Svédország egyetlen hivatásos osztrigahalász búvára Lotta Klemming.
Valljuk be, elég keveset tudunk a különféle egzotikus víz alatt végzett munkákról. Ebben sok meglepetés nincs, az óceán nagy, és minden pontján más feladatot, megélhetést ad az embereknek. Az ínyencségként fogyasztott osztrigák nevét sokan ismerik, még azt is sokan tudják, hogy gyakran farmokon tenyésztik ezeket a kagylókat. Ám az például nekem is új volt, hogy Svédországban egy, vadon élő faj egyedeit gyűjtik a búvárok. Az Ostrea edulis valamelyest eltérő ízű, mint a délebbre megszokott, de ez is különleges falat.
Természetesen a hideg skandináv vizekben kagylókat keresni a tenger fenekén nem olyan mulatság, amire sok búvár vállalkozna szívesen. Lotta az egyetlen női búvár ebben a szakmában, és nyilván nála is sokat számított az, hogy a szigetvilágban nőtt fel Svédország nyugati, Norvégiával határos partvidékén, és saját édesapja is ezt a hivatást űzi. Lotta éveken át dolgozott a divatszakmában, míg hátat fordított a csillogásnak, és visszatért a jól ismert és szeretett szigetvilágba. Végül maga is megpróbálkozott az osztrigagyűjtéssel, folytatva a családi hagyományt.
Már hat éve dolgozik búvárként. Apjával kettesben futnak ki a kis hajójukkal a sekély vízbe, és természetesen jól szigetelő szárazruhában indulnak el merülni, mert egész évben dolgoznak, és a víz meglehetősen hideg. Amikor néhány vödörnyi összegyűlt az osztrigából, a partra viszik azokat, majd tisztítás után szállítják el az éttermekhez Stockholmba, Göteborgba. Egy osztriga nagyjából 8 euróba kerül, tehát elmondhatjuk, a svéd változat sem számít olcsónak.
Természetesen a világjárvány miatt nem egyszerű az élet arra sem, mert korlátozások vannak időnként, a vendégek is inkább otthon maradnak ahelyett, hogy beülnének egy étterembe. Valamennyi forgalom azért akad, s aki szereti a búvárkodást Lottához hasonlóan, annak valószínűleg önmagában az is jó érzés, hogy a víz alatt dolgozhat, távol a nagyvárosok forgatagától.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
