Pár nap alatt két komoly baleset is történt Thaiföldön.

A történetek nem annyira adott hely veszélyeiről szólnak, hanem inkább az általános tanulságok miatt érdekesek. Máshol is megtörténhettek volna- itt most azért figyeltek fel rájuk jobban, mert csak pár nap választotta el őket.

Először egy indiai turista vesztette életét, aki az év végét Thaiföldön töltötte, és ki akarta próbálni a búvárkodást. Sokakat lenyűgöz a tenger élővilága Phuket közelében, így aztán befizetett egy túrára.

A merülés végén már jött kifele a vízből, felszerelését is levették róla, ám a hullámzó víz megdöntötte a hajót, is visszaesett a tengerbe, miközben még viselte az ólmokat. Azok lehúzták a mélybe, és hiába ugrottak után, nem találták meg azonnal. Amikor búvárok merültek le, gyorsan a felszínre hozták, de így is túl későn ahhoz, hogy meg tudják menteni az életét. Az ügyben folyik a rendőrségi vizsgálat.

Pár nap múlva szintén kezdő került bajba. Egy csapat tagjaként tanfolyamozott egy japán turista, aki elkeveredett a többiektől. A felszín közelében viszont a manőverező búvárhajó hajócsavarja eltalálta a búvárt, aki súlyosan megsérült, és életét vesztette. Ez esetben is a hatóságok próbálják feltárni, mi történt pontosan.

Az első szabály az, hogy a búvárkodásnak, még ha profi bázissal, a kockázatokat ismerve próbálkozik valaki, vannak bizonyos kockázatai. Bármennyire kellemes, izgalmas programnak ígérkezik az első merülés, lélekben fel kell készülni a kihívásokra. És persze más szempontból is: igenis tudni kell úszni. Meglehet, az indiai turista is túlélte volna ezt a meglehetősen furcsa balesetet, ha képes pár másodpercig a víz felett tartani magát, és a beugrók el tudják kapni.

A másik esetben ki tudja miért szakadt el a bajba került búvár az oktatótól, a többiektől. Talán figyelmetlen volt, talán elkalandozott, és amikor kicsit elmaradt, ijedtében egyből felfele indult, ahol a hajó motorját beindították. Pedig mindig el szokták mondani, óvatosan emelkedjünk, de tudjuk, ilyen szokatlan helyzetben, teljesen kezdőként nem mindig racionálisan cselekszik az ember.

Ugyan a vizsgálatok a búvároktatókat is érintik, azért az tény, minden tudásuk, odafigyelésük ellenére ők sem félistenek. A munkájuk kemény, amit néha nehezítenek a körülmények, a hullámzás például, néha pedig a vendégek nem igazán együttműködőek. És persze hibázhatnak is. A búvárkodás alapvetően biztonságos, mert ha belegondolunk, hány millió merülés van évente, viszonylag nem sok a balesetek száma.

Ám aki megsérül vagy áldozattá válik, annak mindegy, hogy senki másnak nem lett baja a világon. Fontos, hogy jó, profikkal dolgozó búvárbázist válasszon a kezdő, de az legalább annyira meghatározó, hogy ő maga tudja, mit akar és mire képes. Aki fél a víztől, teljesen bizonytalan, úszástudása is korlátozott, vagy gyakoroljon a felszínen úszkálva, vagy medencés próbamerülésre fizessen be először, ahol nem érheti nagy baj. Nyugodtan mondja el az oktatónak, ha rosszul érzi magát, ha nem tetszik valami, mert ő tud segíteni, reagálni.

És persze bármikor lehet nemet mondani: mindig jobb egy kihagyott merülés, mint egy tragédiával végződő...