Időnként felröpennek hírek a tenger fenekén felfedezett ősi romokról, de ezúttal elismert régészek számoltak be izgalmas leletekről.

A bulvársajtó és a különböző misztikus oldalak szívesen foglalkoznak Atlantisszal, jó sztori elveszett civilizációkról írogatni. Főleg úgy, hogy a valóságban nem sok kézzelfogható bizonyítékot tudnak felmutatni a vad elméleteiket tényként tálaló emberek.

A most megtalált ősi építmény maradványát Szicília közelében, 40 méteres mélységben találták meg, és a részletes bemutatása a rangos Journal of Archeological Society szaklapban jelenik majd meg. Annyit lehet tudni a helyről, hogy a Stonehenge-hez hasonló kőépítmény állt itt a kutatók szerint, amiben volt egy hatalmas, 12 méteres monolit. Ezt két darabra törve találták meg. A monotlitba három lyukat fúrtak, az egyik az elejétől a végéig tart. A kőzetminták elemzése és a megmunkálás a szakemberek szerint egyértelműen bizonyítja, hogy tudatos emberi tevékenység nyomára bukkantak.

Az igazán érdekes az, hogy a régészek szerint az építmény több, mint tízezer éves, öregebb, mint bármilyen másik víz mélyén talált, elsüllyedt város vagy épület. Zvi Ben-Avraham és Emanuele Lodolo szerint ez a felfedezés megváltoztathatja az akkortájt errefelé élt emberekről kialakult képet. Meglehet, jóval fejlettebb volt a civilizációjuk, mint azt eddig gondoltuk.

Ha képesek voltak egy ekkora követ megmunkálni, faragni, lyukat fúrni bele, majd a kiszemelt helyre tudták szállítani, hogy felállítsák, akkor szó nincs elmaradott, primitív emberekről. A tengerszint változásából következtetnek arra, mikor is állhatott ott a monolit, ahol ma 40 méternyi víz borítja.

Azt persze nem tudják a szakemberek se megmondani, milyen eszközökkel dolgoztak a mezolitikumban, és igazán arról is csak találgatnak, hogy mi volt az építmény funkciója. Ám a felfedezés így is izgalmas, és azt sejteti, van még mit keresni a tenger fenekén a régészeknek.