Big Blue Búvár Blog

Így cicáznak a macskacápákkal brit vizekben.

Természetesen ez az erdő nem olyan erdő: kelpnek hívják ezeket a hatalmasra megnövő moszatokat, amelyek egy-egy területet úgy el tudnak lepni, hogy a közöttük való úszás sűrű erdei sétára emlékeztet.

Az ilyen egyedi élőhelyeknek egyedi az élővilága is, hiszen a kelpek sok állatnak nyújtanak menedéket. Van, amelyik itt rejtőzni próbál, mások pedig vadásznak- s van, amikor az állat nappal menekül, éjszaka vadászik.

A macskacápák a kisebb, emberre végképp veszélytelen cápák közé tartoznak, és nem csak az Atlanti-óceánban élnek, hanem például az Adrián is előfordulnak. Ez a felvétel Devon közelében készült, az Egyesült Királyság déli részén, és igazán hangulatos képet ad arról, milyen ezekkel a kisebb élőlényekre vadászó ragadozókkal merülni a lobogó levelű kelpek között.

Gáláns kedvezménnyel csalogatják a búvárokat Máltára.

Ahogy  a nyár közeledik, egyre több országban érzik úgy, hogy új ötletekkel kell fellendíteni a turizmust. A búvárkodásra már régóta odafigyelő, és hosszú ideje a szektort kiemelten kezelő Máltának nagyon fontosak azok, akik merülni érkeznek a roncsairól, tiszta, meleg vizéről ismert kis országba. Így aztán az új lehetőség részben nekik szól. A kezdeményezés másik fele pedig az aktív turizmust, sportot kedvelőket érinti.

A búvárok esetén a máltai idegenforgalmi hivatali (Malta Tourism Authority) oldalán lehet regisztrálni. Ha van repjegyük, emailben kapják meg a 100 eurós vouchert, amit a szerződött partnereknél válthatnak be merülésekre. 750,000 eurós a keret, tehát 7,500 búvár élhet a lehetőséggel. (Nem lepne meg, ha a bejelentés óta eltelt napban esetleg már el is fogytak volna, azért ez egy jó kis támogatás,  hiszen arrafelé egyébként sem drága a búvárkodás.)

Málta egyébként az Európai Unióban élen áll a beadott vakcinákat tekintve, nyárra szinte a teljes lakosság be lesz oltva. Bizakodnak, hogy így kialakul a védettség, és sokan tervezik majd ide a biztonságos nyaralást. A búvárkodás is kellemes, a költségek is kézben tarthatók- minden bizonnyal nagy lesz az érdeklődés az ország kínálta lehetőségek iránt.

Lehet-e egy ilyen lehetőség még vonzóbb? Igen! Málta ugyanis pár nappal korábban azt jelentette be, hogy a legalább 3 éjszakát ott töltő turisták, amennyiben 3, 4 vagy 5 csillagos hotelben szállnak meg, 100, 150 vagy 200 eurós kedvezményt kaphatnak. Ennek a keretösszege több, mint 30 ezer turistának teheti olcsóbb a nyaralását, és nem zárja ki a búvárkodásra vonatkozó voucher igénybe vételét.

Különleges merülőhelyekké válnak a felhagyott ipari létesítmények.

Bármiből lehet mesterséges zátony, tengeri oázis. A tengeri olajfúró tornyok is ilyenek lehetnek, ugyanis a tartószerkezet egyfajta állandó élőhellyé válik, bujkálnak a kis halak, úszkálnak a nagy halrajok, van hát mi nézni a búvároknak.

Nem is hinnénk, mennyi ilyen építményt emeltek a tengeren, és abból milyen sok maradt meg ilyen-olyan okból. Ezért aztán több helyen egyre inkább figyelmet fordítanak ezekre a mesterséges zátonyokra, mert ellentétben a szándékosan elsüllyesztett hajóronscokkal, ezekkel már nem kell csinálni semmit. Ott vannak, meg kell őket nézni a víz alatt és élvezni kell a búvárkodást...

91 merülhető roncs listáját tették közzé a görögök.

Bárhogy is zajlik a világjárvány, a turizmusból élő országok fél szemmel már a nyári szezont nézik. Bizakodjunk, hogy a vakcinálás tényleg segít, és lesz lehetőség utazni, legalább a közelbe. Természetesen a nyaralókból élő országok azt is igen gyorsan leszögezték, nem fognak válogatni az oltóanyagok között, menjen mindenki aki csak valamennyire védettnek számít.

Természetesen igyekeznek bedobni minél több érdekességet a különféle hobbit űző vendégek számára. A görögök a búvárokat célozták most meg, és a hosszú-hosszú időn át nagyon korlátozott merülési lehetőségeket kínáló országban folyamatosak a fejlesztések. A napokban egy 91 roncsból álló listát tettek közzé, ami az ország különféle térségein nyugvó hajók, tengeralattjárók, repülők maradványait tartalmazza. Itt merülhetnek a búvárok a jövőben.

Nagyon változó származású, állapotú, mélységű, jellegű roncsokról van szó, de a legtöbbje második világháborús. Igen sok bőven 40 méter alatt található, csak technikai búvárok nézhetik meg, de azért akad egészen sekély vízben levő hajó, repülőgép is. Mindet végigjárni elég nehéz lenne! Pláne azért, mert bőven kellene szigetről szigetre repkedni vagy hajózni. 

Akit érdekel ez a különleges roncslista, ezen az oldalán találhatja az összeset, mélységgel, leírással- görög nyelven. 

A 91 merülhető görögországi roncs

Egy dajkacápa portréja.

A különféle cápák közül aligha a dajkacápák számítanak a legismertebbnek vagy a leghírhedtebbeknek. Nem igazán nagy termetű cápák, nem felelősek ijesztő támadásokért sem. Ráadásul nem a nagy kékben járőröznek, hanem igen gyakran az aljzaton heverve töltik a nappali órákat.

A cápák jelentős része, a nyílt tengeri fajok csak úgy tudnak lélegezni, ha folyamatosan mozgásban vannak, így már önmagában az is érdekes, hogy ezek az állatok egy helyben maradhatnak. A dajkacápák is ragadozók, kisebb halakra, rákokra vadásznak, amiket apró fogaikkal fogyasztanak el. Persze okoztak már sérülést emberek számára is, de az szinte mindig abból fakadt, hogy a vagánykodó búvárok a nyugodtan időző cápákat zaklatták- szóval a szabály velük kapcsolatosan is él: mindent a szemnek, semmit a kéznek!

A legjobb az a tenger fenekén időző állatokban, hogy egy türelmes és ügyes videós ilyen remek közeli felvételeket tud róluk készíteni, amit a dajkacápa nyugodtan tűr- mi pedig rácsodálkozhatunk a bőrére, szemére is.

Ez a felvétel a Kajmán-szigetek mellett készült, ugyanis ezek a cápák a Karib-tenger vizében figyelhetők meg igen gyakran, s az errefelé merülő búvárok számára mindig különlegessé is teszi a merülést a feltűnésük. Még ha nem is számítanak cápalegendának, testközelből nézve nagyon is izgalmasak...

Ausztrália déli részén a búvárok rácsodálkozhatnak a tucatnyi hatalmas puhatestűre.

Dustin Adamson igazán látványos videóján jól megfigyelhetőek ezek az érdekes állatok, ahogy lebegnek, csápjaikkal nyúlkálnak, párosodnak. Bár elég nagyok, az emberekre teljesen veszélytelenek. De a látvány a tintahal-fóbiásoknak biztosan nem ajánlható...

Új szoborparkot avattak Cannes előtt.

Jason deCaires Taylor a víz alatti szobraival vált híressé, és mostanra a keresett művész számos helyről kap felkérést. A Karib-tengerben és az Indiai-óceánban is vannak szobrai, de a Földközi-tengerben ez az első munkája. A Francia Riviérán nyílt meg az Underwater Museum of Cannes, ahol hatalmas, emberi arcokat formázó szobrokat helyeztek el. A portrék 2 méter magasak és több tonnásak. Természetesen olyan anyagból készültek, amelyek pH semlegesek, így a tengeri élővilág is meg tud telepedni rajtuk. Ez cél is, ezek a víz alatti alkotások mind élő, folyamatosan változó szobrok.

Mivel csak pár méteres mélységben vannak, a hatalmas kőarcokat nem csak légzőkészülékkel merülő búvárok merülhetik, hanem azok is, akik csak a felszín közeléből nézelődnek. A szobroknak két fele van, egy arc s a másik felet takaró maszk- a vasálarcos férfi legendájára utalva. A múzeum egyébként egy korábban használt, de mára elhagyott tengeri létesítmény helyére épült, így a kialakítását megelőzte a hulladék eltávolítása is.

A maszkokkal a tenger kettősségérre is utalni akart az alkotó elmondása szerint. Míg a felszínről nézve lenyűgözően erősnek tűnik a tenger, odalenn látható annak sérülékenysége is, ami miatt meg kell óvnunk épségét.

Angol vizekben gyakori az ilyen izgalmas találkozás. 

A barátságos, érdeklődő fókákkal való búvárkodás érdekes, izgalmas élmény, de azért fel kell készülni a hideg vízre, s van néhány alapszabály. A kíváncsi állatok alapvetően gyors és ügyes ragadozók, és ha közelednek, esetleg meg is érintik a búvárt, nem ölebként kell őket kezelni. Egy helyben kell maradni, nem kapkodni, és tiszteletben kell tartani az állatokat..

A videó készítője olyan búvár, aki már hosszú ideje merül fókákkal brit vizekben, s így tapasztalata van a viselkedésben. Az itt látható állat nem egy hozzá szoktatott példány, a fókákat nem etetik, csalogatják. Egyszerűen csak érdeklődik, s amíg a búvár nyugodt, addig az állat is jól érzi magát, nézelődik, tapogat, játszik. 

Mondani sem kell, egyszer azért megnézném őket a saját szememmel is... Northumberland végülis nincs elérhetetlen távolságra tőlünk. Csak már lehetne utazni!...

A dugong úgy néz ki, mint valami túlsúlyos tengeri porszívó.

A tenger fenekén élő növényekkel táplálkozó méretes tengeri lény, a dugong meglehetősen érdekes jószág. A szerencsések Egyiptom déli részén, a Vörös-tenger sekély, fűvel benőtt öbleiben találkozhatnak vele, de sokak szerint "nem létezik, mert akárhány alkalommal próbálják megtalálni, sose látják.

Pedig nagyon is élő, létező ez a szelíd, folyton legelő óriás. Nekem sem volt még hozzá szerencsém, de biztos hogy fogok még próbálkozni. Amíg nem utazunk, addig tervezzük, hová megyünk, és álmodozunk, mivel találkozhatunk...

Ne legyenek illúzióink: a cápák ritkán bukkannak fel a búvárok közében csak úgy, minden nélkül.

Ez a videó egy tipikus cápás merülést mutat be Florida keleti partjainál, Jupiter város közelében. A cápák nyilván általában a környéken vannak, de hogy a búvárok gyakorlatilag karnyújtásnyira láthassák őket, csalit vetnek be a cégek. A cápák pedig jönnek, már-már tolakodnak a búvárok közt, hogy jusson nekik az ingyen lakomából.

Erről én nyilván nem mondhatok ítéletet, még ha furcsának is találom időnként ezt a fajta cápás "showműsort". Szeretném hinni,  hogy tudják, mit és hogy csinálnak, és a hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik, változik-e a cápák viselkedése. Ezt én megítélni innen, sok ezer kilométerről a fotelben ülve aligha fogom.

Bár a saját, személyes meggyőződésem az, hogy a legjobb, ha ilyen trükkök nélkül figyeljük meg a cápákat, az iparág elég komoly szelete épült az ilyen merülésekre. Azért az is jó pont, hogy az emberek tényleg szeretik a cápákat, tényleg kíváncsiak rájuk, még fizetnek is az ilyen élményért. De azért érdemes tovább gondolni a dolgokat, én magam is kitérek rá a könyvemben.