Egy kolumbiai vizekben talált kincses roncs miatt marakodnak- az arany tényleg mindenkit megbolondít.
Maga a kolumbiai elnök, Juan Manual Santos jelentette be a fantasztikus jelentőségűnek titulált felfedezést: a spanyol San josé nevű hajó arannyal megrakodva süllyedt el nagyjából három évszázada. A 60 ágyús galleon 1708-ban veszett oda Cartagena közelében egy britekkel történt összecsapásban. Bár történelmi jelentősége is van a roncsnak, a vagyont érő kincs nyilván sokak számára sokkal fontosabb.
És pont emiatt kezdődött el a vita. Egy amerikai roncskutató cég, a Sea Search Armada ugyanis állítólag már 1982-ben megtalálta a San José maradványait, az információt átadta a kolumbiai kormányzatnak, aztán megindult a pereskedés, kit mi illet a kincsből. 25 év(!) után döntött úgy a bíróság, hogy az amerikaiaknak jár a vagyon fele.
Nos, a Sea Search Armada szerint két dolog lehetséges: Kolumbia vizeiben két arannyal megrakott San José nevű hajó süllyedt el háromszáz éve, vagy pedig a kormányzat "új" felfedezése valójában az ő régi eredményükön alapul. És ezzel a homályos magyarázattal csak ki akarják őket golyózni a nagy buliból. Mert itt dollármilliárdra rúgó értékről beszélnek, amiből sokan szeretnének részesedni. Santos elnök furcsa magyarázata a Hemingwayhez hasonlító öreg, szakállas roncsszakértőről, aki egyszerűen csak besétált a hivatalba a koordinátákkal, hogy segítsen, több mint zavaros. Mert persze ez a kedves, jószándékú ember még véletlenül sem akar a kincsből semmit, egyszerűen csak segíteni akart.
Az amerikaiak állítják, kolumbiai részről megtagadták azt a kérést, hogy adják meg az általuk felfedezett roncs helyzetét- gyorsan kiderülhetne, egybeesnek-e a koordináták, ugyanezeket adta-e meg a titokzatos ősz szakállú szakértő. A Sea Search elismeri, tévedhettek is, és ha a kormányzat elárulja a helyszínt, akkor kiderülhet, annak idején bakot lőttek-e.
A Sea Search Armada jó nevű kincsvadász cég, tehát nem arról van szó, alaptalanul vádaskodnának- most is épp egy roncs feltárásán dolgoznak a Mariana-szigeteknél. Szerintük mese, hogy valaki öreg könyveket olvasgatva pontos helyszínt lenne képes megjelölni, egy-egy kutatáshoz szisztematikus munka és feltárás kell.
Megjegyzendő, az UNESCO szerint a csak a pénzre hajtó kincsvadászat egyáltalán nem támogatandó dolog, hiszen egy ilyen roncsnak történelmi, régészeti jelentősége van, és a leleteken nem úgy kéne osztozkodni, mint valami közönséges árucikken. Múzeumban lenne a helyük, nem pedig árveréseken.
Milyen szép is lenne, ha ez az elv érvényesülne! Ám azóta újabb érdekeltek is jelentkeztek, akik kíváncsiak a San José kincseire. A hajó egykor a spanyol korona zászlaja alatt hajózott, tehát Spanyolország is kíváncsiak, mit rejtenek a maradványok. Az ezüst a mai Bolívia, az arany főleg Peru területéről származhat, ezen országok is igénnyel jelentkezhetnének, hiszen a korábban itt élőket fosztották ki a spanyol hódítók.
A kolumbiai elnök szerint hirtelen mindenkinek fontos lett a San José roncsa, de felesleges próbálkozniuk, a vagyon Kolumbiát illeti. Santos magabiztos optimizmusa kissé túlzónak tűnik annak fényében, hogy már a korábbi per is két és fél évtizeden át húzódott. Ám ennél már csak az lenne a nagyobb poén, ha kiderülne, a roncsot már rég kifosztották, és néhány korhadó fadarabon marakodnak az érdekeltek.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
