Egyiptomban egy helyi búvár állított fel időtartamrekordot: Walaa Hafez 51 órán és 20 percen át folyamatosan a víz alatt volt, így mostantól övé a Guiness által is hitelesített csúcs. A korábbi csúcs negyedórával volt rövidebb, de ilyen roppant hosszú merülésnél már minden egyes újabb perc nagy teljesítmény.

Az egyiptomi búvár 1979-ben született, a haditengerészet kötelékében szolgált a speciális egységekben, ám a 2011-es forradalom idején olyan sérüléseket szenvedett el, ami után leszerelték. A búvárkodásnak viszont nem fordított hátat, és miután egy szintén egyiptomi ex-katona, Ahmed Gabr 332 méteres merülésével mélységi csúcsot állított fel, úgy döntött, az országba hozza az időtartam rekordot is.

A leghosszabb ideig tartó merülések terén is többféle kategóriát tart számon a Guiness- ma már nem olyan egyszerű ügy rekordot felállítani, bemondásra senkinek nem hiszik el. Létezik édesvízben és tengerben végrehajtott merülés rekordja, van külön hűvös vízi kategória, medence és így tovább. Hafez a tengeri, nem hideg vizes kategóriában került a ranglista élére.

Persze nem úgy kell az ilyet elképzelni, hogy a búvár egyedül begázol a vízbe egy rakás palackkal, aztán bő két nap után kijön. Két tucatnyi búvár segítette merülés közben, hozták a levegőutánpótlást, no meg az élelmet és a vizet. Ugyanis az energiát valahogy pótolni kell, nyilván pépesített ennivaló formájában. A helyszínen lennie kell orvosnak, ha bármi balul ütne ki. És ugyan csak tíz méteres mélységben volt a rekorder, a felszínre emelkedés ennyi idő után kínosan lassan zajlik.

Ez a rekord tehát ismét az egyiptomi búvárkodás hírét vitte a világban. Ám nem ez volt az egyetlen új csúcs mostanában: Ahmed Gabr volt a fővédnöke minden idők legnagyobb víz alatti szemétszedésének, amit szintén Egyiptomban szerveztek meg. 614-en merültek alá egyszerre, hogy a tenger fenekét elcsúfító hulladéknak legalább egy részét összeszedjék. Sajnos a Vörös-tengerbe is bőven kerül szemét, de egy-egy ilyen nagyobb akciónak azért már lehet látható eredménye, hiszen zsákszámra hordják ki a hulladékot a vízből.

Persze tudom én, ezek a nagy felhajtással járó rekordok más célt is szolgálnak: Egyiptomot akarják népszerűsíteni, mint búvárparadicsomot. Az ország megsínylette a politikai bizonytalanságot, az idegenforgalomban még mindig nagy a visszaesés, pedig szükség lenne a tengerimádók pénzére. A bökkenő csak az, hogy egy ilyen eseményre hiába figyelünk oda, az egyiptomi helyzet még mindig nem ideális. Rendszeresen járok oda, tudom, hogy évek óta ki sem mozdulunk a hajóról, egyszerűen nem vonzanak a városok. 

Fogalmam nincs, mennyi idő kell ahhoz, hogy Egyiptom felzárkózzon a vonzóbb helyekhez, hamarosan teszteljük majd a mostani állapotokat. Azt hiszem, az idő jó részében továbbra is a víz mélyén zajlanak majd a nyaralás érdemi eseményei, és ha összeadjuk majd a végén mindannyiunk merülési idejét, szép nagy szám jöhet ki- akár összemérhető a rekorddal. És persze teszünk azért, hogy mi ne szemeteljünk a vízbe, sőt, abban reménykedünk, hogy a kevesebb turista miatt szebbek lesznek az élőhelyek. Várjuk, hogy a Vörös-tenger elkápráztasson és olyan jól érezzük magunkat, mint annak idején. Mi élménygyűjtésben szeretnénk csúcsot javítani...