A régi szép időkben a búvárutak tervezése még jóval egyszerűbb volt. Az ember leautózott az Adriára, vagy befizettünk egy útra az egyiptomi tengerpartra, az egzotikus utazásokat csak a bátrak vállalták be egyéni szervezésben, míg szakosodott túraszervezők nem nagyon akadtak. Akkor persze még volt Malév, a chartereken pedig elég lazák voltak a szabályok- mostanra viszont alapvetően változott meg az utazási piac.
Egyrészt többen kínálnak egzotikus utakat, és a külföldi irodákkal is könnyű felvenni a kapcsolatot. Az egyénileg szervezők dolga sokat egyszerűsödött, hiszen interneten vehetnek repjegyeket, azonnal lecsapva a legjobb akciókra, könnyen kereshetnek szállást, búvárbázist is.
Az adriai utazások világa nem változott sokat az utóbbi években: választani kell egy búvárbázist, akár magyart, akár másfélét, egyénileg vagy velük egyeztetve foglalni kell egy szállást, és aztán le lehet gurulni a tengerpartra.
A charteres repülés világa viszont erősen megváltozott, és nem előnyére. Egyrészt sokat drágultak a repjegyek, aminek persze mindig megvan az indoklása, de ettől még utazóként egyáltalán nem örülünk neki. A fedélzeti ellátás színvonala enyhén szólva sem javult. De ami a legnagyobb érvágás, az a súlykeretekkel való zsonglőrködés. A kézipoggyászok súlylimitjét egészen alacsonyra szabták, a feladós poggyászoknál is egyre kisebb az engedélyezett súlykeret, és ami a legrosszabb, van akinél a búvárcsomag feláras, ha belefér a keretbe, ha nem. Erre nem nagyon tud az ember értelmes magyarázatot elképzelni. Pár tucat szappan vagy plüssteve nem feláras, a búvárfelszerelés igen? Vajon miért?
Ehhez is alkalmazkodunk, ha kell, de ezek után nem csoda, hogy sokan néznek alternatív utazási lehetőségek után. Mivel megdrágultak a charterek, és így a közelebbi úti célok is, többen választanak egzotikus helyeket inkább. Mások pedig épp ellenkezőleg, olcsóbb alternatívákat keresnek, és amióta nagyon sok helyre fapados repül Budapestről, vannak is lehetőségek.
Sokan viszont inkább nem nézelődnek, mert úgy vélik, a fapadosoknál túl sok a buktató, túl sok szigorú előírás nehezíti a nehéz poggyásszal utazó búvár dolgát. Ez viszont így általánosságban biztosan nem igaz. Amire figyelni kell, az az, hogy a csábítóan olcsó alapárral nem szabad kalkulálni, mindig a teljes költséget, és az összes feltételt kell figyelembe venni.
Általában az első problematikus pont a kézipoggyász, ami még ingyenesen jár a repjegy mellé. Jelen szabályok szerint a Ryanair például nagyobb méretűt enged ingyen, a Wizzair valamivel kisebbet- utóbbinál a szokásos méretű már feláras. Sokan szoktak panaszkodni, hogy itt-ott külön pénzt akartak tőlük. Nem kevés alkalommal utaztam fapadossal, és még soha nem volt problémám, mint ahogy velem utazó utastársaimnak se. A méreteket centire megadják, az ember utazás előtt megméri a táskáját, ha belefér, akkor minden rendben. Nem tudtam sose megérteni, amikor pontosan leírt szabályok vannak, hogy miért vitatkozik valaki a reptéren, "csak öt centivel nagyobb, számít?" Az ember visszakérdezne, ha a cipő meg a ruha csak egy számmal nagyobb, számít? Csak öt órát késik a gép, számít? Szóval egyszerűen tudjuk és elfogadjuk, mik a szabályok, és igazodunk hozzá.
De búvárok vagyunk, és le kell szögezni, minket nem a kézipoggyász érdekel elsősorban. Kicsit nagyobb vagy kisebb, nincs jelentősége, az alapvető dolgok elférnek benne mindenképpen. A feladós poggyász a keskeny keresztmetszet, és itt jóval nagyobbak a különbségek, mint a kézinél. Nézzük a két legolcsóbb társaságot! A Ryanairnél az olcsóbb feladós poggyász 15 kilós lehet, a drágább 20. A Wizzairnél egyetlen méret van, ennek a limitje viszont 32 kiló. Egyértelmű, hogy az utóbbi sokkal kedvezőbb. Sőt, pár napos utaknál akár két embernek is elég lehet egy belőle. Szóval ha mindent összeadunk, akkor bizony nekünk, búvároknak kedvezőbb a Wizzair, de nyári utakra, okosan pakolva elég a Ryan 20 kilója is- csak ekkor érdemes otthon utazás előtt lemérni a poggyászt, nehogy elszámoljuk magunkat, mert a pótdíj drága lesz.
A másik fontos tényező az, hogy mikor indul a repülő. Főleg egy hetesnél rövidebb utazások esetén nem mindegy, mikor érkezünk az úti célra, és mikor indulunk vissza. Alapszabály ugyanis, hogy biztonsági okokból az utolsó merülés után legalább 24 órát ki kell hagyni, mielőtt repülőre szállunk. Amennyiben a gép este indul, akkor előtte egy nappal még kényelmesen belefér két nappali merülés. Ezzel a lehetőséggel mi mostanában éltünk máltai és ciprusi utunk alkalmával is, az előbbinél egy szeles napon inkább felszíni programot választottunk, és utolsó teljes napunkon még merülhettünk, míg Cipruson plusz egy napot búvárkodhattunk. Mivel a fapadosoknál mi magunk intézünk mindent, az ár kalkulálása, a poggyász méretek és limitek felmérése mellett figyeljünk tehát a menetrendre is. (Jó példa a brüsszeli Nemo33 is, ha a gépünk délelőtt indul vissza, előtte való napra nem tudunk merülést tervezni, és akad társaság, aminek egy nap több járata is van- lehet, hogy a délutáni kicsivel drágább, de ha megspórolunk egy nap szállásköltséget, mégis jobban megéri.)
Végül pár szó az árak mozgásáról. A fapadosnál általában nem jó taktika 2-3 héttel a tervezett indulás előtt jegyet keresni, jellemzően két hónappal előre foglalva lehet igazán kedvező árakat kifogni. A csodára várni nem érdemes, amikor az ár kellően alacsonynak tűnik, érdemes gyorsan lépni és foglalni. A hasonló úti célokat érdemes egymás után végig próbálni, rugalmasnak kell lenni. Málta vagy Ciprus hasonló lehetőségeket kínál, az északi utat tervezők például nézhetik Malmőt vagy Göteborgot egyaránt, nyáron lehet alternatíva Görögországon belül Korfu, Kréta vagy Rodosz, és így tovább.
Aki fapadossal tervez búvártúrát, kellemesen olcsó utakat is tető alá hozhat, saját maga dönthet minden fontos dologról, ám a felelőssége is nagyobb, mert oda kell figyelnie az előírásokra, limitekre, menetrendekre, magának kell intézni a szállást, biztosítást, merülést is. Szóval a spórolásért meg kell dolgozni.
Mindenesetre azt le kell szögezni, az utazás fapadossal még búvárként sem olyan problémás, mint ahogy néhány beszámoló alapján gondolhatnánk. Pár dologra oda kell figyelni, ennyi- de ez mindig így van, ahányszor repülőre szállunk, legyen az egy chartergép, egy Lufthansa-járat vagy a legolcsóbb fapados.