Ezért jó dolog medencében búvárkodni.
A minap valaki kérdezte, csatlakozhat-e uszodai gyakorláshoz, mert egy ideje nem merült, és úgy vélte, medencében könnyebb visszarázódni. Teljesen igaza volt, mert ez a legjobb helyszín az ilyesmihez. Egyrészt azért, mert ezt teljesen biztonságos körülmények között teheti. Másrészt nem pazarolja az értékes merülési időt egy jó helyen, egy szép korallzátonynál a maszkürítésre, hasonló feladatokra.
De ennél azért jóval több indokot lehet mondani a medencézésre, ami minden ellenkező híresztelés ellenére nem csak a csempék számolásáról szól. Azt viszont az elején le kell szögezni, hogy a medencés merülés sem egyéni műfaj, legyen velünk társ (kezdők esetén rutinosabb társ, netán oktató). Egyrészt biztonságosabb, másrészt sokkal-sokkal jobb móka.
Igen, a medencézés lehet kifejezetten jó kikapcsolódás. Egyrészt ilyenkor lehet kötetlenül hülyéskedni, élvezni a lebegés érzését magát. És meg kell jegyezni, az, hogy itt valaki folyamatosan odafigyel a lebegésre, bőven megtérül majd nyílt vízben is, mert magabiztosabban mozgunk. Medencében lehet az alap búvár feladatokat kicsit nehezítve, merészebben végezni, ami jót tesz a magabiztosságnak, és egyébként is jó érzés elmondani utólag, hogy ilyen-olyan kihívásokkal szembe tudtunk nézni. Mindig fokozatosan lehet nehezíteni: tanfolyamon a medence fenekén térdepelve szokás gyakorolni, meg kell próbálni ugyanazokat a dolgokat lebegve és így tovább. Ettől egyébként jóval életszerűbb is lesz az összes feladat, mert a valóságban minden sokkal gyorsabban, váratlanul történik.
A medencézés nagyon remek alkalom arra, hogy felszereléseket próbálgassunk- akár újat, akár régit. Vásárlás előtt nagyon jó kölcsönkérni egy másféle uszonyt, mellényt, reduktort vagy maszkot, és aztán el lehet dönteni, tetszik-e vagy sem. Én is adtam már kölcsön ilyen alkalomra ezt-azt, és bizony volt aki csalódott a szupernek látszó cuccban. Nem azért mert rossz volt, csak nem az ő számára volt ideális. Érdemes hátlebegtetős mellényt, hasított vagy technikai búvár uszonyt, dupla palackot medencében tesztelni.
A másik véglet az, amikor éppen a legrégebbi, de még működő felszereléseket tudjuk kipróbálni. A 40-50 éves légzőautomatákkal búvártúrára már nem mennénk el, de medencében teljesen jó kaland kipróbálni ezeket. Az ember egy klasszikus duplatömlős reduktorral és egy ovális maszkkal úgy néz ki, mintha egy régi James Bond-film szereplője lenne. Ilyenkor készülhetnek a nagyon jó hangulatú fotók!
Apropó fotózás. Az új fényképezőgépekkel, videokamerákkal összecsiszolódásra is kiválóak ezek a medencés alkalmak. Kiderül, hogy jó-e a szett, az objektívek, a vakuk, és persze ha van valami szivárgás, gyorsan kiderül és még addig ki lehet adni a kamerát, amíg nem ázik el. Hasonlóan jó ez a víz alatti lámpák, a beállítások, a karok tessztelésére. És persze nem utolsó sorban nagyon jó portrék készülhetnek rólunk búvárkodás közben, amiket elkészíteni nincs idő, ha éppen a tenger élővilágára csodálkozunk rá.
Az sem utolsó szempont, hogy akik nem merülnek együtt olyan sűrűn, a medencés gyakorláson a társas búvárkodásban is elmélyülhetnek. A merülés előtti ellenőrzés, a víz feletti és alatti kommunikáció (akár a fotós és modell közötti) része ezeknek az alkalmaknak. Az pedig nem árt, ha jobban megértjük egymást, jobban megismerjük egymás felszerelését. Egyébként a túra előtti gyakorlás során az szintén kiderül, ha valamelyik felszereléssel probléma van, javításra vagy cserére szorul. Nem csak meghibásodás lehet ennek az oka, néha például túl szoros lesz vagy lötyögni kezd a búvárruha...
Ha egy jó csapattal megy az ember medencézni, akkor hallhat tervezett utakról, túrákról is, amiket nyilvánosan nem hirdetnek meg, mert inkább szűkebb kört várnak rá. Aztán ha a megismert csapat szimpatikusnak látszódik, akár csatlakozni is lehet az ilyen utazásokhoz. Eleve jó búvárkörbaen mozogni, beszélgetni egy keveset, a medencézés után beülni valahova sztorizni- mert sztorija az mindenkinek van, főleg az "öregeknek". Némelyik ezek közül pedig érdekes, szórakoztató vagy tanulságos- olyan ez, mint egy továbbképzés.
Végül azért ajánlom a medencézést, mert búvárkodni jó. Persze, aki tengerparton él, az első alkalom után nem kell uszoda közelébe menjen, mert a gyakorlást helyettesítheti a rendszeres búvárkodással. Nekünk viszont ez kiváló alkalom a hobbink űzésére akkor is, amikor a következő búvártúra még nagyon messzinek látszik- én sokat voltam már, és biztos vagyok benne, hogy fogok is még.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
