A napokban akadt meg a szemem egy túraajánlaton: az úti cél Szudán, a terv egy ottani hajós szafari, és a hajóval tart Fabien Cousteau, a búvárkodás hírneves úttörőjének, Jacques-Yves Cousteau-nak az unokája. Természetesen film is készül a merülésekről, de az igazi érdekesség az, hogy Fabien még soha nem merült nagyapja egyik legismertebb projektjének korallok lepte maradványainál: a Conshelf II nevű víz alatti állomást ma már nem víz alatti felfedezők, hanem halak népesítik be. Ugyan a lakórész nincs a mélyben, több más dolog itt maradt a Precontinent projekt ezen állomásának néma tanújaként.
Kereken fél évszázada, 1964-ben mutatták be a Nap nélküli világ címet, ami egy különleges projekt, a Precontinent történéseit dolgozta fel. Cousteau búvárcsapata azt próbálta ki, élhet-e hosszabb időn a felszín alatt egy jól felszerelt bázison néhány ember, és a válasz az lett, hogy igen, ez a terv megvalósítható. Megvallom őszintén, nem tudom pontosan, miért Szudán lett a kiválasztott a helyszín, de kétségtelen, az első kutatók mindegyikét vonzotta a Vörös-tenger, Cousteau mellett Hans Hass vagy az első olasz búvárfelfedezők mind merültek valamelyik partszakaszán. A Nap nélküli világ mindenesetre kiemelkedik a többi búvárfilm közül azért is, mert a dokumentumfilmek kategóriájában Oscar-díjjal jutalmazták.
Szudán nem egy sok embert vonzó turistaparadicsom, de a víz alatti látványosságok vannak annyira izgalmasak, hogy búvárok azért szép számmal érkezzenek. Így aztán napjainkban akad már jól felszerelt szafarihajó, ami rendszeresen járja ezeket a vizeket. Önmagában tehát egy szudáni búvártúra megszervezése ma már nem akkora haditett, de nyilván a Cousteau névnek van akkora vonzereje, hogy még egy kicsivel nagyobb kedvet csináljon a merülésekhez. Fabien mellesleg gyakorlott búvár a többi Cousteau-gyerekhez és unokához hasonlóan, épp nemrégiben írtam arról, hogy maga is részt vett egy hosszú távú víz alatti tartózkodással járó kísérletben Floridában.
Ez most a helyszín miatt lehet számára is különleges kaland. Egy korábbi alkalommal Cousteau kapitány két legifjabb gyermeke, Pierre-Yves és Diane tett egy túrát a Vörös-tengeren a nagy előd nyomdokaiba lépve, most pedig Fabien van soron. Azt hiszem, ez a név tényleg kötelez, de elsősorban jó értelemben véve. A víz alatti felfedezés történelmében olyan kitüntetett helye van a kapitánynak, ami leszármazottai számára rangot és felelősséget is jelent.
És hogy milyen értéke van annak, hogy az ember búvárnaplójában merülőtársként egy Cousteau neve szerepel? Aki igazi szerelmese a merülésnek, az bizonyára nagy becsben tart egy ilyen aláírást. Persze ez csak egy szignó; mindaz ami a Vörös-tengernek ezen a jóval ritkábban merült, ám nagyon látványos részén vár az emberre, ugyanolyan súllyal esik latba. A magányosan álló zátonyok körül rengeteg élőlény nyüzsög, nincs semmi szokatlan pár cápa felbukkanásában, ott vannak a korallok lepte roncsok, no meg maguk a Cousteau-csapat víz alatt maradt építményei. Ezeknél búvárkodva tényleg azt érezhetjük, szemünk előtt elevenedik meg a búvártörténelem...
Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!