Ki gépen száll fölébe, annak roncstemető e táj- gondolhatták a parti őrség pilótái, miután a jég elolvadása után átrepültek a Michigan-tó felett. A víz ugyanis olyan kristálytiszta volt, hogy a felszín alatt nyugvó hajómaradványokat könnyedén kiszúrhatták.

A Sleeping Bear Point közelében szúrták ki a felismerhető állapotban megmaradt hajókat, amelyek nem semmisültek meg a tó tiszta vizében. A 19. században, egészen konkrétan 1857-ben elsüllyedt James McBride tejerhajó roncsa például tisztán kivehető volt. 

A The Rising Sun nevű gőzös utasokat szállított egészen 1917-ig, amikor egy heves téli viharban darabokra szakadva elsüllyedt.

Láttak olyan roncsot is repülés közben, amit még nem sikerült azonosítani, de így a méreteit, alakját is alaposan fel lehetett mérni.

A Michigan-tó körzetében több, mint tíz millió ember él. Mivel mindig is forgalmas hajóútnak számított, ezért mára már igazi roncstemetőnek számít, ami sok búvárt is vonz. Csak éppen a jelenleg három fokos víz nem túlságosan csalogató, így aztán nem csoda, hogy a parti őrség emberei is jobban élvezték a kényelmes légi roncsvadászatot.