Látszólag jelentéktelen maradványok is különleges hellyé válnak a víz alatt.
A múlt heti egyiptomi búvártúránk során érintettük a Ras Mohammed nemzeti parkot. A Yolanda zátony egy itt elsüllyedt hajóról kapta a nevét, de magából a hajóból ma már alig látni felismerhető, nagyobb darabot.
A hely érdekessége az, hogy itt maradt viszont a rakományként szállított fürdőszoba-felszerelés, kádak, csapok, vécécsészék. Némelyik felett egyszerűen csak furcsa elúszni, annyira idegenek itt a tengerben, ám akadnak olyanok is, amelyek valóságos koralltömbbé alakultak át.
A nemzeti parktól nem messze van egy védett hely, ahol gyakran éjszakáznak a búvárhajók. Aki merül, többnyire a közeli Dunraven roncs hoz megy ki kisebb csónakkal, csak kevesen nézelődnek a nem túl látványos zátony mellett. Van egy kicsi, pár éve elsüllyedt búvárhajó is a víz alatt, ami lassan szétesik, általában nem túl izgalmas. Mi most mégis tettünk ide egy kitérőt. A roncs elsőre nem tűnt túl izgalmas, még ha sejtelmes is a semmiből feltűnő orr.
Kicsit tovább úszva viszont leesett az állunk: egy hatalmas, szinte egyetlen nagy gömbként kavargó, gomolygó üveghalraj tűnt fel, amit szinte pásztorkutyaként tereltek az ott élő tűzhalak. Azt hiszem, fotósként igazán szerencsések lehetünk, amikor ilyesmit örökíthetünk meg: így válik izgalmassá a tenger élővilágának köszönhetően még a jelentéktelen roncs is.