Nagyon égő lett volna a Jennifer Anistonnal kötött házasság után búvárbalesetet szenvedni, de a színész megúszta a nászúton bevállalt merülést.
Naná, hogy az egész sztorit bulvárszagúan dolgozták fel. (Ezúton gratulálok a kedves magyar újságíróknak, akik még mindig oxigénpalackoznak! Abban bizony nem oxigén van, hanem sűrített levegő.) Ez persze már eleve onnan indul, hogy Theroux maga is elég zavaros történetet mesélt el arról, hogy pánikolt be Bora Borán.
A tengerparti nyaralások szokásos programja szokott lenni a teljesen kezdők számára szervezett bevezető merülés. Ilyenkor az emberek kapnak valami kis képzést, elmutogatják nekik az alapokat, aztán pár méteres mélységben bugyborékolhatnak egy keveset, és nézegethetik a színes halacskákat. Theroux beszámolója szerint az ő ismerkedése a búvárkodással is így indult, élvezte is a merülést, befizetett hát másnap is egy kirándulásra.
Állítólag a következő nap egy másik oktatóval hajóztak ki, aki nem túl jól beszélt angolul, nem tudta neki elmagyarázni, ő mennyire kezdő. Meg kell jegyezzem, a helyzet az, hogy egy jó bázison egy valamirevaló oktató pontosan tudja, kit visz a víz alá, és már a készülődéskor látja, ki kapkodó kezdő és ki nem az.
Theroux sztorija úgy folytatódik, hogy észlelte, az előző napihoz képest jóval mélyebbre merültek, és amikor megnézte, mennyi levegő van a palackjában, a műszer mutatója már a piros zónában járt. Ettől megijedt, elkezdte volna jelezni a profi vezetőnek, hogy már alig van levegője, de az nem törődött vele, mutatta, ússzanak tovább. Theroux ekkor egy vele merülő barátjának jelzett, tehát innentől már ketten voltak idegesek. És persze jött a pánik, a színész fejében már az is megfordult, hogy valaki ilyen rafinált módon akar végezni vele a nászútján.
Az oktató végül észlelte hogy baj van, a saját tartalék levegőjét osztotta meg a bajba került búvárral, végül aztán biztonságosan a felszínre értek. Ott aztán elmagyarázta Theroux-nak, hogy egyszerűen csak merülés közben kicsit elkalandoztak, és a víz alatt akart visszaúszni a hajóig, azért nem emelkedtek a felszínre azonnal.
Meg kell jegyezni, nem is nagyon mesélhette volna el értelmesebben ezt a "veszélyes" helyzetet a minimális búvárképzettséggel rendelkező színész, akitől nyilván azt várták, hogy igazi életveszélyről meséljen a nagyobb nézettség kedvéért. Persze, hogy nagy sztori halálközeli élményt emlegetni, amikor az ember fia épp elvette Hollywood egyik legkedveltebb sztárszínésznőjét!
Ám azért valójában aligha volt arról szó, hogy hajszálon múlt az ifjú férj élete. A filmekben szokott úgy történni, hogy váratlanul elfogy a levegő, és a búvár már csak azt érzi, itt a vég. Az a bizonyos mutató a palackhoz csatlakoztatott nyomásmérő vörös zónájába érve még messze nem azt jelzi, hogy a palack üres. Általában 200 bar nyomásra feltöltött palackkal indulunk merülni, a vörös zóna műszertől függően 40-60 bar levegőtől indulhat, ami még mindig bőven elég hogy a búvár biztonsággal befejezze a merülést. Ha pár méteren úszkál az ember és egy ilyen műszeren eléri a piros részt a mutató, akkor még nagyon messze van az életveszélytől- a zóna eleje azt jelzi, hogy még megvan a levegő harmada.
A búvár képzettségétől függ, hogy tisztában van-e a saját helyzetével. Lehet, hogy ekkor már a végefele jártak a merülésnek, a csoport csak 3-4 méterrel a felszín alatt úszott, és a vezető úgy érzékelte, a levegő pont elég ahhoz, hogy kicsit közelebb menjenek a hajóhoz. Ám a teljesen rutintalan kezdő nagyon könnyen bepánikolhat, ha nem érti a tervet, és csak a fejébe vert egyetlen dolog jár az agyában: ha elfogy a levegő, megfullad. A vezető ilyenkor abban lehet hibás, hogy ha nem veszi észre, a búvár azért mutogatja olyan idegesen a műszerét, mert már a pánik határán van. Ám meg kell jegyezni, azért mégiscsak szemmel tartotta a színészt, mert amikor bajba került, egyből ott volt a közelében.
Szóval ebben az egész történetben több a hangulatkeltés, mint a tény. Nem baj, bulvársajtóban előfordul az ilyesmi. Tanulság is maximum annyi van az egészben, hogy akkor jár a legjobban a búvárkodás iránt érdeklődő, ha már kezdőként is valódi tanfolyamra fizet be, ahol egy kicsit alaposabb tudással vértezik fel mire vízbe kerül. A próbamerülések során a teljesen képzetlen emberek inkább csak a túlélésre tudnak koncentrálni, nem a víz alatti világ szépségeire, hiszen annyira minimális ismeretanyagot tudnak nekik megtanítani a pár perces "tanfolyam" alatt. Akit valóban érdekel a víz alatti világ, szánja rá az időt és az energiát a tanulásra, és akkor jó eséllyel kerülheti el a felesleges pánikot, miközben ezerszer kellemesebb élmény lesz a merülés.