Mert van amikor nem delinekben és cápákban gyönyörködünk, nem barlangokban lessük a fényjátékot, nem roncsok rozsdás lemezei mellett keressük a múlt emlékeit, nem a nagy mélységben éljük át a kalandot, nem az üregekbe világítva próbálunk rejtőzködő tengerlakókra bukkanni, egyszerűen csak élvezzük azt, hogy a víz alatt vagyunk...
És persze mindezt stílusosan, pinkben.
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
A búvárkodásban számomra a legkülönlegesebb élmények közé tartozik, amikor egy olyan halrajat látok, ami szinte egységes gömbnek vagy függönynek látszik. Nagy érzés beúszni egy ilyenbe, hirtelen azt se tudni, hol a fel és a le... Nekem is volt ilyen élményben részem például a Kanári-szigeteken vagy a Vörös-tengeren, előbbi helyen még videó is készült. (Egészen pontosan Gran Canaria egyik merülőhelyén, a Pasito Blancón.)
Nemrég viszont láttam egy nagyszerű képet, ahol markrélák szinte tornádóra emlékeztetve alkottak egy egészen a tengerfenéktől induló oszlopot, ami mellett eltörpül a búvár. Ebben az a különleges, hogy a makrélák lényegesen nagyobbak, tehát önmagukban a halak mérete miatt is izgalmas a kaland. Most pedig megtaláltam a videót is, ami erről a merülésről készült- pazar látvány!
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
Április végén zárult le a nevezés a Subsurface 2013 versenyre. Igyekeztünk sok helyen népszerűsíteni a megmérettetést, de alapvetően sokminden nagyon új volt számunkra is. Nem tudthattuk, mennyire mozgatja meg a külföldieket egy magyarok által meghirdetett búvárfotós verseny, aztán a képküldés lezárultakor kiderült, hogy eléggé. Összesen 106-an neveztek 30 országból, 204 képet küldve.
Mivel a mezőny igen erős is, nem lesz könnyű dolga a zsűrinek- és a közönségnek se, mert nálunk ők is szavazhatnak, egy időben a nemzetközi zsűrivel. Tíz helyezést lehet kiosztani a kedvencek közt, de azért előzetesen kicsit szűkítettük a közönségszavazásra kerülő képek körét, így 146 fotóból lehet választani. Ez sem kevés, ráadásul a közönségszavazáson nincsenek kategóriák.
Szavazni csak az oldal regisztrált tagjai tudnak, de aki csak szép víz alatti fotókat szeretne látni a világ minden tájáról, annak is érdemes megnéznie a galériát. Apró rákoktól a cetcápáig, halrajoktól a bálnákig mindenféle témát megörökítettek nevezőink, és annak köszönhetően, hogy a világ minden tájáról jöttek fotók, meglehetősen változatos is lett a mezőny. Gyertek és nézzétek meg, mivel rukkoltak elő a búvárfotósok!
Az ausztriai Steiermarkban található Grüner See egyike lett az utóbbi években az internet felkapott témáinak. Mivel nem kevés olyan oldal van, ahol látványos képeket gyűjtenek a világ minden tájáról, ez az apró, de csodaszép tó is sokakat kápráztat el.
Persze hozzá kell tenni, az ilyen oldalak készítői a legritkább esetben saját képeiket töltik fel, hiszen sose jártak a Grüner See közelében, nem is merültek ott. Pedig nem nagy szervezést igényel az eljutás, és a képek nem teljesen tudják visszaadni azt az élményt, ami miatt évről évre kelnek útra búvárok Steiermarkba. Ezzel én is így vagyok, hiszen először még 2002-ben merültem ott, amikor még nem nagyon hallott senki nálunk erről a kis gyöngyszemről, és többszor visszatértem már. Véletlenszerűen akadtam rá az internet, és eldöntöttem: nekem ezt látni kell.
A Tragöss falu mellett kis völgy jellegzetessége az, hogy a közelben levő magas hegyekről a tavaszi hóolvadás idején annyi víz ömlik ide, hogy szépen lassan feltölti azt. A Grüner See emiatt egyrészt nem merülhető egész évben, általában május elejétől nyár közepéig búvárkodnak itt, a mélység nem állandó, és a víz alatti világ sem a szokványos. A jéghideg vízben ugyanis a korábban itt zöldellő rét gyakorlatilag "megfagy", láttam már kis virágot is a tó fenekén, ami valljuk be, elég váratlan látvány.
A víz nem csak kristálytiszta, hanem roppant hideg is, 6-7 foknál melegebbre nem érdemes számítani ezen a helyen. Mégis minden nap több tucat búvár jön el ide, Ausztriából illetve a környező országokból, hogy megejtsen egy rövid merülést. A helyi turisztikai hivatal oldalán naprakész információk vannak a vízállásról (e sorok írása idején 8 méteres a mélység, egy hete még csak 5 volt!), ennek ismeretében érdemes útra kelni. Általában akkor szoktak a búvárok ide jönni, amikor a víz már ellepi a tó melletti kis hidat.
Nem nagyon van értelme túl sokat úszni, az ember előbb-utóbb úgyis fázni fog, és ha túl messze van a part, nem nagy élmény a visszatérés. Pár pisztráng tűnik fel, de a többség a víz alá került hidak és ösvények mellett tesz egy kört, vagy a vízfelszín alatt lebegve néz körül, ugyanis pompásan látszanak onnan is a környező hegyek.
A Grüner See sokminden, csak nem egy szokványos merülőhely. A feltételek igazán kedvezőek, a búvárok napi jegye alig 9 euro. Nyilván úgy vannak vele, jöjjenek csak a turisták, akik aztán itt szállást vesznek ki pár napra, beülnek egy étterembe, és persze merülnek is egyet-kettőt. Még ha csak rövid ideig is vannak a jéghideg vízben, akkor is egyedülálló élmény zöldellő rétek felett úszni, mint ahogy az Bunny barátom kiváló képén látható...
Megint itt van a nyakunkon tehát a Grüner See-szezon, érdemes leporolni a legvastagabb neoprénruhát vagy kölcsönkérni egy szárazruhát, ha látni akarjuk ezt a kicsi, de annál látványosabb tavat és víz alatti világát.
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
Azt mondják, nagyon hatásos tud lenni, ha állatokról készült fotók, videók emberi tevékenységet, gesztusokat idéznek, mert ezekkel könnyen tudunk azonosulni. Meglehet, így van, mert mostanában kis videós versenyünk legnépszerűbb darabja lett egy barátom által készített remek alkotás. (És utólag nagyon örülök, hogy engem kért meg a narrálásra, így egy minimális rész nekem is jutott a sikerből.)
Szóval ha valaha eszünkbe jut, hogyan tudna kijavítani két szorgos rák egy durrdefektet a víz alatt, nos, itt van rá a válasz.
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
A remeterák szerencsés helyzetben van, mert lakhatásának megoldásához nem kell hitelt igényelnie. Egyszerűen csak keres egy megfelelőnek látszó csigahéjat, "beköltözik", és házát magával hurcolva biztonságban tudhatja lágy testrészeit.
Mivel a csigaházon megtelepednek a növények, ha a remeterák nem mozog, nem is könnyű kiszúrni az állatot, mert egy egyszerű kavicsnak látszik a háza. De ha a part közelében, sekély vízben búvármaszkkal a víz alá nézünk akár már Horvátországban, Görögországban is, gyakran tűnnek fel "mászkáló kövek". Ha sikerül nagyjából velük egy szintre lemerülni, akkor pedig láthatóvá válik a remeterák két kikandikáló szeme. Ha türelmesek vagyunk, a ház védelmébe bújó rák végül megszokja a jelenlétünket, és szépen tovább araszol, miközben ennivaló után kutat. Megfogni illetlenség, egyszerűen csak figyeljük közelről ezt a különleges kis állatot, aki sajátos stratégiát alkalmazva "páncélt ölt" a rá veszélyes ragadozók ellen.
Fényképezésnél is a türelem a kulcsa a jó fotónak, ki kell várni, amíg eléggé kibújik a rák a házból. Általában nem kell mélyre menni a kedvükért, tehát időnk és levegőnk bőven lesz a várakozásra: ez a fotó is alig pár méteres mélységben készült Krétán.
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
Egy elsüllyedt hajónál búvárkodni mindig "élménybiztos" kaland. Vagy azért mert a víz alatt még felismerhető hajó egészen más látványt nyújt a tenger fenekén mint a felszínén, vagy azért, mert már alig látszik valami az eredeti hajóból, úgy benépesítette a tenger élővilága.
Ha a roncs egyben van, szépen körbe lehet úszni, be lehet nézni az ablakokon, esetleg be lehet úszni a hídra, a hadihajókon időnként még fegyverek is vannak. Akadnak olyan roncsok, amelyek raktere tele van régen nagy értéket képviselt dolgokkal, amelyeknek ma esetleg már történelmi jelentősége van. Olyan is előfordul, hogy a bizarr rakomány meglepi a búvárokat, ha például vécécsészékkel teli hajó süllyed el.
Máltán már nagyon régen rájöttek, hogy a roncsnál szívesen merül mindenki, ezért a harcban vagy balesetben elsüllyedt hajók és repülők mellett mesterséges zátonyokat is kialakítottak. Süllyesztettek kis vontatóhajót és katonai járőrhajót is. Utóbbiak közül az egyik, a P29 igazán népszerű merülőhellyé vált az elmúlt pár évben.
Az eredetileg keletnémet gyártású hajó a Kondor osztályhoz tartozott, és 1992-ben került Málta tulajdonába. 2007 augusztusában küldték a tenger fenekére Cirkewwa közelében, ami egyébként is gyakran látogatott hely a búvárok körében. A mélység szerelmesei gyorsan felfedezték maguknak az 51 méter hosszú hajót, aminek mérete és mélysége pont ideális egy kedvtelési búvár merüléséhez.
Én egyébként is szeretek Máltán merülni, a víz ugyanis tiszta, a helyek könnyen elérhetők, és az év jó részében kellemes a vízhőfok is. Így került képbe az egyik utunk alkalmával a P29 roncsa, amit körbeúsztunk és megnézegettünk. A csoportunkban volt egy lány, feltűnő pink búvárruhában. Ez önmagában is elég lett volna ahhoz, hogy gyakran videózzak úgy, hogy rajta legyen a képeknek, mert nagyon szép volt a színes ruha és a komor roncs kontrasztja. Ráadásul viszont kifejezetten elegáns mozgással merült a búvár, így amikor otthon visszanéztem a felvételeket, egyből eldöntöttem, rövid filmet is csinálok a P29 megmerüléséről. Végül két változat is készült, ez a most betett a "hagyományosabb", de készült egy némileg más hangulatú is. A lényeg nagyjából mind a kettőn ugyanaz: ilyen könnyed és szép lehet a merülés még egy roncsnál is.
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
Itt a tavasz, hamarosan egyre többen kelünk útra az Adriára egy kis merülés kedvéért. Persze az előszezonnak megvannak a maga árnyoldalai: itt elsősorban a hideg vízre célzok. Az, hogy kevésbé zsúfolt és olcsóbb is, kevesek számára jelent hátrányt, de sok vastag neoprént magunkra rángatni és még úgy is borzongani nem annyira kellemes. Sokan ruháztak be mostanában pont ezért szárazruhákba, mert kényelmesebb benne a merülés. Aki nem akar annyit költeni, azoknak maradnak a hagyományos neoprénruhák, ám ebből is lehet jobbat választani, szóval a hideg víz csak egy tényező, amire fel kell készülni, és kész.
Ha pedig ezt már megoldottuk, egyszerűen csak be kell ugrani a vízbe. Az Adriának megvannak a maga titkai, mint minden tengernek, és aki már sokadjára megy, tud egy kedvenc helyet mondani egy kedvenc szigeten. Esetleg többet is, és ez rám is igaz, de most csak egyetlent emelnék ki. Május végén, június elején kiváló parti merüléseket szoktunk dobni Pagon Stara Novalja faluban, ahol a sekély vízben sok érdekes kis apróság bújik meg. Mindenki örömmel nézi és fotózza a polipokat, a nyálkáshalakat, a gyűrűsférgeket, de ennek az időszaknak az igazi sztárja a csikóhal. Egy merülésen többet is ki lehet szúrni, már persze ha tudja valaki, hol keresse őket.
Ezért beszéltem a címben "vadászatról", mert a fűben rejtőzködő kis csikóhalakat kiszúrni nem mindig egyszerű. A mi "vadászeszközünk" pedig nem a szigonypuska és a háló, hanem a fényképezőgép és a kamera. Elhiheti nekem mindenki, ezzel legalább annyira komoly mutatvány "elkapni" a kis jószágokat. Felülről nézve a tengeri fű mező meglehetősen unalmasnak látszik, aztán felbukkan egy ismerős sziluett, közelebb ereszkedünk, végül egyértelművé válik hogy sikerrel jártunk...
A baj csak az, hogy ezeket a szegény állatokat túlságosan bírjuk szeretni. Kattognak a fényképezőgépek, villóznak a szemükbe a vakuk, aminek ők nyilván pont annyira örülnek, mint amennyire mi örülnénk modellként. Ezért aztán többségünk egy idő után önként felhagy a további fotózással, megy más téma után. A csikóhal ugyanis nem arról híres, hogy "elszalad", egy órán át lehetne fényképezni. Mégis, hiába nem fogjuk ki és pusztítjuk el őket, nem szép dolog ennyi idő át zaklatni őket. Május végén egy csapat fotóssal megyünk újból ebbe a barátságos kis horvát faluba, és igyekszünk önmérsékletet tanúsítani. Persze pont azért megyünk ide, mert találunk más témát is, apró barátaink szerencséjére- és egy kicsit még csikóhalaztunk is.
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
Vannak különös teremtményei a tengernek. Az egyik kedvencem az íjrák, ami ugyan kicsi, de meglehetősen morcosan tud "feszíteni" a búvárral szemben. Érdekes, hogy állóképen kicsit úgy néz ki, mint valami harcra kész, morcos szumós:
Ehhez képest mozgás közben meg a pipaszár lábait emelgetve inkább táncosra hasonlít:
Eddig még csak a Kanári-szigeteken találkoztam ezzel a furcsa jószággal, ott viszont nagyon sok üregben láttam őkelméket, gyakran pedig a sziklákon oldalaztak. Ugyan igyekszik vigyázni magára, de nem egy betegesen rejtőzködő állat. Noha ollói aprónak látszanak még a 10 centis testükhöz képest is, egy ragadozóról van szó, aki kisebb puhatestűekre vadászik. Szabadidejében pedig a fotósoknak és a videósoknak pózol...
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
Gondolkodtam, hogy írjak-e egyáltalán bármit az alábbi videóm mellé kommentárként. Ez a pár percesre rövidített anyag egy órányi felvételből lett összevágva. Egyetlen 50 perces merülés során készült a Vörös-tengeren, ami alatt néhány óceáni fehérúszójú keringett körülöttünk folyamatosan.
A kívülállók egy része úgy gondol általában a cápákra, hogy azok emberevő ragadozók, míg a búvárok szerint szép és izgalmas állatok, amelyek semmi veszélyt nem jelentenek. A totális leegyszerűsítés természetesen ebben a helyzetben sem szerencsés. Erre majd a sztori végén kitérek...
Szóval egy mélydéli hajós szafarin voltunk éppen, amikor beugrottunk egy kis zátony mellett. Körbeúsztuk, ritka szerencsés hely volt: egy csoport delfint látott, mások szirti cápát, mi pedig mantát. Aztán minden csoport meglepődött amikor visszaért a hajó alá: a sekély vízben ott voltak az óceáni fehérúszójúak, és kíváncsian úszkáltak a búvárok körül. A második merülésre a tervünk ezért annyi volt, hogy a hajó mögött 5-10 méteren lebegünk a nagy kékben és várjuk a cápákat.
Azok pedig jöttek. Mindenki fotózott vagy videózott a csapatban, utólag derült ki, a tolakodó cápák miatt többen is díjnyertesek lettünk a felvételeinkkel. Bevallom, szűk óra után stresszes lettem, és kimentem a vízből- szép volt, jó volt, elég volt. Talán az is számított, hogy legrutinosabb búvár barátunk, Dani engem is megviccelt azzal, hogy hátulról az ártatlan búvártárs mögé lópozott, és cápaharapást imitálva jó erősen rámarkolt a vádlinkra... Egyikünknek se volt őszinte a mosolya.
Azért elmondhatom, ott voltam, átéltem, videóztam- nem mindenkinek jön össze egy ekkora búvárkaland. És senkinek nem lett baja, pedig sok hajó járt arra. És sokan mások is merülnek óceáni fehérúszójúakkal, ami egyébként egy rosszhírű, valóban veszélyesnek számító faj. Az ember legyinhetne: nem olyan vészes az.
De... Alig pár héttel a mi túránk után, szinte ugyanazon a helyen megint ott voltak a cápák. Megint a vízbe mentek páran. De voltak, akik nem tartották be az alapszabályokat. Mert igenis vannak szabályok. Például az, hogy nem szerencsés készülék nélkül, légzőcsővel úszkálni a cápák felett. Nem szerencsés elszakadni a merülőtársaktól. És nagyon rossz ötlet lebukni a cápákhoz, hogy megpróbálja a sznorkeles megérinteni őket. Egy francia nő pedig mindenkitől távol, egyedül akart közel férkőzni az egyik fehérúszójúhoz. Az csak visszakapott, de ez is elég volt: megsértett egy ütőeret, és hiába próbálták gyorsan a partra vinni az áldozatot, nem élte túl a támadást.
A cápa itt és most sem volt hibás. Az ösztöneinek engedelmeskedő ragadozó csak egyetlen mozdulatot tett, nem marcangolt szét senkit a cápasereg. De látni kell azt, hiába hisszük mi, búvárok időnként, hogy a cápával úgy lehet viselkedni mint egy kedves, játékos delfinnel, és fittyet hányhatunk az óvatosságra, ez butaság. A víz alatt mindent, a kicsi és nagy élőlényeket is tisztelettel kell megközelíteni- vagy az ő érdekükben, vagy a mienkben. (Megjegyzem, a delfin is ragadozó, és akár veszélyes is lehet bizonyos helyzetekben...) Így a felvételeimet nézve néha arra gondolok, a velünk úszó cápák egyike is lehetett a sérülést okozó példány- egyetlen merülés, mégis milyen hosszú történetet lehet kihozni belőle. Vajon jobb lett volna, ha csak egy szó nélkül teszem be a videót?
Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
