Görög vizekben nyugszik egy különleges roncs, egy 19. századi lapátkerekes gőzhajó maradványa.
Régi képekről ismerhetjük azokat a korai gőzhajókat, amelyek jellegzetessége volt a két oldalon elhelyezett hatalmas lapátkerék. Ezt hajtották meg a gőz erejével, és hamarosan eljött a vitorlás hajók dicsőséges korszakának vége. Ám a fejlődés nem állt meg, a lapátkerekes hajókat felváltották a hajócsavaros gőzhajók, és szép lassan eltűntek a vizekről az elavult, régi típusú hajók.
A lapátkerekes hajók elsősorban folyókon, tavakon maradtak tovább szolgálatban, mert a nyílt tengeren gyorsan kiderült, ez a meghajtás nem túl szerencsés hullámzásban, viharban. Így aztán a tengereken az 1870-es évektől már nem nagyon lehetett látni ilyeneket.
Ezért igazán érdekes az a Kea sziget mellett nyugvó maradvány, amit rendszeresen merülnek a búvárok. 1860-ban Londonban épült a vitorlákkal is felszerelt lapátkerekes gőzös (ez a vegyes megoldás jellemző volt a korszakban), ami a King Othon nevet kapta a görög király tiszteletére. 1868-ban már a Hellenic Steam Shipping gőzhajózási társaság tulajdonában állt, és a part közelében teljesített szolgálatot, Patris név alatt. Február 21-én Kea sziget közelében csapódott zátonynak, két darabra szakadt, majd elsüllyedt, de a baleset szerencsére nem követelte egyetlen ember életét sem.
A roncs ma is merülhető, talán az egyetlen ilyen állapotban megmaradt lapátkerekes gőzhajóként egész Európában. Nincs túl sekélyen, de azért tapasztalt búvárok körbeúszhatják a két nagyobb darabot, és megnézhetik a jellegzetes lapátkeres kialakítást. Igaz, csak az egyik lapátkereket lehet megnézni, mert 2007-ben a másikat a felszínre emelték. Ki van állítva, így azok is láthatják, akik nem merülnek alá, de az igazi kaland az lehet, ha búvárként keressük fel.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
