Állítólag Kolumbusz Kristóf hajójának maradványaira bukkantak Haiti vizeiben, és ennek örömére az egyik helyi illetékes már ki is jelentette, ki akarják használni ennek vonzerejét a turizmusban. Szóval egy érdekesnek tűnő roncs már van, éppen csak minden más hiányzik...

Nem fog az olyan gyorsan menni, hogy Haiti felkerüljön a globális búvárturizmus térképére. Lássuk, mi is kell ahhoz! Először is jó merülőhelyek. A Santa Maria roncsának kapcsán ne legyenek illúzióink, 500 év után ott szinte semmi felismerhető nem maradt a hajótestből, a fa egy részét esetleg máshol használták fel, a többi szétkorhadt. Talán van ott egy vagy két ágyú, de ezeket megnézi az ember 3 perc alatt és kész. A roncsbúvárok számára igazán vonzó helyeken nagy, jelentős részben egyben levő roncsokból van több is, amiket érdemes kívülről megnézni, és felkészültek számára izgalmas a beúszás is. Egyetlen hajó alig felismerhető maradványa édeskevés még akkor is, ha történelmi jelentőségű a lelet.

Szóval nem ártana még pár szép zátony, korallokkal, dús élővilággal. Sajnos Haiti nem éppen arról híres, hogy a helyi hatóságok eredményesen védik a természeti értékeket, a mindenféle eszközök, akár dinamit bevetésével dolgozó halászok amit csak lehet, kifognak. A Reef Check már 2011-ben azt jelezte, az egész világot érintő felmérések szerint Haiti "büszkélkedhet" a leginkább lerabolt korallzátonyokkal, jellemzően csak a zátonyok 10 százalékán található egészséges korall, a nagyobb halak mind eltűntek. Ezekkel nehéz lesz búvárokat vonzani, akik a Karib-térségben számtalan izgalmas úti célt találhatnak maguknak.

Szükség lenne infrastruktúrára is. A végtelenül szegény, a térség valamennyi országa mögött kullogó Haitin aligha vannak színvonalas búvárbázisok, gyors hajók, normális kikötési lehetőségek, felkészült orvosok a búvárbalesetet szenvedők ellátására, és így tovább. Ezek híján csak egy maroknyi kalandvágyó vállalná az utazás kockázatát. Lehet, hogy egy merülésért nem kérnének sokat, de ha ócska kompresszorral nem tiszta levegőt töltenének ezer éves palackokba, baj esetén nagy árat kell fizetni a búvárkodásért...

Ott van még a biztonság illetve az általános egészségügyi helyzet kérdése. Alig pár éve volt egy nagyon súlyos földrengés, ami totális káoszt okozott, egyszerűen a helyi szervek képtelenek voltak hatékonyan cselekedni. Szintén akkortájt tört ki egy nagyon súlyos kolerajárvány, ami rengeteg embert betegített meg. Gyanítom, a városokban sem életbiztosítás tenni egy sétát a romantikus hangulatú külvárosokban. A tengerpartokon nem luxusszállodák, hanem bódékban nyomorgó családok vannak. A földrengés után kapott komoly külföldi támogatások jó része nem a földönfutóvá vált emberek megsegítésére jutott, hanem a korrupt politikusok zsebében tűnt el, alig látszik a dollármilliók elköltésének eredménye. Őszintén, el tudjuk képzelni a középosztálybeli amerikai családokat, akik ilyen helyre fizetnek be egy nyaralásra? 

Márpedig az Egyesült Államok közelsége miatt elsősorban az onnan érkező turistákra kellene alapozni az idegenforgalmat. Ne legyenek illúzióink, ők nem fognak érkezni. A térségben is rengeteg más célpont van, ahol az amerikai búvárok kívánságait lesik, és képesek is magas színvonalon kiszolgálni őket, de a tengerentúli úti célokat figyelembe véve Haiti vonzereje végképp csekélynek látszik.

Ha már a kormányzat fantáziát lát ebben a lehetőségben, először minden mást rendbe kell tennie, és utána jöhet a Santa Maria roncsának népszerűsítése. Ám gyanítom, ez még nagyon sokára valósulhat meg, szóval jó ideig várhatnak arra a búvárok, hogy válogathassanak a jobbnál jobb Haitit célba vevő túrák közül.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!