A roncsos hírek kapcsán sokszor felkapjuk a fejünket, amikor vagyont érő kincsleletekről írnak. Ám mi van, ha a tengermélyi kutatás csak viszi a pénzt, nem hozza?

Nagy szenzáció volt, amikor hosszú keresés után végre megtalálták Kanada sarkvidéki vizeinek mélyén a Franklin-expedíció elveszett hajóját. A búvárrégészek izgalomba jöttek a híres felfedező HMS Erebus nevű hajójának roncsánál, amit már 2007-óta próbáltak megtalálni. Izgalmas tárgyakat hoztak felszínre, a felvételek is jó állapotban maradt alkatrészeket mutattak be.

Egy pár képviselő viszont kíváncsi lett arra, tulajdonképpen mibe is került az adófizetőknek a közel egy évtizede tartó víz alatti régészkedés, amit a sikertelen expedíció hajója után indítottak azon a területen. Nos, a közpénzből fizetett számla állítólag közel 1,1 millió kanadai dollárra rúg, amit elsősorban a Parks Canada büdzséjéből fedeztek. 

Magyar pénzben 250 millió forintról beszélünk, de emellett magán támogatók is sok pénzt adományoztak a célra. Együttesen irdatlan sokba került tehát a keresgélés a tenger fenekén, aminek során több száz négyzetkilométert fésültek át méregdrága eszközök segítségével, és sok merülést hajtottak végre. Ilyen helyzetben nyilván felmerülhet-e a kérdés, tulajdonképpen megérte? Hiszen a hajók így is, úgy is odavesztek, az expedíció történetét ismerjük, és ez a kutatás többe került, mint annak idején maga a Franklin-küldetés.

Jelen helyzetben az árnyalja a képet, hogy Kanada igényét a sarkvidéki területekre jogi szempontból is megalapozza az 1845-ös expedíció, ami egészen messze jutott az északnyugati átjáró keresése közben. Így végülis talán még indokolható is a méregdrága régészeti munka.

Más kérdés, hogy az anyagi források korlátozottak még Kanadában is, így aztán máshonnan hiányzott ez a pénz. Az ország más területein jelentősen csökkenteni kellett a régészeti feltárások költségvetését, így nyilván akadnak kutatók, akik elismerve a mostani felfedezés jelentőségét, mégsem annyira boldogok, hiszen az ő munkájukat fel kellett függeszteni.

Szóval a roncsok kapcsán felmerülő dollármilliók nem csak bevételt jelenthetnek, hanem kiadást is. És ez még akkor is igaz, amikor valaki kincsek nyomába ered: ha nem jár sikerrel, csak önti bele a pénzt a felszerelésekbe, a hajóba, a munkabérekbe, de semmit nem kap cserébe. 

Az összképnek ez is része, amit sokan hajlamosak elfelejteni. Régészkedni nem olcsó, de kérdés, kulturális örökségünk mely elemére költünk a legtöbbet? Izgalmas dilemma...