Búvárok és horgászok- örök szembenállás ez.
Emlékszem azokra az időkre, amikor némileg szabályozatlanabb volt a búvárkodás, nem volt annyi kijelölt búvárbázis, és időnként horgászok zsinórjaiba akadtunk merülés közben. Nem volt felhőtlen a barátság egy-egy ilyen eset után, pedig egyébként jól megférne mindenki, ha van hajlandóság kompromisszumra. Arról nem is beszélve, hogy segíthetünk is egymásnak, nem egy vízbe pottyant cuccot hoztak már a felszínre búvárok.
Mindenesetre a szembenállás nem csak nálunk jellemző. A kereskedelmi célú halászat, főleg bizonyos módozatai, amik letarolják a tenger fenekét, mindent pusztítanak amit érnek, aligha szimpatikusak a legtöbb búvár számára. De a horgászok és a búvárok is kerülnek összetűzésbe, és nincs is ebben semmi meglepő. Hova mennek a horgászok? A legjobb zátonyokhoz, ahol sok a hal. És hol merülnek a búvárok?... Bingó.
Florida keleti partján van egy szerénynek tűnő híd: a Blue Heron Bridge. A jóval ismertebb floridai úti célok, Key West, Miami délebbre esnek. Itt, West Palm Beach környékén is van búvárélet, ők főleg a nyílt tengerre mennek ki cápázni. Ám sok helyi búvár számára a híd alatti kis terület igazi paradicsom, mert ezen a kis területen rengeteg izgalmas élőlény, különös apróság gyűlik össze. Jönnek a fotósok csikóhalat, csigát keresni, a nézelődők polipokkal, rájákkal, egyéb érdekességekkel találkoznak. Ehhez nem kell más, csak dagály idején begázolni a vízbe a partról, és mivel a merülés ingyenes, jönnek is sokan.
Csak hogy a hídon viszont horgászok szoktak gyülekezni. Ők is szeretik a helyet, mert jó a kapás. Sok barátság szövődött itt, a horgászok ismerősként üdvözlik egymást és lógatják a zsinegeket a vízbe. Számukra is fontos a Blue Heron Bridge. A baj az, hogy a két tevékenység nincs összehangolva, így aztán búvárok akadnak horgokba- többen azzal is vádolják a horgászokat, hogy kifejezetten rájuk mennek túlméretes horgokkal, amikre csalit sem tesznek, mert az a cél, hogy a búvár elakadjon. A víz alatt pedig a búvárok rendszeresen kell takarítsanak, mert rengeteg a beszakadt zsineg, nehezék, horog, ami csak sodródik a vízben, pusztítja az állatokat.
Dr Julia Botel, a körzet tanácsnoka a közelmúltban lett újraválasztva. Egyik komoly célkitűzése az, hogy pontot tegyen a viták végére, ezért mind a két felet meg akarja hallgatni. Volt már próbálkozás a horgászat tiltására a híd egyik oldalán, de a táblákat pár nap múlva leszerelték. Azóta is tart az acsarkodás. Természetesen mindenkinek megvan a maga igazsága, de biztosan meg lehet találni a kompromisszumot.
A környéken a viszonyok olyanok, hogy csakis a dagály két órájában biztonságos itt a merülés, máskor még a parthoz ennyire közel is rettentően erős lehet az áramlás. Ezért is kell észnél lenni a búvároknak a Blue Heron Bridge alatt. Egyik képviselőjük szerint pont elegendő lenne arra a két órára tiltani a horgászatot a hídról, amíg a búvárok nagy számban vannak a víz alatt.
Mások viszont nem ennyire kompromisszumkészek. Jim Abernethy legendás hírű búvár és túraszervező, a cápás merülések jól ismert szakértője. Ám a Blue Heron Bridge is a szív csücske, és kiemeli, hogy a legtöbb vélemény szerint ez nem csak egy egyszerű merülőhely, hanem tényleg világszínvonalúan érdekes pont a víz alatt. Ezért az ő álláspontja az, ha már van Floridának egy ilyen egészen különleges merülőhelye közvetlenül a part mellett, akkor az 1-200 méter legyen kizárólag az övék- a horgászoknak úgyis ott van a "maradék" több száz kilométer.
Nem tudom, Amerikában hogy mennek ezek a dolgok, de talán gyorsan sikerül jó megoldást találni. Az tény, hogy több a horgász, mint a búvár, de az is tény, hogy a partszakasz nagy része ott marad a horgászoknak, hiszen ilyen érdekes pont nem nagyon van más. Majd kiderül, ki tud jobban érvelni. Én azért remélem lehet merülni később is, mert egyszer nagyon szeretnék eljutni oda a híd alá...