytől, amit a merüléstől vár. Nem akarunk birkózni, nem akarunk időre ügyességi feladatokat végrehajtani, nem akarunk rekordsebességgel úszni. Ezért kezeljük csak idézőjeles sportként a búvárkodást, ezért merülhetnek gyerekek és idősebb emberek is. Persze tisztában vagyunk vele, hogy akadnak nehezebb helyzetek, de aki óvatos és nem bízik magában, egyszerűen kihagyja a húzósabb merüléseket és kész.

Nem tudom, a búvárok idehaza akarnának-e nagy számban ilyen jellegű víz alatti sportokban részt venni, de azt hiszem, a többség inkább csak a halacskákat akarja nézegetni. Mégis, néha egy-egy medencés gyakorlás alkalmával be lehet iktatni pár jópofa ügyességi feladatot, mert ártani nem árthat, ha az emberek gyakorolnak. Aki gyorsan, pontosan képes teljesíteni a kihívást a víz alatt, az egy valós vészhelyzetben is nyugodtabban cselekedhet. Ugyanis ha ilyen fordul elő, hirtelen nagyon is élesbe fordul a "versengés" a levegőforrásért vagy a felszínre jutásért...

További érdekességek, képek, hírek a mélység világából Facebook-oldalunkon!

0 Tovább

Merülni a Balatonban

Pár, a magyar tenger közelében töltött nap után jutott eszembe az, amikor külföldön járva búvárokkal beszéltem akik tudtak valamit kis hazánkról, megkérdezték, hogy ugye a Balatonban szoktunk búvárkodni?

Mindez annak fényében inkább csak megmosolyogtató, hogy tegnap reggel még a déli parton strandoltam, egy rózsaszín úszógumit kaptam kölcsön a barátaink gyerekeitől- a parttól fél kilométerre, még mindig derékig érő vízben. Itt azért kéne kitartás ahhoz, hogy értelmesen merülhető mélységet találjon valaki, ami legalább 2-3 métert jelent. 

És hogy mi van odalenn? Egyrészt rossz látótávolság, másrészt meg nem túl érdekfeszítő látványt nyújtó homok. amiben megbújik egy-két kagyló. Ezeket persze nem csak látni, hanem érezni is lehet, amikor a hosszú sétálás közben véletlenül belelép az ember. Nyilván akadnak halak is a Balatonban, de azért nem tűnik túl vonzónak az itteni merülés, még az északi parton se. Nem is nagyon búvárkodik itt készülékkel senki, legalábbis saját örömére.

A vízimentők néha eltűnt embereket keresnek a víz alatt, ők annak idején mesélték nekem, hogy a medencében letakart maszkkal gyakorolják a tapogatózva tájékozódást, mert nem lehet látni semmit. Időnként a tűzszerész búvároknak is dolga akad, mert a háborús években sok robbanószer került a tóba. Sőt, roncsok is voltak (és minden bizonnyal vannak) itt, amelyek részeit kiemelték.

Mindez valószínűleg keveseknek csinál kedvet a merüléshez, én se nagyon erőltetném, pedig elég sok helynek adtam már esélyt. Viszont így nyáron amikor a víz langymeleg, kellemes a fürdőzés. Lássuk be, ez sem kis dolog! Merülni pedig menjünk másfele...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Goldenblog jelölés, szavazás

Megvallom, nem nagyon hiszem, hogy az Életmód kategória rengeteg blogja közül pont az enyém lenne az, ami a legtöbb közönségszavazatra számíthat. De mindez nem fontos, a Big Blue ott szerepel a jelöltek között, szóval ha van kedved támogatni, itt teheted meg:

Köszönöm!

0 Tovább

Pörölycápák a mélyben

Már nem egyszer írtam a blogban a cápákról, cápás filmekről. Az Adrián nem valószínű hogy találkozunk velük, de a Vörös-tenger már más tészta, itt bármi előfordulhat.

A kívülállók számára eleve nagy kérdés, mit akarunk a cápáktól, hiszen azok veszélyesek. Azok; mint ahogy veszélyes lehet egy nagy testű kutya is. Mégis vonzza az embert annak a lehetősége, hogy saját szemével láthasson egy tengeri ragadozót.

A múlt heti túra során több merülőhelyen is felbukkant a szerencsések szeme előtt pár másodpercre szirti cápa, és ebben az a jó hír, hogy mostanában a sekélyebb zátonyokon erre szinte semmi esély sem volt. Meglehet, a kevesebb búvár miatt van mostanában több a ragadozókból?

Azért sokkal valószínűbb, hogy nyílt tengeri zátonyoknál látunk egy cápát. Ezért iktattuk be a túrába az Elphinstone zátonyt, az egyik legendás egyiptomi merülőhelyet. Fantasztikusan szép merülőhelyről van szó, ahol rengeteg lágykorall él és azok körül nyüzsgő számtalan hal. Ám a hosszú zátony végén a mélyebb részeken nagyon gyakran bukkannak fel cápák, méghozzá több fajba tartozók. Láttak itt már szirti cápát, pörölyt, rókacápát, tigriscápát egyaránt, a sekélyebb vízben pedig ősszel óceáni fehérúszójúak fordulhatnak elő.

Kis csónakból ugrottunk a vízbe és gyorsan ereszkedtünk, mert itt gyakran erős az áramlás. Ezúttal viszont mázlink volt, a víz alig mozgott, kifejezetten könnyű volt a merülés. Igyekeztem a helyi vezető közelében maradni, általában ők szokták kiszúrni a különlegeseebb látnivalókat. Most is így volt, nagyjából 30 méteres mélységben mutatta az egyezményes jelet: cápa! Méghozzá pörölyök! 

Mi is mélyebbre úsztunk és láttuk is őket, méltóságteljesen úsztak el, de jóval alattunk. A cápák minden ellenkező híreszteléssel ellentétben egyáltalán nem hajkurásszák az embereket, hamar eltűnnek a szemünk elől, ám közben pontosan tudják, mi hol vagyunk. Hja kérem, a tengeri életmódhoz "kicsivel" jobban alkalmazkodtak...

Nekünk mindenesetre megvolt az élmény, még ha nagy felvételeket esélyünk nem volt készíteni. Sebaj, láttuk őket a saját szemünkkel! De hogy el lehessen képzelni, hogy is fest a mélyből felbukkanó pörölycápa, szétnéztem az interneten, és az egyik jellemző videót be is illesztem. Nagyjából ilyen amikor az "átlagos" Elphinstone merülésből egy csapásra izgalmas lesz...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

? Tovább

Google hirdetés

Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (231),cápa (150),mutazás (141),video (133),búvár (126),sztori (98),baleset (67),fotó (67),környezetvédelem (56),alapok (56),felfedezés (56),híresség (52),adria (43),film (43),élmény (43),egyiptom (37),utazás (35),szabadtüdős (34),barlang (34),retró (27),felszerelés (27),delfin (27),régész (26),egzotikus (26),történelem (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),munka (19),teknős (19),usa (17),édesvíz (17),videó (15),tanfolyam (15),karib (14),üzlet (12),bánya (12),kutatás (12),Cápa (12),mélytenger (11),polip (10),fóka (10),kincs (9),doku (9),támadás (9),ausztrália (9),manta (9),medence (8),ciprus (7),szobor (7),tengeralattjáró (7),szafari2014 (7),sport (7),szemét (7),Bali (6),rekord (6),szafari18 (6),humor (6),rák (6),verseny (6),tél (6),málta (6),cousteau (6),ausztria (5),csikóhal (5),rája (5),florida (5),ázsia (5),tudomány (5),mexikó (4),szafari2016 (4),olaszország (4),hidegvíz (4),tintahal (4),múzeum (4),repülő (4),könyezetvédelem (3),Egyiptom (3),jordánia (3),skandinávia (3),karácsony (3),víz alatti (3),találkozás (3),bali (3),orosz (3),görög (2),krokodil (2),spanyolország (2), (2),európa (2),magyarország (2),éjszaka (2),hal (2),muréna (2),medúza (2),csiga (2),bomba (1),balti (1),Florida (1),repülőgép (1),celeb (1),horvátország (1),hollandia (1),írország (1),egyesült királyság (1),korall (1),izland (1),románia (1),könyv (1),bulgária (1),dubaj (1),feketetenger (1),Búvár (1),thaifold (1),görögország (1),technológia (1),szörny (1),tenger (1),uk (1),norvégia (1)

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog