Big Blue Búvár Blog

A búvárkodást sokáig tartották meglehetősen férfias kedvtelésnek, de az végképp sokáig tartott, amíg a hölgyek a szabadtüdős merülés világában is letették a névjegyüket.

Angela Bandini

A Nagy kékség című filmet sokan ismerik, két legendás szabadtüdős búvár, Jacques Mayol és Enzo Maiorca ihlette a filmben feltűnő búvárokat. Noha a film azt sugallja, mind a ketten szenvedélyük áldozatai lettek, a valóságban szó sem volt erről, Enzo még ma is él, Jacques 2001-ben, 74 évesen önkezével vetett véget életének. Ez a két fantasztikus búvár volt az, aki saját maga avatott be hölgyeket a szabadtüdős merülés világába.

Maiorca dolga egyszerűbb volt, hiszen két lányát tanítgatta a mesterfogásokra, Patrizia és a fiatalon elhunyt Rossana is rekordokat állított fel. Mayol a hetvenes években törte át a száz méteres mélységi álomhatárt, ekkor vált a sportág élő legendájává. Az évtized végén ismerkedett meg egy fiatal olasz lánnyal, Angela Bandinival, aki ekkor még alig 17 éves volt, ám már akkor is rajongott a tengerért, a delfinekért. 

Angela Mayollal készül merülésre

Mayol és Maiorca társaságában

Angela elkísérte Mayolt sok helyre, részt vett a különleges vizsgálatokban, Mayolt és szabadtüdős mélymerüléseit ugyanis sokszor tanulmányozták kutatók. Kíváncsiak voltak, mi játszódik le nagy mélységben az emberi szervezetben. Angela maga is merült, hiszen Mayol tanítványa volt, de rettentő sokat segített neki Leo Amici is, aki segített átlépni a saját korlátait. 1985-ben 52 méteres merüléssel Angela új női világrekordot állított fel, de ez még csak az első lépés volt. 

Leo Amici magyaráz Angelának

1989-ben egészen különleges merüléssorozatra került sor Elba szigete mellett. Angela Bandini 85 majd 90 méteres merüléssel messze felülmúlta Rossana Maiorca korábbi rekordját, majd október 3-án 107 méteres mélységet ért el. Ezzel nem csak a női, hanem a férfi világrekordot is elhódította, Mayol és Maiorca korábbi legjobb eredményeit felülmúlva!

Címlapok a nagy rekord után

Bár nem sokkal később az abszolút rekordot egy férfi visszahódította, a női világrekord 1996-ig az ő nevéhez fűzödött, amikor a kubai Deborah Andollo 110 méteres mélységbe merült a no limit kategóriában. Angela viszont ekkoriban már nem versenyezett, teljesen elzárkózott a világtól, és azóta is nagy eseménynek számít, ha valahol megjelenik. 

Ehhez képest történetét alaposan átírva 1993-ban még film is készült Angeláról, a főszerepet egy modell, Alexandra Brochen kapta, akinek partnere Franco Nero volt. A film egyébként csapnivaló, eredeti címe Azzurro Profondo, azaz Tengerkék mélység volt, de Dolphin Girl néven is forgalmazták. Volt benne mester és tanítványa kapcsolat, sok delfinezés, csúcsjavítás, de a kép mégsem állt össze. Nem mérhető a Nagy kékséghez semmilyen szempontból...

Alexandra Brochen és Franco Nero a filmben

Az alternatív cím talán abból fakad, hogy Bandini állítja, nagyon sokat köszönhet a delfineknek. Már tizenéves korukban igyekezett velük úszni, minél több időt tölteni a társaságukban, Mayolt is így ismerte meg. És Angela arról is mesélt, a delfinektől próbálta ellesni, hogyan lehet mélyebbre merülni, miként lehet ügyesebb szabadtüdős búvár. Meglehet, ez is segített neki, de a kitartás, a tehetség és mesterei nélkül nem juthatott volna el a csúcsra- vagyis a mélybe.

Angela Bandini a rekord után negyed századdal ugyanúgy a tenger szerelmese

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

Már többször utaltam rá, hogy a búvárok ritkán kerülnek "csak úgy" testközelségbe cápákkal. A búvárokat megsebesítő cápákról szóló hírek mögött gyakran kell azt keresni, hogy az ember nem tett-e valami olyat, ami a közelébe vonzza a ragadozókat. Mostanában ismét láttam tipikus videókat az én megítélésem szerint veszélyes helyzetekről- sokat elmondanak arról, hogy nem a búvárkodás kockázatos, hanem a cápák csalogatása.

Az első felvétel persze nem klasszikus "csalogatás": a búvár egyszerűen csak vadászik nagyjából 20 méteres mélységben a Karib-tengerben, amikor megjelenik a cápa. Az állat természetesen sokkal távolabbról megérzi a vérző, vergődő halakat a tengerben, mint az ember, és ha jobban megfigyeljük a kézben tartott edényt, az már tele van zsákmánnyal. A cápa természetesen csak egy kis könnyű lakomára vágyott, nem embert akart enni- a búvár meg is úszta a kalandot. Egyetlen másodpercig sem lehet vádolni az ösztöneinek engedelmeskedő ragadozót, túlélése záloga a tengerben az, hogy lecsapjon mindenre, ami préda lehet.

A másik videó szintén tipikusnak mondható helyzet. Először csak az látszik, mennyi nagytestű cápa van a felvételen karnyújtásnyira az objektívtől. No igen, a mexikói Guadalupe ezeknek a ragadozóknak a jelenlétéről híres, nincs ebben meglepetés. De miért jönnek ennyire közel? Nos, az etetés a kulcs ebben az esetben. Az viszont, ahogy kézből etetik ezeket a nagyvadakat, önveszélyes bravúroskodás: a cápa egyetlen kiszámíthatatlan mozdulata, egyetlen tizedmásodperc tévedés elég ahhoz, hogy a búvár megsérüljön. Aztán lehet olvasni a lapban búvárra támadó vérszomjas emberevőkről... Ha nem etetik őket így, akkor ezek az állatok is óvatosabbak, távolságot tartanak. Persze nem születnek olyan látványos felvételek- de sokkal kevésbé veszélyes is az ilyen jellegű találkozás.

Azt nem nagyon lehet megtiltani senkinek, hogy túlságosan rizikós merüléseket vállaljon be. De ebben az esetben be kell vállalni a játékszabályokat: a tengerben az ember csak látogató, nem mi vagyunk otthon ebben a közegben, és ha veszélybe sodorjuk magunkat a saját cselekedeteinkkel, akkor az a mi hibánk. A támadást kiprovokáló ember sokkal felelősebb, mint az őt megsebesítő cápa...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

A fiatal olasz szabadtüdős versenyző elsősorban a CMAS égisze alatt szervezett versenyeken szerepel. Tavaly a kazanyi CMAS Games-en, ami a víz alatti sportok világjátéka volt, arany, ezüst és bronzérmet is szerzett. A legjobb helyezést 6 perces és 23 másodperces statikus merüléssel érte el, de egy levegővel leúszott közel 207 métere is elég volt a dobogó harmadik fokához. Tavaly év végén pedig 81 méterrel új CMAS mélységi rekordot ért el Constant Weight kategóriában.

A dél-afrikai Hanli Prinsloo 2000 és 2010 között versenyzett szabadtüdős búvárként, és összesen 11 nemzeti rekordot állított fel. Civilben filmes és coach, szabadtüdős tanfolyamokat tart és jógaoktatóként is dolgozik, újságíróként gyakran foglalkozik környezetvédelmi témákkal.

Legjobb eredményei szabadtüdős búvárként: 63 méteres mélység Constant Weight számban, 150 méter táv egy levegővel medencében, illetve 5'39" statikus számban.

A Balinál elsodródott hét japán búvár hölgy története kapcsán eszembe jutott, fel lehetne idézni a Japánban hagyományosan nők által űzött víz alá merülést is.

Ama - így nevezik azokat a japán búvárokat, akik elsősorban a gyöngyök gyűjtőiként ismertek manapság. Elvétve van köztük férfi is, de többnyire nők végzik ezt a munkát. A szigetországban úgy tartják, már két évezredes hagyománya van az ama búvármunkának.

Eleinte a búvárok nem gyöngyökért merültek, hanem a tenger fenekén gyűjtöttek élelmet- algát, kagylót, rákot, polipot, tengeri sünt. Minden olyan dolognak értéke volt, amit meg lehetett enni, a család asztalára kerülhetett.

Az amák híresek arról, hogy még idős korban is rendszeresen merülnek, sőt, minél rutinosabb egy búvár, annál tovább bírja a víz alatt. A búvárok ugyanis még napjainkban sem használnak légzőkészüléket, szabadtüdővel merülve dolgoznak, és mivel mélyebben nyilván több a zsákmány, aki tovább bírja egy levegővel, többet is keres.

És  hogy miért a nők végzik ezt a kemény munkát? Ezt azzal magyarázzák a japánok, hogy a nőknek más a testfelépítése, és jobban bírják a merülést a hűvös vízben. Szükség is volt erre a képességre a búvároknak, hiszen sok évszázadon át nem volt olyan jellegű védőruhájuk, mint manapság a búvárok neoprén öltözéke. Egészen az 1960-as évekig csak egy ágyékkötőt viseltek, utána váltottak korszerű búvárruhákra. Ahol turistalátványosságként merülgetnek az amák, még ma is fehér vászonruhában mennek a tengerbe, de a valódi munkavégzésnél előnyben részesítik a neoprént.

Ezen túlmenően maszkot és uszonyt használnak, tehát a létező legegyszerűbb alapfelszereléssel búvárkodnak az amák. Néhány eszközük van, amivel a zsákmányt el tudják csípni, de ezek szintén egyszerűek, gyakorlatilag tényleg úgy dolgoznak, mint az elődeik. Nagyjából két órát töltenek a tengerben, ez idő alatt akár 100 merülést is végrehajtanak, és az ügyesebbek akár több tucat rákot, halat is ki tudnak fogni.

Noha sokak fantáziáját megmozgatták már a szinte meztelenül alámerülő, csinos búvár lányok, a valóság az, hogy egyre kevesebben űzik ezt a mesterséget, nem nagyon van utánpótlás. Manapság az ama búvárok többsége nyugdíjaskorú- ettől még csak nagyobb tiszteletet érdemel a teljesítményük, ám az biztos, hogy messze nem olyan romantikus a munkájuk, mint ahogy azt a témában kevéssé járatos nyugati ember gondolja. Nap mint nap a tengerre járni, merülni a hideg vízben, aztán a zsákmányt kivinni, eladni, utána pedig jöhet a házimunka- kemény élet volt ez mindig is, nem csoda, hogy a fiatalabbak inkább mást választanak.

Noha próbálják a tradíciókat életben tartani, egyre kevesebben lesznek azok az idős búvárnők, akiktől el lehetne lesni a szakmai fogásokat. Meg kell jegyezni, az élővilág szempontjából sem mindegy, hogy halásznak az emberek: egy búvár annyit fogott ki, amennyit elbírt, nem tarolta le a tengerfeneket, nem volt felesleges, értéktelen fogása, amit visszadobált a vízbe, ellentétben a nagy halászhajókkal. Így fenntartható maradt a tevékenység, és hiába teltek az évszázadok, a tenger mindig el tudta tartani az itt élőket. Ha teljesen átveszi a búvárok helyét a nagyipari jellegű halászat, egyáltalán nem biztos, hogy évtizedek múltán el lehet majd ezt mondani...

Végül jöjjön két film, hogy látni lehessen, hogy is dolgoztak a víz alatt ezek a bátor, ügyes és kitartó nők. Le a kalappal előttük!

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

A kanadai Jana Strain 1981-ben született, ám fiatalon nem a búvárkodás érdekelte, hanem a tánc. Csak később kezdett el búvárkodni, 2008-ben választották meg a legjobb újonc szabadtüdős búvárnak. 2009-től folyamatosan javított eredményeit, 2010-ben pedig a világbajnokságon szerepelt kitűnően.

Jana több kanadai szabadtüdős rekordot is tart, a medencés számok közül a dinamikusban a jobb, egy levegővel 181 métert úszott le még 2009-ben, a mélységi számokban az uszony nélküli Constant Weight kategóriában tartja 54 méterrel a csúcsot. A csinos lány, kamatoztatva a tánccal töltött évek alatt elsajátított harmonikus mozgást, víz alatti és feletti modellként is sikeressé tudott válni.

Az Új-Zélandról származó szabadtüdős búvár, Kate Middleton valószínűleg gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy összekeverik híres névrokonával. Ám neki semmi köze nincs az angol királyi családhoz, a kanadai Vancouver szigeten nőtt fel, ahol nap mint nap láthatta a tengert.

Később a hobbija hivatása is lett, évek óta Indonéziában él, ahol egy kis szigeten alapította meg társával együtt az elvonuláshoz ideális kis hoteljét. Itt szabadtüdős tanfolyamokat is tart, de elsősorban jógafoglalkozásokat tart a vendégek számára. Búvárként versenyez is, 2013-ben részt vett az AIDA világbajnokságon Kalamatában, ahol Constant Weight kategóriában 66, Free Immersion kategóriában 61 métert ért el. Jelenleg mind a két eredmény új-zélandi rekordnak számít.

Horvátország több jó szabadtüdős versenyzővel büszkélkedhet a szerbekhez hasonlóan, persze ez nem meglepő, hisze az ország hosszú tengerpartja okán a búvárkodás népszerű kedvtelés, sokan vannak a szabadtüdővel vadászó szigonyosok is. A sport persze némileg más tészta, de ezen a téren is letették a névjegyüket a horvátok.

A hölgyek között az egyik legeredményesebb Lidija Lijic Vulic, aki már több versenyen is dobogóra állhatott. Az 1981-es születésű Lidija építész diplomát szerzett, jelenleg is ezen a területen dolgozik, és csak hobbiként versenyzik. Huszonévesen indult először versenyeken, és hamar a nemzetközi élmezőnybe verekedte magát a medencés számokban. Egy levegővel 204 métert tudott leúszni a 2013-as AIDA világbajnokságon, statikusban a legjobb eredménye 5'43". A CMAS által rendezett Európa- és világbajnokságokon n a Jump Blue versenyszámban vitézkedett, ahol arany- és ezüstérmekkel gazdagította kollekcióját.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

PR-szakember, fitnesztréner, majd világcsúcstartó búvár- nem akármilyen utat tudhat maga mögött Sara Campbell.

Az 1972-es születésű brit Sara egyetemi tanulmányai után a PR területén helyezkedett el, sikeres szakembernek számított. Ám a vízimádó, sportos életmódot űző hölgynek a munkája nem volt elég, aerobicórákat tartott és másféle mozgásokat is kipróbált. 2004-ben az egyiptomi Dahabba utazott egy hétre egy különleges jógás nyaralásra, és úgy beleszeretett a helybe, hogy feladva londoni életét, Dahabban telepedett lett. Itt tartott egyszer egy kurzust, és egy tanítványa figyelt fel rá, milyen sokáig vissza tudja tartani a lélegzetét. Elkezdte győzködni Sarát, hogy a szabadtüdős merülés mennyire neki való hobbi lenne, de ő eleinte nem lelkesedett az ötletért.

Aztán kipróbálta ezt a sportot, és megváltozott az élete. Noha már bőven elmúlt harminc éves, villámgyorsan a szabadtüdősök élmezőnyébe verekedtek magát, nemzeti rekordokat döntött, majd pár hónap alatt három világcsúcsot állított fel. 2011-ben edzés során érte el a legjobb eredményét Constant Weight kategóriában, 104 méterre merült egyetlen lélegzettel. Jelenleg Sara elsősorban oktat, Dahabban várja jógázni vagy szabadtüdőzni vágyó tanítványait.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

Be kell valljam, a szabadtüdős búvárkodás legnagyobb sztárját nem volt szívem az Igazi sellők sorozatomban szerepeltetni. Erre két okom van: egyrészt sporteredményei messze kiemelik a többiek közül, másrészt megjelenése nem igazán a hableányokat idézi.

Az orosz Natalja Molcsanova kifejezetten későn kezdte szabadtüdős búvári karrierjét. Az nem szokatlan, hogy valaki tinédzserként még nem versenyez, de azért az sokakat érhetett meglepetésként, amikor 1962-es születésű Natalja negyvenéves kora körül egyszercsak berobbant a világ élmezőnyébe. Volt sportmúltja, de attól még senki nem számított rá, hogy ilyen gyorsan dönti a csúcsokat.

2003-ban még a medencés számokban javított a rekordokon, egy levegővel úszott le 150 métert, aztán javított 155 méterre, majd 178 méter, 205 méter, a jelenlegi világcsúcsot pedig 234 méterrel tartja- ezt 2013-ban érte el. Uszony nélkül is övé a legjobb eredmény, 182 méterrel. A statikus számban szintén ő a csúcstartó 2009 óta, ekkor 8 percig és 23 másodpercig bírta egy levegővel a vízben lebegve, jelenlegi rekordja 9 perc és 2 másodperc. Ez is a tavalyi belgrádi világbajnokságon született, amikor Natalja már betöltötte 51. életévét.

Természetesen egy ilyen kiváló búvár nem csak a medencében bizonyít, a nyílt tengeren is a legjobbak közé tartozik. Folyamatosan újabb csúcsokra tör, a Constant Weight No Fins kategóriában 69 méteres mélységet ért el, Free Immersionban 91 méterre, Variabla Weight versenyszámban 127 méterre, Constant Weight kategóriában pedig 101 méterre merült. Ez mind világrekord a nők mezőnyében! Szinte nagyítóval kell keresni azokat a kategóriákat, ahol nem ő a csúcstartó.

A sok csúcs mellett számos vilagbajnoki cím, versenygyőzelem van a háta mögött, így aztán a szabadtüdős búvárkodás nagyasszonya magabiztosan ül a trónján. Ám nem csak a sportnak él, PhD fokozattal rendelkezik a pedagógiai tudományok területén, családanya, sőt, fia már a nyomdokába is lápett, ugyanis Alekszej is világcsúcstartó szabadtüdős búvár.

Ám ami a legfontosabb: Natalja élvezi a merülést, a víz alatti létet minden felesleges eszköz, felszerelés nélkül. Ettől válik valaki igazi búvárrá! A leghíresebb róla készült videóben nem rekordot dönt, hanem Egyiptomban merül a Blue Hole-ban. Ez a Sínai-félszigetnél van, Dahab város közelében, és a készülékes búvárok körében is népszerű, ám mélysége miatt veszélyes hely, ugyanis egy sziklajáraton kell kiúszni a nyílt tengerbe- több, mint 50 méterrel a felszín alatt!

Molcsanovának viszont ehhez nem volt szüksége palackra, csak vett egy nagy levegőt és lebukott... A felvételeken pedig feltűnik egy másik szabadtüdős búvár is: a fia, Alekszej. Hja kérem, akinek ilyen profi búvár az edzője, sokra viheti...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.