Gyakran mantrázzuk sok területen, hogy az ember csak képességeinek határain belül vállaljon be dolgokat. A búvárkodásban is ezerszer elhangzik ez, de olyan könnyű csábításba esni: kicsit mélyebbre menni mert mintha ott lenne egy cápa, vagy beúszni egy roncsba, hiszen mi baj lehet, nem akkora egy hajó, és úgyis látjuk a fényeket, megtaláljuk a kivezető utat.
Vagy mégsem ilyen egyszerű a történet? Bizonyára van oka annak, hogy komoly roncsmerülő búvártanfolyamokat hirdetnek, ahol bizony oda kell tenni magát a búvárnak. A legfontosabb az, hogy nem elég jó mélyre bemenni, a kiúszás tudományán múlik az ember élete.
Ezt demonstrálandó egy igen hatásos videót készített egy profi roncsmerülő, aki ilyen képzéseket is szervez. Már ebben a filmben is felhívja rá a figyelmet, még csak próbaképpen se kövesse a példáját senki! Ugyanis a búvárok a Fülöp-szigetek szép tiszta vizében beúsznak egy hajó belsejébe, nem is túlságosan mélyen- ez eddig megy mindenkinek. Aztán direkt felkavarják a roncsban levő üledéket, és onnantól kezdődik a mulatság.
Persze csak akkor mókás ez, ha az ember tudja, mit kell ilyenkor tennie- vitt magával vezetőkötelet, fogja is, és azt követve megtalálja a kijáratot. Szinte hihetetlen, de gyakorlatilag pillanatok alatt zéróra csökken a látótávolság, ha a finom port felveri valaki. És itt a nulla tényleg nullát lehet. A saját lámpa fénye alig látszik, nem hogy a kívülről beszűrődő napfény. Elsötétedik minden, és ilyenkor időbe telik, amíg tisztul a látás. Ha valaki ezek után csak úgy "érzésre" elindul egy irányba, még akkor a szerencsésebb, ha csak falba ütközik. Ha elindul egy járaton, abban bízva, hogy az kifele vezet, könnyen lehet, hogy már soha nem talál ki, és a roncs halálcsapdává válik.
Sajnos nem egy ilyen baleset történt már. Azok a leginkább érthetetlen, nehezen magyarázható tragédiák, amikor egy rutinos, roncsmerülésben járatos oktató véli úgy, neki nem kell akkor épp a biztonsági felszerelés, mert "behunyt szemmel is kitalál". Nos, megtörténik, hogy az élet az ellenkezőjét bizonyítja. Szóval nem elég, hogy az embernek megvan a képzettsége- használ is kell azt, amit tud, mert egyetlen pillanatnyi hibáért is nagy árat lehet fizetni.