Nem mindenki szereti az éjszakai merüléseket. A búvárkodásban nappal is van valami borzongató, hiszen a víz alatt vagyunk, egy szerkezet tart életben, a levegőt a palackunkban visszük, a tenger pedig bármikor megtréfálhat.
Képzeljük el ez utóbbit éjszaka! Hiába van nálunk lámpa, csak pár méterre látunk el a fényének köszönhetően- ám ami a fénykörén kívül esik, vagy nem látható, vagy csak alig, ha mondjuk fenn van a hold az égen. Nem tudjuk pontosan, hol van a tengerfenék, hol van a felszín. A tájékozódás is kihívás, hiszen nincsenek fix pontok, amikor folyamatosan látunk. Ráadásul ha rosszul időzítünk, még a vacsoráról is lemaradhatunk...
Szóval könnyen meggyőzheti magát az ember, hogy inkább maradjon a hajó fedélzetén vagy a parton egy sörrel a kezében, és pihenje ki a nappali merüléseket, a sötétben úgysem lehet sokkal többet vagy nagyon mást látni. Ám ezt csak az állítja, aki nem szokott éjszaka merülni, mert a valóságban nagyon is megváltozik az élőlének viselkedése.
A víz alatt is van ugyanis olyan, hogy egy állat nappal vagy éjszaka aktívabb. Előbbiek megpróbálnak elrejtőzve pihenni, szemük némileg riadt, amikor rájuk világítunk- gyakran ez is oka annak, hogy pont nem a legerősebb lámpáinkat visszük magunkkal, hanem ellenkezőleg, egy kisebb fényerejűt választunk. Az éjszaka vadászó halak vagy polipok viszont annál mozgékonyabbak. A tűzhalak, kihasználva a lámpa fényét, préda után kutatnak. A nappal lukakban megbúvó polipok az aljzat felett úszva lesnek zsákmányra. A korallok mélyén napközben láthatlan apró rákok előbújnak, közelről meg lehet nézni őket. (Tökölyi Csaba barátom képei jól érzékeltetik a lámpafénynél merülés hangulatát.)
Vannak helyek, ahol pedig olyan nagy ragadozók tűnnek fel ilyenkor a búvárok közelében, mint a szirti cápák: a Cocos-szigeteken csapatostól indulnak vadászni, a Maldív-szigeteken minden apró mozgást érzékelve járőröznek a zátonyon. Aki ilyen helyen merül éjszaka, annak jobb, ha nem száll az inába a bátorsága pár ragadozótól! Az állatok ugyan a búvárokra nem veszélyesek, de azért egy pár pillanatig győzködni kell erről magunkat, ha karnyújtásnyira tőlünk felbukkan a semmiből egy érdeklődő cápa... Szóval amikor közeledik a naplemente, a búvárok már a parton készülődnek. Nem kell megvárni az éjfélt, amikor a felszínen alkonyodik, a víz alatt már sötét van.
Az éjszakai merülések változatosságát illusztrálandó gyűjtöttem csokorba néhány látványos filmet. Érdekes látni, mennyire másra számíthat a búvár a Kanári-szigeteken, a Maldív-szigeteken vagy Indonéziában...
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
