Nagyjából fél évszázada rögzítették a búvárfilmezés egyik legdurvább jelenetét.
Az ausztrál Henri Bource igazán sokoldalú ember volt: szaxofonosként az egyik legsikeresebb bandában zenélt, és a muzsika mellett a másik nagy szerelme a tenger volt. Rengeteget merült, filmeket készített, és pont egy ilyen alkalommal érte baleset.
1964-ben társaival épp fókákat filmeztek. Ekkor váratlanul minden egyes fóka eltűnt a vízből. Az ilyen menekülés általában azt jelzi, hogy egy ragadozó van a mélyben- a búvárok ki akartak jönni a hajóra. Ám már elkéstek: Henri Bource bal lábát a felszín közelében ragadta meg egy nagy fehér cápa. A kétségbeesetten vergődő búvár nagy nehezen kiszabadult, de súlyosan megsérült. A felvételen látható, hogy térd alatt hiányzik- Bource jelezte a többieknek, hogy folytassák a forgatást! Így születtek meg a felvételek, de azok véres mivolta miatt csak linkelem a jelenetet- ennek tudatában kattintson, aki látni szeretné.
Bource viszont így is mázlistának mondható, ugyanis a nagy vérveszteség ellenére túlélte a támadást. Három hét múlva pedig már újra a színpadon állt- amikor a banda többi tagja látta, hogy épp a lábát veszik, ők is felemelték az egyik lábukat!
Másfél hónap múlva pedig Henri Bource visszatért a tengerbe is. Ma már elfogadottabb, hogy mozgássérültek is búvárkodnak, de fél évszázada még nem volt megszokott, hogy valaki, aki a felszínen mankót használt, elboldogul a felszín alatt. Őt viszont nem lehetett lebeszélni a merülésről.
Noha egy-egy támadás után időnként valóságos hadjárat indul, hogy kifogják az "emberevő" cápát, az ilyen ötletek ellen gyakran pont maguk a megtámadottak tiltakoznak. Henri Bource sem a bosszú kedvéért folytatta a búvárkodást: kamerával "vadászott", úgy próbálta megörökíteni a cápákat természetes közegükben. Erről egy kis riport is született, ahol látható, egy uszonnyal is ügyesen mozog a vízben.
Bource 1998-ban hunyt el- a cápatámadást túlélte, de a rákbetegséggel szemben alulmaradt.
A filmre vett támadás pedig a cápák és emberek kapcsolatáról nem sokat mond, hiszen ez egy egyedi baleset volt, nem más. Bource is csak így emlegette, és elfogadta, hogy a tenger mélyén előfordulhatnak váratlan dolgok. Ám a szépségek messze kárpótolják az embert...