Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Hazai pálya

Lassacskán beindult a búvárélet a magyar tavakban is, de ezek megítélése enyhén szólva is vegyes. Lássunk néhány érvet ellene és mellette!

Azt tudni kell a magyar búvárkodási lehetőségekről, hogy igazán semmi nem tekinthető állandónak. Pár éve Hévízen illetve a Molnár János barlangban sokan merültek, olyanok is szép számmal, akiknek ehhez nem igazán volt képzettsége, de a profik vezetők elkalauzolták őket a víz alatt. Ma ezek nem látogathatók úgy mint régen. Viszont merülni szoktak a kőbányai sörgyár alatti járatokban, technikailag ez is zárttéri merülésnek számít, ide is csak vezetővel lehet menni. Ezekről többet nem is nagyon szólnék, az ott merültető profik értenek ehhez igazán, ők tudnak eligazítani egy érdeklődőt.

Nyílt vízben viszont már több a tapasztalatom. És ezekre is jellemző, hogy semmi sem állandó vagy biztos. Például annak idején Budakalászon a Lupa-tavakban vizsgáztam, oda ma már senki nem jár. Keveset élt meg a búvárkodási lehetőség Kiskunlacházán (pedig még repülőgéproncsot is süllyesztettek, de a látás végig tragikusan rossz volt), Pilismaróton (a kis öböl nagyon kiszámíthatatlan volt), és bezárt már a szalkszentmártoni búvárbázis is, pedig jól kiépített, kellemes helynek számított, inkább közepes mint jó merülési lehetőséggel. Évekkel ezelőtt Csepelen borzasztóak voltak a körülmények, nem tudom, most éppen mi a helyzet ott.

A dorogi (valójában Esztergom-Kertvároshoz tartozó) Palatinus-tó mellett a búvárbázis először átkerült az egyik oldalról a másikra, utóbbin üzemeltető változás volt, később nyílt egy másik bázis a "régi oldalon", jelenleg csak egy helyen lehet itt merülni. Ecséden is változott a merülés helyszíne, aztán ott van még Gyékényes, Hegyeshalom, a Nyéki-tó Miskolc közelében... Újabb lehetőségnek számít Ócsa és Gyál. Hosszú ideig senki nem merülte a tatai Fényes-forrást, de egy pár éve erre is megint van lehetőség. Biztos van amit kihagytam, most ennyi jutott eszembe. Összességében mindent figyelembe véve azért van némi fejlődés, régen elképesztő állapotok között búvárkodhattunk itthon, kiépítettségről szó sem lehetett, a tavak egy része tele volt szeméttel- ma már ilyen helyre nem menne el senki, és ez nem meglepő.

Búvár Magyarországon

Mi az ami jó? A Fényes-forrásról már írtam, ez egy pici tó, viszont a feltörő források miatt egyedi. A többi tóban vagy jobb a látás, vagy rosszabb, akit az utóbbi elbizonytalanít, egy merülés után valószínűleg nem próbálkozik többet. Erőltetni semmit nem is szabad, a búvárkodást élvezni kell, és akinek ez nem tetszik, nyugodtan megspórolhatja a tavi merülések árát.

Mert azért mondjuk ki, nincs ingyen a búvárkodás idehaza se. Van, ahol tavi belépő van, vagy napi merülési díj, aztán pénzbe kerülhet a palackbérlés, a levegőtöltés, és a szükséges egyéb felszerelés bérlése is, de például nem minden helyen vannak arra felkészülve, hogy tényleg normális választék legyen a bérelhető cuccokból, és nagyon kellemetlen a parton ücsörögni, mert a bázison nincs mellény, ruha, reduktor vagy bármi. (Amikor valami régen ingyen volt, az azt is jelentette, hogy a szó szoros értelmében nem kapott az ember semmit, nem volt palack, öltöző, biztonsági felszerelés... Elvileg a belépővel nincs baj, ha jár érte szolgáltatás is.)

Mondhatni úgy kell megtervezni egy tavi merülést mint valami expedíciót: fel kell hívni a bázist mikor vannak nyitva (pl. a hétköznap egyáltalán nem garantált), milyenek az aktuális viszonyok (a jobb helyek őszintén megmondják ha az időjárás miatt leromlott a látás, vagy eleve hűvös a víz), lehet-e felszerelést bérelni vagy mindent vinni kell, és mennyibe kerül ez az egész móka. Útiköltséggel egy főre nem irreális összeg az 5-7000 forintos költség, és ha valaki csak egyet merül mert nem tetszik neki a hely, ez az ár összemérhető egy horvát merülés költségével (persze ha ott nem számítjuk az utazást, tehát ez egy igazságtalan összevetés, de... sokan megteszik). Sajnos el kell mondjuk, a hazai tavak mellett az infrastruktúra is igen szerény, a mellékhelyiség hiánya nem szokatlan, a zuhanyzási lehetőség pedig már gyakran az álmok világába tartozik. (Minek is, édesvízben vagyunk, nem?) Aki egy kellemes családi pikniknek szánja a hazai búvárkiruccanást, könnyen csalódhat a körülményekben. Ilyen programra Ausztria bizony alkalmasabb.

Én mégsem írom le a hazai lehetőségeket. Természetesen őszintén kell beszélni arról, ami nem jó, és akkor az ember ennek fényében dönthet. Ha viszont vállaljuk az időnként spártai körülményeket, bepillantást nyerhetünk a magyar vizek felszín alatti világába. Láthatunk harcsát, törpeharcsát vagy csukát, felbukkanhatnak süllők, sügérek és rákok. Ne higgyük, hogy ez unalmas! Pont olyan izgalmas, mint bármilyen más búvárkaland, ha nyitottak vagyunk az érdekességekre. Engem legalábbis meglep, ha valakit nem nyűgöz le egy méteres harcsa, vagy egy szemtől szembe találkozás egy elegáns csukával.

Ám óvatosnak kell lenni, mert az iszapos aljzatot felverve gyorsan csökkenhet a látótávolság, jobban kell talán tájolni is az itt merülő búvárnak, de ha valaki nem tudja hol van, csak a felszínre kell emelkednie- biztos, hogy nem viszi el az áramlás egy másik kontinensre, mint a nyílt óceánban elvileg megtörténhetne.

Meg kell tanulni azt is, melyik állatot hol kell keresni, érdemes a helyszínt jól ismerő búvártól részletes eligazítást kérni, ők ismerik jól az adottságokat. Elmondható, hogy a legtöbb bázis mellett van is olyan ember, aki szívesen mesél. Akadnak kötélpályákkal rendelkező merülőhelyek, ahol az érdekesebb pontokat végigkövetni egyszerű feladat, néhány helyen a víz alá tárgyak kerülnek látványosságként (pl. Dorogon ott a múzeum). Ha valaki rég volt vízben, ellubickolhat egyet a magyar tavakban is, lehet a tudást felfrissíteni, tájolást gyakorolni, és persze a fotózás is igazi kihívás, ami szép eredményekkel kecsegteti az ügyesebb és türelmesebb víz alatti fényképészeket.

Ha lehet, inkább korábban érkezzünk a tavakhoz, mint később, mert az adottságok miatt könnyen fel lehet rúgni az aljzatot: ha előtted több tucat búvár, köztük kezdők úszkáltak a kötélpálya mellett, akkor ott sok jóra már nem lehet számítani aznap. Néha el is lehet térni az útvonaltól, pont azért, hogy a mások által még fel nem zavart részeken nézhess szét. De előfordul, hogy ez sem segít, mert egyszerűen nem jók a körülmények. Ám végülis merültünk, ebből is tanultunk, aztán legközelebb igyekszünk jobb időpontot találni a búvárkodásra...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Magyar cápafilm a tévében

Kicsit mindannyiunkat meglepett, amikor kiderült, a közelmúltban magyar búvárok is készítettek egy nagyon izgalmas dokumentumfilmet a cápákról, a veszélyeztettségükről. A cápák ugyanis jóval kisebb veszélyt jelentenek az emberekre mint fordítva: milliószámra fogják ki őket az uszonyaikért, majd a haldokló, levágott uszonyú cápákat egyszerűen visszadobálják a tengerbe. Mindezt azért, hogy Kínában éttermekben, banketteken, esküvőkön méregdrága leves lehessen az uszonyból... A cápából készült termékeket már egyre több helyen tiltják be, mint ahogy a cápák halászatát is, de egyelőre még annyira jövedelmező ez az üzlet, hogy illegálisan is megéri cápára halászni.

Ezt a témát dolgozza fel a Cápák a keresőmben, ami a kiváló búvárfotós, Selmeczi Dániel útját követi, aki a víz alatt csodálja és megörökíti a cápákat, a víz felett viszont sokkal keserűbb élmény a viszontlátás, mert ott már csak az élettelen állatok bukkannak fel. Sásdi Zsolt és Molnár Attila Dávid a sok éves munkával rögzített felvételekből egy nagyon színvonalas filmet készített, amelyet most hétvégén a Magyar Televízió is műsorára tűz.

Cápák a keresőmben
M2: 2013. március 30. 20:35
M1: 2013. április 1. 15:10

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Búvárfotós bajnokok

Tegnap osztották ki a Xii. Búvárfotós és Búvárvideós Országos Bajnokság díjait. Jelen voltam a díjátadón, és gratulálhattam a legjobban szereplő alkotóknak. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a díjazottak jelentős része személyes ismerősöm, néhányukat pedig barátomnak mondhatom. Szóval a sikereiket ezért kicsit más szemmel látom, mint azok az újságírók, aki itt-ott-amott hírt adtak az eredményekről.

Jó látni azt, ahogy 5-6 éve még szárnyaikat próbálgató fotósok ma már az ország legjobbjai közé verekedték be magukat. Jó dolog velük együtt örülni a sikereiknek. Öröm látni azt, amikor a közönség tapsa felharsan egy jól sikerült kisfilm után, amit az alkotó szinte egyedül készített, mert ő volt az operatőr, a forgatókönyvíró, a vágó, és természetesen az egészet saját maga finanszírozta az utazástól a kameráig. Ez az igazi örömfilmezés, ami nem arról szól, hogy mennyi lehet vele keresni, hanem arról, mennyit lehet adni - a nézőknek. És természetesen a fotósokra is igaz az, hogy elsősorban saját örömükről szól az alkotás.

Aki a szó legnemesebb értelmében vett amatőr művész, annak nagyon jól tud esni egy díj, egy elismerés. Az OB erről is szól, a pillanatról, amikor a legjobbak között említik az ember nevét, aki a hétköznapokban pont ugyanolyan átlagos munkát végez, mint bármelyikünk. De az üres órákban tervezget, a fotós vagy filmes felszerelését fejleszti, utazást szervez, aztán merül és alkot.

Szóval lelkesen tapsoltam barátaimnak, ismerőseimnek. Van, aki már sokadik díját nyeri, hiszen a fotósok összetett versenyét már ötödjére megnyerő Előd Lászlónak lassan bérelt helye van az OB-k díjkiosztóin. Ott vannak a gyengébb nem képviseletében szép képekkel kategóriát nyerők: Násfayné Marika és Némethné Mánfai Éva. A helyezettek között remek fotósok, mint Tökölyi Csaba, Németh Miklós, Horváth Viktor vagy Bálint Attila neve említhető. A videósoknál egy nagyon erős dokumentumfilm, a Cápák a keresőmben győzött, a kisfilmeknél Sásdi Zsolt, Németh István, Somogyi Gyula állt a dobogóra. Tudom, mi munkát tettek bele ezekbe a filmekbe, néha a folyamat elejétől meséltek arról, hogy dolgoztak, éppen milyen nehézségekkel szembesültek. Ilyenkor persze a díj birtokában mindenki azt gondolja: megérte. 

Nézőként, barátként én sem mondhatok mást: megérte, mert örömet okoz. Nem csak az alkotóknak, hanem nekünk is.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

500

A félezredik merülésem meglehetősen sekély volt, de a hely búvártörténelmi vonatkozásai miatt emlékezetes. A tatai Fényes-forrás az első helyek egyike volt ahol a magyar búvárok rendszeresen merültek. Rádai Ödön, a hazai búvártörténelem egyik úttörője itt készítette még 1955-ben az első magyar igazi víz alatti fotót.

Tatára utána is gyakran jártak merülni a búvárok, mert kicsi, de igen tiszta és érdekes élővilágú tavak mélyét fedezhették fel. Ám a hetvenes évektől minden megváltozott: a közeli bánya művelése során elérték a karsztvizes réteget. A kiemelt víz miatt Tatán eltűntek a szép kis tavak, és akkor még senki nem sejtette, lesz-e még itt valaha búvárkodás.

2002 az újabb mérföldkő: a bánya bezárása után ismét visszatért a víz Tatán, időnként a házak alatt... A tavak alján is megjelentek a források, és napjainkra egész korrekt vízhozamot mérhetnek. Merülni pedig ismét lehetséges. Persze önkormányzati kezelésben van a terület, néha nehéz megállapítani, pontosan ki minek a gazdája, tehát egyáltalán nem biztos, a mostani állapot a merülést, fürdőzést tekintve nem lesz-e gyökeresen más pár hónap múlva.

Nekünk azért sikerült kihasználni még az alkalmat, hogy búvárkodjunk ott, ahol az első magyar búvárok először merülgettek. Az egyetlen merülhető a tavak közül a régen Katonai mag Grófi-tó néven emlegetett, ami nem sokkal nagyobb mint egy úszómedence, mélysége is csak 3-4 méter. Ezúttal a látótávolság sem volt hibátlan, de ebben a tóban nem ez a különlegesség. A mélyben levő források az izgalmasak, amik miatt még télen is 22-23 fokos a víz, és ahogy az ember a kezét a bugyborgó, buborékat kieresztő homokba teszi, érzi, hogy ott még melegebb. Nehéz leírni a látványt, talán a mozgókép többet elmond erről a "fortyogásról". Izgalmas búvárkaland úgy is, hogy tulajdonképpen az egyik legsekélyebb merülésem volt az eddig ötszázból- viszont cserébe jó hosszú is, 77 perces.

Szerencsére egy rutinos, megbízható merülőtárssal mentünk a vízbe, ráadásul nagyon kevesen voltak aznap a búvárok a tóban, szóval érdekes élménnyel gazdagodtunk. Az főleg érdekes volt, hogy a víz melegebb volt mint a felszíni levegő, a merülés utáni leöltözés parádés gyorsasággal zajlott... A vízben fotózni nem nagyon tudtam, inkább videóztam. Van éppen szebb felvétel a Fényes-forrásról az interneten, de ez az enyém, az én merülésemen készült, nekem szép emlék.

A nap programját számomra az tette igazán kerekké, hogy a szigorúan védett területen tehettünk egy sétát a láperdőben, megnéztük a többi, nem merülhető tavat is. Látványos még felülről is, ahogy a tavak élővilága más és más, egészen eltérő növényzet van az aljzaton. Madarakat, teknősöket lehet még itt megfigyelni, elsősorban késő tavasztól, de most is nagyon kellemes élmény volt a séta. Utólag itthon az ember végiggondolja, mi tetszett, mi nem, de a lényeg végülis az, hogy volt egy kellemes napunk, még merültünk is, én pedig bevéshettem a naplómba az 500-at.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

VIlágszám a Rózsadomb alatt

Általában jellemző, hogy a magyarországi búvárkodás jellemzően akkor kap nagy nyilvánosságot, amikor baleset történik. Valószínűleg a Molnár János-barlangról is azokban a napokban beszéltek a legtöbbet, amikor ott életét vesztette a búvár.

Sajnos tragédiák előfordulnak, ezekről kell és lehet beszélni, tanulhatnak belőle mások, de a Molnár János-barlangnak nem csak emiatt kellene ismertebbnek lennie. Ez ugyanis egy hihetetlenül érdekes hely: roppant nagy kiterjedésű vízzel telt barlangról van szó, ami világritkaságként egy nagyváros szívében található. A Lukács fürdő vendégei talán nem is tudják, hogy a barlangból származik a termálvíz, de a környéken járók láthatták már, ahogy búvárok gyalogolnak a villamossíneken át a Malom-tó felé.

A barlangban hideg és meleg források vize keveredik. Már hosszú évtizedek óta merültek itt búvárok az akkor is hosszúnak számító, közel fél kilométeres járatokban, kutató és karbantartási feladatokat végezve, amikor a véletlen folytán új járatra találtak. Egy szerencsés kézmozdulatnak köszönhetően jöttek rá, van egy másik, még feltáratlan szakasz- és elkezdték lassacskán ezt is bejárni a búvárok. Először hatalmas termekre bukkantak, majd új, hosszú járatokra. Járatokra, amelyek folytatódtak, és a búvárok egyre mélyebbre, egyre messzebbre merültek, egyre komolyabb feladat lett a merülés végrehajtása, újabb és újabb palackokat kellett magukkal vinniük. A Molnár János-barlang hosszát már kilométerekben mérik, és még mindig nem tudják, hol a vége...

Különleges érték, igazi kincs ez a túlnyomó többségünk elől rejtve maradó barlang. Itt nem merülhet akárki, és ez jól van így. A barlangi búvárkodás ennek a kedvtelésnek egy speciális ága, saját szabályokkal, külön tanfolyamokkal. A barlang még külföldről is vonzza ennek a "belső világnak" a szerelmeseit. A mi szerencsénkre pedig némelyik búvár filmet is készít a merülésekről, nekik köszönhetően mi is "beúszhatunk" a kristálytiszta víz alatti járatokba. Igen- ez is Budapest!

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

A mi katonabúváraink

Elég sok helyen szoktak különféle külföldi katonai búvárokról szóló műsorokat mutatni. Ennek a "műfajnak" a sztárja minden bizonnyal a Navy Seals egysége, de még az amerikai hadseregben is sok más búváregység van. Nem csak harci búvárok és kommandósok, de különféle műszaki szakemberek is dolgoznak a víz alatt.

A víz alatt végzett katonai bevetéseknek hosszú története van (elég, ha Búvár Kund legendáját emlegetjük), de igazán a második világháború idején lettek eredményesen bevethetők a könnyű felszereléseknek köszönhetően a búvárok. Voltak olasz, német, amerikai katonai búvárok, de ekkor még bőven volt mit fejleszteni a technikán, a harceljárásokon, és persze korántsem voltak hiánytalanok az élettani ismeretek sem. Az ötvenes-hatvanas évek búvárai gyakorlatilag testi épségük árán tapasztalták ki a korlátokat, rekordokat állítottak fel, új technikákat próbáltak ki. 

Ma már szinte minden országnak vannak katoni búvár egységei. Ez alól Magyarország sem kivétel, már évtizedek óta vannak katonai búvárok. Elsősorban műszaki feladataik vannak, de a kommandósok között is voltak búvárok. Noha ez nem a Navy Seals, ne higgyük, hogy a magyar búvárok ne kapnának jó kiképzést. Mindenhol más kihívás vár arra, aki a víz alá merül: nálunk nehezítő tényező lehet egy folyó sodrása, egy tóban a rossz látótávolság, télen pedig a hideg víz. Ezekre kell felkészülni azoknak, akik nálunk katonai búvárkodásra adják a fejüket, mert itt nem a kedvükre merülgetnek, hanem akkor, ha parancsot kapnak rá.

Nemrég egy medencés kiképzésről került fel videofelvétel a YouTube-ra. A magyar katonai búvárok így gyakorolnak, és ha jól figyel a néző, láthatja a közéjük tartozó hölgyet is, aki évek óta jól megállja a helyét a búvárcsapatban.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább
123
»

Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (249),mutazás (194),sztori (187),cápa (160),video (133),búvár (126),felfedezés (76),környezetvédelem (74),baleset (73),élmény (71),fotó (68),alapok (57),adria (57),híresség (54),egyiptom (47),film (47),szabadtüdős (41),utazás (35),barlang (34),delfin (29),felszerelés (28),retró (28),történelem (27),egzotikus (26),régész (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),teknős (19),munka (19),édesvíz (18),usa (17),tanfolyam (15),videó (15),karib (14),polip (13),bánya (12),Cápa (12),kutatás (12),üzlet (12),ciprus (11),mélytenger (11),medence (11),doku (11),kincs (10),rekord (10),fóka (10),málta (10),ausztrália (9),manta (9),támadás (9),jordánia (8),tengeralattjáró (8),szemét (7),sport (7),szafari2014 (7),szobor (7),humor (6),tél (6),szafari18 (6),csikóhal (6),tudomány (6),cousteau (6),verseny (6),rák (6),Bali (6),ázsia (5),ausztria (5),florida (5),rája (5),tintahal (4),bali (4),mexikó (4),hidegvíz (4),repülő (4),olaszország (4),magyarország (4),szafari2016 (4),múzeum (4),találkozás (3),muréna (3),víz alatti (3),Egyiptom (3),thaiföld (3),repülőroncs (3),skandinávia (3),orosz (3),könyezetvédelem (3),karácsony (3),krokodil (2),elsodródás (2),maldív (2), (2),spanyolország (2),hal (2),medúza (2),éjszaka (2),görög (2),csiga (2),könyv (2),európa (2),bomba (1),hollandia (1),búvárfilm (1),izland (1),szafari (1),bulgária (1),akvárium (1),aqaba (1),vörös-tenger (1),cetcápa (1),balti (1),budapest (1),románia (1),repülőgép (1),uk (1),tenger (1),norvégia (1),szörny (1),technológia (1),thaifold (1),Búvár (1),horvátország (1),feketetenger (1),celeb (1),írország (1),egyesült királyság (1),Florida (1),dubaj (1),korall (1),görögország (1)

Hirdetés

Kedvencek

A nagy Kék A nagy Kék

Túrán innen, túrán túl, hol a gyaloglás, kerekezés, evezés az úr......

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog