Sokkoló tény: Izlandon a kíváncsi turisták eszik leginkább a kilőtt bálnák húsát.
Izland természeti szépségei sok-sok turisták vonzanak, ám nagyon sokan kritizálják is az országot, amiért néhány éve újra elkezdtek bálnára vadászni. Egy helyi állatvédő egy cikkben világította meg ennek a hátterét.
Sigursteinn Másson szerint csukabálnára és hosszúszárnyú bálnára is csak egy-egy cég vadászik az országban. Érdekes, hogy a vadászati terület közvetlenül szomszédos azzal az övezettel, ahol a bálnák védettek és ahova a bálnanéző túrák indulnak- ugyanazokat az állatokat fotózzák a turisták, amiket a vadászati szezonban pár kilométerrel odébb kilőnek.
A csukabálnák húsát helyben adják el, és elsősorban Reykjavikban működő éttermek vásárolják. Ám nem az izlandi vendégek kedvéért: jellemzően a turisták akarják megkóstolni a bálnahúst. Azok az emberek, akik olyan helyekről jönnek, ahol ellenzik a bálnák vadászatát- ironikus és elszomorító helyzet. Nemrég tájékoztató kampány indult, hogy a turisták megértsék, ők maguk tartják életben a bálnavadászatot, ami nem is izlandi hagyomány.
Másson szerint ugyanis Izland vizeiben szinte mindig is külföldiek vadásztak bálnákra, a helyiek nem nagyon fogyasztották a tengeri emlősök húsát. 1915-ben be is tiltották a bálnák vadászatát, amit támogatottaz ország lakossága. Egy évtized múlva erős norvég és dán nyomásra engedélyezték azt ismét.
A hosszúszárnyú bálnák húsára sincs igény a szigeten. Amiket kilőnek Izlandon, gyakorlatilag egyben küldik tovább Japánra. Ez is jelzi azt, hogy az országban nincs nagy hagyománya a bálnák fogyasztásának, állítólag a lakosság alig 3 százaléka eszik valamilyen gyakorisággal bálnát, és 82 százalékuk soha az életben nem is kóstolta.
Ha nekik nem kell, akkor a turistáknak minek? Ezért a szerző azt javasolja, aki igazán ellenzi a bálnák vadászatát és megnézni szeretné őket nem megenni, az egyszerűen ne rendeljen ilyen fogást merő kíváncsiságból.