Néha pont az okoz gondot a búvároknak, hogy túl könnyen elérhető helyen van a merülőhely. A kikötők például ritkán számítanak ideálisnak a búvárkodás céljára, hiszen nagy a hajóforgalom, gyakran pecáznak a partról, és úgy általában is furcsán néznek arra, aki a hajók és csónakok alatt ügyködik a mélyben.

roncs

Ám néha túlságosan csábító látnivaló rejtőzik a felszín alatt, ráadásul nem kell hajózni se, elég beugrani a mólóról- és ilyenkor bizony a kikötőben is merülnek. Norvégiában Slemmestad kikötőjében nyugszik egy Emma nevű roncs, ami attól annyira izgalmas, hogy több, mint másfél évszázad épült: 1840-ben bocsátották vízre, és dán vizeken szolgált. Később uszályként használták, eladták egy norvég cégnek, ami cementet gyártott. 1943-ban elsüllyedt egy nagy viharban, egy rakományra való mészkővel a fedélzetén.

roncs

roncs

A kikötőből ma is kiváló a kilátás a cementgyárra, tehát könnyű gondolatban összekapcsolni múltat és jelent. Odalenn pedig viszonylag sekély vízben tekinthető meg az Emma maradványa, ami jó állapotban vészelte át az elmúlt évtizedeket- persze ez nem meglepő, mert az elfedett hajóroncsot nagyon sokáig nem bolygatták a búvárok.

Most már bezzeg jönnek, hiszen Oslótól alig 30 kilométernyi autózásra van Slemmestad. Bekérezkednek a kikötőbe és merülnek, de gondosan jelölik zászlóval a helyet ahol búvárkodnak, és nyáron inkább elkerülik a kikötőt, amikor a folyamatos hajóforgalom túl veszélyessé tenné a víz alatti kalandot. Ami miatt megéri kockáztatni, az a roncs régisége, hiszen egyszerűen nem nagyon fordul elő, hogy ilyen régi, ám jó állapotú maradványokat nézhetünk meg saját szemünkkel.