Manapság mindenféle víz alatt űzött sportról hallani, vannak búvárúszók, tájékozódási búvárok, vízihokisok, vízirögbisek, szabadtüdős versenyzők és így tovább. Nem meglepő annyira, hogy a búvárok körében is felmerült a tudás összemérésének igénye, hiszen ez sok más speciális tevékenységet űző csoportnál előfordul.

Az már egy másik kérdés, hogy a sporttá vált tevékenységben mi dominál: magának a hétköznapi tevékenységnek a minél ügyesebb, minél gyorsabb végrehajtása, mint mondjuk a favágóknál, vagy inkább a tevékenység közegében végzett különleges feladat. A búvároknál van példa mind a kettőre, de azt hiszem, inkább az dominál, amikor valami speciális dolgot találnak ki a víz alá menők számára.

Ennek pedig egyszerű az oka: egyszerűen nem nagyon van értelme a hétköznapi búvárkodásban a minél mélyebbre, minél gyorsabban eljutásnak. Bármennyire gyors egy búvárúszó, egy normál merülésen még egy versenyző is igencsak lassan úszik, mert a mi hobbink egyszerűen nem erről szól. Hasonlóan a játékról szól a víz alatti rögbi vagy hoki is, aminek köze nincs a merüléshez azon kívül, hogy le kell hozzá bukni.

Ezek nagyon újnak számító sportágak, de az kifejezetten meglepett, hogy ilyesmivel már sokkal korábban is próbálkoztak. A British Pathe csatornáján van egy videó, ami hölgyek víz alatti kosárlabda meccséről szól. Azt írja, a felvétel 1934-es, nekem ez egy kicsit gyanús, valamelyest modernebbnek tűnnek a fürdőruhát. Ám a lányok semmilyen búvármaszkot nem viselnek, tehát még azok elterjedése előtt játszhatták a "meccset". 

Nyilván ez inkább csak egy jópofa kis színes anyag, aligha rendezhettek víz alatti kosárlabda-bajnokságokat. Pláne azért lehetett volna ebben a formában nehézkesen játszani, mert maszk nélkül csak homályosan látnak a lemerülők, és uszony nélkül nem túl hatékony a mozgásuk.

Ám azért így is érdekes az anyag, hiszen bemutatja, már sok évtizeddel ezelőtt kísérleteztek a víz alatti sportokkal. A három dimenzióban lehetséges mozgás ugyanis egy plusz elemet vitt bele a játékba, ám mivel az események a felszín alatt zajlanak, a meccsek leginkább a résztvevőknek érdekesek, a nézőknek kevésbé. Így aztán tömegek szórakozásává aligha válik a víz alatti hoki vagy a tájékozódási búvárkodás.

Megvallom, ettől én különösebben nem vagyok elkeseredve, hiszen nekem a merülés nem a versengésről szól. Értékelem a sportolók komoly eredményeit, jó hallani a magyar búvársportolók sikereiről, azt is sejtem, a fiatalabb korosztályt hazai, medencés körülmények között így lehet esetleg jobban bevonni a különleges víz alatti lét megtapasztalásába. Nekem mégis valahogy fura arra gondolnom, hogy minél gyorsabb úszásért vagy hokizásért merüljek. Ha már felveszem a búvármaszkot, akkor más dolgok érdekelnek, és egy szép korallzátony még soha nem untatott annyira, hogy víz alatti rögbimeccset akartam volna nézelődés, fotózás helyett rendezni...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!