Ahol csak felbukkannak cetek a tengerben, elkezdenek túrákat szervezni a megfigyelésükre. Manapság már óriási pénzek forognak a bálna- és delfinnéző hajós kirándulások piacán, de hiába sorolják ezt az ökoturizmushoz, egy cikk szerint komoly kárt okoz az állatoknak. Környezetvédők állítják, az állatok félnek a turistákat szállító hajóktól, nem táplálkoznak rendesen, akár ki is pusztulhatnak az állatbarátok túl nagy érdeklődése miatt.

Ezek nagyon komoly szava, de... Néha van olyan érzése az embernek, hogy bizonyos környezetvédők mindenben találnak hibát azért, hogy egy kicsit magukra irányítsák a figyelmet. Azt az apróságot ne felejtsük el, hogy az állatok nem hülyék, ha valahol állandóan megzavarják őket, odébb fognak állni. Ehhez képest vannak helyek, ahol már sok éve rendeznek bálna- vagy delfinnéző túrákat, és a cetek még mindig ott vannak. Nem úsznak el rémülten, nem tűnnek el a felszín alatt azon nyomban, és most is szép számmal lehet őket látni.

Az egy másik kérdés, hogy vannak egészen kis létszámú populációk, pár tucatnyi egyedből álló csapatok, ezeket békén lehet hagyni, de meggyőződésem, pontosan megállapítható, melyek ezek a veszélyeztetett állatok. Egyszerűen nem kell oda több túrát szervezni, és kész. De kissé szkeptikus vagyok, hogy valóban jobb lesz a delfineknek, amennyiben többé nem mennek oda a turisták, de a halászok és a többi hajós senki által nem látva roboghat ezeken a vizeken és gázol el esetleg egy-két állatot.

Meg kell jegyeznem azt is, hogy rendszeresen tengert járó emberként kicsit furcsállom a cetek rettegésének emlegetését. Nagyon sokszor szálltam hajóra a világ mindenféle részein, és ebből egyetlen alkalom volt, amikor kifejezetten bálnák kedvéért indultunk ki a vízre. Meg is találtuk őket, elúsztak mellettünk, mi megnéztük őket, de nem hinném, hogy ez a nagyjából 30 másodpercnyi szemkontaktus megzavarta volna őket olyan nagyon.

És a többi alkalom, amikor delfint láttam tengerben? Hát azok csak úgy jöttek, maguktól. Nem kergettük őket, nem az volt a cél, hogy szervezett túrán kifejezetten delfineket figyeljünk meg, egyszerűen csak hajóztunk, amikor azok feltűntek a távolban- vagy egész közel. Egyszer az Adrián Biogradból indultunk el egy merülőhelyre, és negyedórán át velünk úszott pár delfin, annyira közel a hajónkhoz, hogy meg lehetett volna őket érinteni. Máskor a Vörös-tengeren merültünk, amikor fél órán át úszott és keringett körülöttünk egy magányos delfin. Ha nem jöttek volna, nem kerestük volna őket, hiszen nem azért szálltunk vízre. Voltunk olyan helyeken, ahol mások már láttak korábban delfint, mert a környéken éltünk- néha előkerültek, néha nem.

Szóval mit tegyünk, ha az elvileg veszélyeztetett tengeri emlősök maguk közelítenek? Zavarjuk el őket, hogy így védjük meg az épségüket magunktól? Ugyan már. Olyan is volt, hogy épp az apartmanunk teraszán ültünk Horvátországban, amikor észrevettük, egy csapat delfin úszik be a szemünk láttára a rogoznicai öbölbe. Mentek egy kört, majd továbbálltak. Mit kellett volna tennünk?

A válasz nyilván nagyon egyszerű: semmit. Intelligens élőlényekről beszélünk, akik hozzánk képest nagyon is otthonosan mozognak a tengerben. Amit nagyon nem akarnak, az nem is fog megtörténni. Persze tudom, van olyan, amikor adott helyen élő csapatokat akár több tucatnyi hajóval üldöznek, miközben rengeteg turista rikoltozik a fedélzeten, de ezeket a helyzeteket nem különösebben bonyolult szabályozással kordában lehet tartani. Nem 100 hanem 10 hajónak legyen túraszervezői engedélye, és kész. Ezt a világon elég sok helyen jól tudják alkalmazni nem csak bálnákkal, hanem mondjuk cápákkal is. A turista pedig, ha biztosra akar menni, előre foglalja a helyet a túrán- vagy egyszerűen kinyitja a szemét, ha hajóra száll, mert tudja, bárhol felbukkanhat egy csapatnyi tengeri emlős.

És zárszóként még annyit: ha esetleg meg is ijed pár bálna vagy delfin, ezek a túrák ismertetik meg az átlagemberrel ezeket a fantasztikus állatokat, akik elkötelezett cetvédőkké válnak maguk is. A túláradó szeretet káros is lehet, de ha valaki belegondol, egy évszázada hány helyen vadásztak bálnára, delfinre, és mennyire megváltozott az ehhez való hozzáállásunk, és ez mennyi állat életét kímélte meg, akkor talán mégse kellene pont a bálnanéző túrákat hibáztatni.

Mert miközben ilyen témákat feszegetnek a konferenciákon, a norvégok szép csendben 729 bálnát öltek meg egyetlen bálnavadászati szezon alatt, és azon dolgoznak, hogy növeljék a bálnahús utáni keresletet. Ám talán aki megcsodálta őket élőben, az nem kér belőle...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!