Mostanában adriai roncsmerülésekről írtam, de van azért ott más érdekesség is. Egyszer volt szerencsém egy hetet hajóval kalandozni Dugi Otok térségében, és merülhettünk a Kampanel Misnjak nevű helyen.
Az ember tudja, hogy ha egy pont távolabb esik a turistaáradattól, valószínűleg dúsabb élővilágot találhatunk ott, de ritka, hogy ennyire beigazolódik ez az elmélet. Dugi Otoktól nyugatra horgonyoztunk le a nyílt tengeren, ahol észnél kellett lenni az áramlásokkal: ha valaki tovább sodródik a tengeren, a következő megálló Rimini...
Nekünk akkor szerencsénk volt, nem kellett áramlással küzdeni. Pár méterrel a felszín alatt kezdődött a zátony, amit körbeúszva nézhettünk szét. Meglepően sok volt a hal, és érdemes volt lámpákkal világítani, mert nem túl nagy mélységben lila és sárga gorgóniák, mindenféle színes szivacsok voltak. Az egyik üregbe benézve észrevettem egy murénát, mutattam a merülőtársamnak, aki jelzett, hogy látta, de nem abban a lyukban van, hanem mellette. Mielőtt vitázhattunk volna, egyszer csak előbukkant mind a kettő! Ehhez tudni kell, a muréna egyáltalán nem tipikus látvány manapság az Adria mélyén.
Emellett akadt hatalmas kőhal, tengeri pók, és sok más érdekesség. Persze halászháló is van ott beszakadva, mert nem csak a búvárokat érdeklik a halrajok... De szerencsére ezúttal csak a mi hajónk volt ott. Az egész hetes búvártúra egyik legemlékezetesebb merülése lett, egy olyan pont az Adrián, ahova bármikor szívesen visszamennék. Jó példa arra, hogy ez a tenger is nyújthatna még több élményt a búvárnak, ha egy kicsit vigyáznánk rá.