Big Blue Búvár Blog

A világ szerencsésebb részein elég kimenni a tengerre, hogy pár száz delfint vagy néhány nagyobbacska bálnát lásson az ember. Amióta viszont vannak jó minőségű felvételeket készítő, elérhető árú drónok, még egy amatőr is remek légifelvételeket tud készíteni.

Na ezt a rengeteg tengeri emlőst azért egyszer megnézném a saját szememmel is... Igaz, ehhez kellett a felvételek készítőinek is utaznia, mert két helyen forgatott Kaliforniában, a hosszúszárnyákat pedig Maui közelében vette fel. Egye fene, ha ilyen helyekre kell elmenni, hát akkor duzzogva bevállalnám én is.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

A Kanári-szigeteken tipikus program az olyan hajós kirándulás, aminek során tengeri emlősökkel találkozhatnak a nyaralók. Az Atlanti-óceánnak ezen a részén sokféle faj előfordul, de van egy, amit nagyon gyakran lehet látni.

Az angolul pilot whale néven emlegetett fajt magyarul úgy hívjuk, gömbölyűfejű-delfin. Szóval ők bálnának mondják, amit mi delfinnek- akkor most tulajdonképpen micsoda? A helyzet az, hogy a szakemberek szerint ezek a hétköznapi nyelvben meghonosodott nevek nem mondanak sokat, ha a magyar verziót angolra fordítanánk, senki meg nem mondaná, milyen állatról beszélünk. Ezért használják a tudomány világában a latin nevet, mert a Globicephala macrorhynchus pontosan ugyanazt jelenti itt, Spanyolországban vagy Kínában is. 

Szóval mi is ez a bálna-delfin? Egy meglehetősen nagy termetű tengeri emlősről beszélünk, a hímek akár 6 méteresek is lehetnek, és egy csoportban több tucat egyed élhet együtt. Mélyre merülva vadásznak halakra és tintahalakra (lám, egy újabb furcsa név, mert a tintahal nem hal, hanem a puhatestűek törzsébe tartozik), de gyakran bukkannak fel a felszínen is. Egyébként a delfinfélék családjába tartoznak, amik a fogascetek alrendjébe és a cetek rendjébe sorolhatók. Közelebb állnak tehát ezek az állatok a közönséges delfinekhez, mint a sziláscetek alrendjébe tartozó bálnafélék. Ha úgy tetszik, a magyar név ezúttal jobban illik a fajra, mint az angol.

Ezután a kitérő után visszatérhetünk gondolatban a Kanári-szigetek vizeire! A turisták szeretik a delfines (bálnás) hajózást, hiszen testközelből lehet látni ezeket a megtermett tengeri emlősöket, kis szerencsével még más faj egyedei is felbukkannak.

Ám annak idején léteztek olyan kihajózások is, amikor kis csónakkal mentek ki a búvármaszkkal felszerelkezett vendégek, és ők még úszhattak is az állatokkal. Ez ma már nem nagyon lehetséges, állítólag így akarták megvédeni őket a zaklatástól. Ezekben a kérdésekben nem mindig könnyű okosnak lenni. Nekem volt szerencsém egy búvárbázis szervezésében úszni is velük: kaptunk egy eligazítást, meséltek az állatokról, amikor a delfinek közelébe értünk, a motort mindig leállította a kapitány, mi a vízbe csobbantunk, aztán ha az irányunkba úsztak, láttuk az állatokat. Nagy élmény volt, a szó szoros értelmében: az állatok is meglepően nagyok, és alattunk több száz méter mély volt a víz. Ehhez képest a turisták tucatjait szállító nagyobb hajók követik az állatokat, a fedélzeten szól a zene, esetleg italoznak a vendégek- nem tudom, ez valóban környezetbarátabb-e.

Szerencsére nagyon sok él a gömbölyűfejű-delfinekből ezen a környéken, így nem mindig úgyanazt a pár állatot hajkurásszák a hajók. És itt legalább nem vadászik rájuk senkit. A Feröer-szigeteken rendezett mészárlás képei többször bejárták már a világot, és a helyi hagyományok maximális tiszteletben tartása mellett is nehéz megérteni, miért ragaszkodik ehhez a véres eseményhez a közösség. Akkor már inkább jöjjenek a turisták, meg a nagy hajók!...

A helyi vizek mélyének megörökítője Rafa Herrero Massieu, aki alámerülve készít fantasztikus felvételeket a gömbölyűfejű-delfinekről. Megkapó látvány ezeknek a hatalmas állatoknak a harmonikus, nyugodt mozgása- ha kevesen is láthatják ezt a saját szemükkel, legalább így megnézhetjük őket.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

Egy új-zélandi búvár alig tudott elszabadulni egy őt vonszoló kardszárnyú delfintől.

Persze a történet itt sem úgy nézett ki, hogy a néha gyilkos bálnaként is emlegetett emlős rátámadt volna a gyanútlanul merülgető szabadtüdős búvárra. Levi Gavin a tenger fenekén rákokat és a tenger más gyümölcseit gyűjtötte be zsákjába, amikor a kardszárnyú delfin felbukkant a közelében.

A hatalmas állatot nem a búvár érdekelte: a zsákban levő falatokra fájt a foga, és ezért egyszerűen elkapta a zsákot, és elindult a mélybe. Ám a gyűjtőzsák a búvár karjához volt rögzítve, így aztán a férfi 40 másodpercen át süllyedt a delfinnel együtt, amíg végül eloldódott a zsineg, és a felszínre tudott vergődni.

A búvár tudta, az esélye az, ha nem vergődik, nem pánikol, nem pazarolja a tüdejében levő kevés levegőt. Más kérdés, hogy ehhez kellett lélekjelenlét, mert ahogy eltűnt a felszín alatt az orka által vonszolva, maszkja elveszett az arcáról, tehát gyakorlatilag semmit nem látott. Az állat olyan erősen húzta a Gavint a karjánál fogva, hogy az teljesen elzsibbadt, így amikor végre elszabadult a delfintől, csak ólomövét ledobva tudott a felszínre menekülni. 

Szerencsére a búvár nem volt annyira felelőtlen, hogy egyedül indult volna a tengerbe, így a közelében levő társa tudott neki segíteni, amikor elgyengülve a felszínen lebegett. Együtt mentek ki a partra, és hamarosan visszatért az élet a kezébe is. A kórházban megvizsgálták a búvárt, aki nyugodtságának köszönhetően nem sérült meg, tüdejébe nem került víz.

Azzal egyébként a búvárok tisztában voltak, hogy nem szerencsés a vízben lenni, amikor kardszárnyú delfinek vannak a közelben, de hiába akarta kiúszni a csapat felbukkanásakor, az egyik állat túl gyors volt. Azon a napon Gavin szerint valahogy semmi nem volt az igazi, társa ki se akart menni a tengerre, aztán amikor a másik búvár ajánlotta, hogy rögzítsen magára búvárkést, nem élt vele. Pedig ha ott van nála, sokkal gyorsabban elszabadul a zsák kötelének elvágásával- így csak a szerencsén múlt a túlélése.

Érdekes egyébként, hogy arról nincs adat, hogy vadon élő kardszárnyú delfin támadásának ember esett volna áldozatul, de a fogságban tartott példányok már több tragédiáért felelősek. A bezárva tartott, hatalmas erejű emlősök viselkedése nem mindig kiszámítható, ez okozott már több balesetet- a vadonban viszont eszük ágában sincs emberre támadni, most is csak a könnyű zsákmány miatt került bajba a búvár.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

A Valentin-nap össznépi felhajtásába sokan szeretnének beszállni. Vannak jópofa ötletek, amiken akkor is elmosolyodik az ember, ha az ünnep maga hidegen hagyja. Vannak erőltetett, nagyon marketingszagú megjelenések.

Ám most egy olyat láttam, ami kifejezetten taszító. A fogságban tartott tengeri emlősök kapcsán rengeteg vita van. Az intelligens állatok az akváriumban olcsó mutatványosként szórakoztatják az embereket az egyik álláspont szerint, a másik felfogás szerint viszont a gyerekek így testközelbe kerülhetnek ezekkel az élőlényekkel, tanulhatnak róluk, esetleg megértik a védelem fontosságát. Ki-ki álláspontja szerint vélekedik erről- én nyilván elfogult vagyok, hiszen sok időt töltök a tengeren, láttam már vadon élő delfint víz alatt és víz felett szép számmal, tehát nem igazán vágyok arra, hogy betonmedencében ugráló delfineket nézhessek meg.

Az viszont szerintem még a delfináriumok hívei számára is túlzás, ami Ukrajnában történt a minap. Két delfint arra idomítottak be, hogy "házasodjanak össze", volt nekik gyűrűjük, tanúik, meg egy kék parókás lány, gondolom ő főállásban sellő, mellékállásban anyakönyvvezető volt a színjátékban.

A delfinek intelligens lények, ehhez kétség nem fér, de a delfináriumban született és nevelkedett, betanított állatok lehetőségei nyilván korlátozottak a tanulásra. Ami itt történt, abban nincs semmi érzelem, pár jutalomfalatért idomították be őket a ceremóniára, és kész. A jaltai intézmény igazgatójának pedig még volt képe azt mondani, hogy a delfineknek is joguk van a boldog családi élethez! Ilyenkor tényleg könnyen lesz az emberből harcos környezetvédő. A fogságban tartással is nehéz megbékélni, de az ilyen megalázó bánásmód végképp elfogadhatatlan a számomra. Azon delfinek jogait emlegetni, akik egész életükre be vannak zárva...

Félreértés ne essék: ez nem csak a delfinekre vonatkozik. Egyáltalán nem tetszene az sem, ha némi felhajtás kedvéért fókáknak, medvéknek, kutyáknak tartanának kézfogót ilyen módon. Bízok benne, hogy az emberek többsége hozzám hasonlóan elutasítja az ilyesmit. És ha arra gondolok, milyen lenne látni az idomítás folyamatát, az esetleg erőszakos, kényszerítő betanítást, talán nem is nagyon akadna olyan, aki támogatná az "állatesküvőt"...

De jó is lenne, ha mindenki láthatná egyszer a vadon élő delfinek elevenségét, ugrásait, játékát, mert így lehet megérteni, nem az a nagy dolog, amit mutatványként adnak elő, hanem az, amit szabad akaratukból.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

A legtöbb ember Darwin kapcsán hallott a Galapagos-szigetekről. Természetfilmekben gyakran be is mutatták, milyen hihetetlen élővilág él a szigeteken Roppant izgalmas megfigyelni, ahogy más és más életkörülmények alakultak ki szinte a szigetcsoport minden tagján, és ehhez mindehol alkalmazkodtak az ott élő állatok. Persze kellett valaki, hogy észrevegye ezt, és elgondolkozzon rajta, mi ennek az oka...

A kontinensektől meglehetősen messze eső szigetek viszont igazi oázisnak számítanak a tengerben. Gyakorlatilag mindenféle nyílt tengeri élőlény felbukkan itt, vannak például manták, teknősök, delfinek, cápák. No meg ezen túlmenően cápák. Illetve még több cápa, különféle fajokból. Még a tengerek legnagyobb hala, a cetcápa is tiszteletét teszi időnként a Galapagos-szigeteknél.

Hogy ne legyen unalmas a búvárkodás, néhol fókák, sőt, pingvinek is felbukkannak. Bármikor elúszhat a mélységbe látogató szeme előtt egy sasrája, szinte elveszhet a búvár a hatalmas halrajok forgatagában, ahol hirtelen azt sem képes érzékelni, merre van a fenn és a lenn.

A búvárok világában csúcsként tekintenek a Galapagos-szigetek merülőhelyeire. Pech, hogy az eljutás nem egyszerű, és főleg nem olcsó: a túrákat szafarihajókra szervezik, egy-két héten át azokon laknak, arról merülnek a búvárok, akik fantasztikus élményeket gazdagodhatnak. Azt mondják, a borsos ár ellenére megéri itt túrázni. Csak jó előre kell foglalni, mert a szigetcsoport annyira népszerű, hogy némely hajón évekre előre eladták a helyeket. Ha megnézzük ezt a videót, talán mindjárt érthetőbb lesz, miért...

Persze még egy dolgot meg lehet jegyezni: a szigorú védelem, a halászat tiltása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Galapagos-szigetek vizeiben ilyen hihetetlenül gazdag az élővilág. Talán más tengerekben is hasonló lehetne, ha végre egyre hatékonyabban védenék a víz alatti élőhelyeket.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

Vajon mit is szeretnék magamnak kérni 2014-re? Persze fontos az egészség, a család, a barátok, a munka, de... Ha már valami nagyot szeretnék, akkor azt mondanám, jó lenne sokat merülni, sok szép helyen búvárkodni, és ezen belül megint jó lenne egy delfines kaland.

Az elmúlt években nem volt túl sok delfines merülésem. Volt már, hogy egy magányos delfin csatlakozott a csoportunkhoz egy félórára, és a Dolphin Reefen is sokat merülhettünk delfinekkel, de utóbbiak egy zárt öbölben élnek. Szóval most jó lenne egy nagyobb csapattal találkozni, és még szebb lenne, ha pár percig velünk is maradnának.

Esély az természetesen mindig van erre. Élnek delfinek sok helyen a nagyvilágban, a felszínről gyakran látni az Adrián őket, de ott szinte soha nem mennek közel a búvárokhoz, szóval hiába tervezek horvát merüléseket, inkább másra kell számítani. 

A Vörös-tenger viszont már más tészta! Nyáron minden bizonnyal megint egy hetet töltünk Egyiptomban, reméljük, a helyzet is ideális lesz az utazáshoz. Északi útvonalat tervezünk, és ott bizony van esély a delfinek felbukkanására, volt is már ilyen szerencsében részem. Most is reménykedek! Tavaly megvoltak a cápák a vörös-tengeri túrán, az idén jöhetnek a delfinek! Szép álom, nem? Talán én is készíthetek majd ilyen videókat...

Üsse kavics, az se baj, ha mondjuk a Karib-tengerben találkozom velük- mert ez azt jelentené, sok évnyi vágyódás után oda is eljutok...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

A váratlan meglepetések miatt (is) szeretjük a búvárkodást: például ha felbukkan egy csapat delfin...

Amikor merülni megyünk, bárhová a világban, vannak bizonyos jó előre eltervezett dolgok. Nem árt tisztában lenni az alapvető viszonyokkal (hány fokos épp akkor a víz, jellemzően szelesebb vagy esősebb-e az évszak), no meg tájékozódunk a legjobb helyekről. Hiába nem voltam még sose egy-egy helyen, amikor a repülőre szállok az indulás napján, már tisztában vagyok vele, vannak-e szép zátonyok, melyikek a leghíresebb roncsok, várható-e valamilyen különleges élőlény.

Bármilyen meglepő, tényleg létezik olyan, hogy bizonyos hónapokban bizonyos helyeken bizonyos állatok nagyobb eséllyel fordulnak elő, máskor viszont gyakorlatilag teljesen esélytelen ezekkel találkozni. Ám meglehet, hogy ami az egyik élőlény szempontjából nem szerencsés szezon, más állatoknál pont jó.

Ám titkon mind abban reménykedünk, hogy mázlink lesz, és pont mi leszünk azok, akik teljesen váratlanul valami szuper élménybe futunk bele. Nekem is volt ilyenben részem, és bevallom, ezekre a merülésekre évek múltán is jól emlékszem. Kicsit erről is szól a búvárkodás: néha nem pont azt kapjuk, amit vártunk, néha viszont jóval többet is.

Görög ismerőseim, akik odahaza gyakran és sokat merülnek, Egyiptomba utaztak mostanában. Általam jól ismert helyeken búvárkodtak, a Giannis D nevű hajó roncsánál én is többször jártam már. Szép nagy vasdarab, de nem túl régen süllyedt el, tehát viszonylag egyben van, viszont kevésbé nőtték be a korallok. Általában jókat szoktunk itt merülni, van pár tipikus fotótéma is.

Ők is jól érezték magukat, és kis csónakjukon épp a nagy hajóhoz tartottak, amin a hét folyamán laktak. Ám egyszer csak a csónakot kormányzó egyiptomi szólt nekik, felbukkant előttük egy delfincsapat, és ha szeretnének velük úszni, ugorjanak be a vízbe csak úgy maszkkal, légzőcsővel. A delfinek pedig ott maradtak velük, a búvárok jól megnézhették őket- a kíváncsi delfinek pedig a vízbe merészkedő embereket. Lehet, nekik éppen olyan kellemes, emlékezetes percek voltak?...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

Füstkarikákat fújó dohányost már mindenki látott. Ám vannak búvárok, akik inkább levegőkarikákat eregetnek időtöltésként. Ennek éppenséggel megvan a maga technikája, nem is feltétlenül bonyolult, de azért én úgy gondolom, víz alatt inkább merülni, nézelődni szeretek, nem ilyesmiket gyakorolni. A medencézés az más, egy ingerszegény környezetben sok efféle ötletre vevő az ember, de valahogy eddig még nem nagyon ástam bele magam a témába.

Az interneten persze bőven lehet videót találni, ahol ilyen mutatványokat mutatnak be búvárok, némelyik jópofa is, de megmondom őszintén, azóta ezekre is másképp nézek, amióta láttam egy felvételt arról, hogy játszik egy delfin a buborékkarikákkal. A helyzet az, hogy ebben is sokkal ügyesebbek mint mi...

A felvétel fogságban élő delfinekről készült, ez a szememben némileg csökkenti az értékét... Ám nagyon úgy fest, bármilyen körülmények között is élnek ezek az állatok, játékosságuk megmaradt. Legalábbis nekem nem úgy tűnik, hogy van gyakorlati haszna a buborékokkal történő játszadozásuknak, tehát ez inkább szórakozás a számukra. Hogy egy ilyen fejlett intelligenciájú állat miért mutat be ilyen kunsztokat, számomra nagy kérdés, és azt gondolom, a tudósok is inkább csak sejtik, mint biztosan tudják. Azt hiszem, a delfinek még sok-sok titkot tartogatnak valamennyiünk számára...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

Most mindenki a segítséget kérő delfinről beszél, akit az épp éjszaka mantákkal merülő búvárok egyike szabadított meg a rátekeredett zsinegtől Hawaii mellett. (Ha nem láttad a felvételt, íme.)

A felvétel tényleg lenyűgöző és megkapó, és miért kételkednék a szemtanúk beszámolójában... De természetesen eszembe jutott az a néhány alkalom, amikor delfinnel merültem. Volt ilyen az eilati Dolphin Reef lezárt öblében, ahol azért nem egy szűk medencében vannak bezárva ezek a különleges állatok. Odaúsztak és jól megnéztek, az egyiküket nagyon érdekelte a kamerám is. Egészen közel jött és egy kicsit megbökte, miből van. Őrületes élmény volt.

Teljesen vad delfineket viszont csak a felszínen láttam gyakran, víz alatt elvétve. Kinek mivel van szerencséje, nekem a delfinekkel nem annyira. Mégis, volt olyan, hogy nyílt vízben jött hozzánk egészen közel egy magányos delfin, és hosszú ideig velünk is maradt. Talán segítséget kért volna? Talán csak érdeklődött? Ki tudja? Mindenesetre nagyon szívesen gondolok vissza rá, az eltelt bő évtized egyik legemlékezetesebb merülése volt.

Persze a delfin, attól még hogy szeretjük és leginkább barátságos az emberekkel, ragadozó, és néha ennek jelét is adja. Azt gondoljuk, sokat tudunk ezekről az állatokról, de valóban? Még manapság is előfordulnak olyan esetek, amikor fogságban tartott delfin támad egy emberre, de az okokat inkább csak találgatják.

Jó lenne azt mondani, ne legyen fogva tartva egy se, és ez egy nagyon szép álláspont, csak amíg ekkora üzlet ez, kicsit idealista. Talán egyszer minden megváltozik, és teljesen szokványos lesz, hogy az ember segít a delfinnek- vagy fordítva. De ma még nagyon nagy ritkaságszámba mennek a felvételek a segítséget kérő állatokról...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.