Az egész Karib-térséget fenyegeti az invazív tűzhalak elszaporodása, amik mindent felzabálnak, és természetes ellenség hiányában gyorsan szaporodnak. Ám úgy fest, mégiscsak van egy élőlény, ami veszélyes lehet a tűzhalra: egy nagyobb fajtársa.

A ki tudja milyen úton behurolt tűzhalak nemrég jelentek meg a Karib-tengerben. Először Floridában bukkantak fel, majd folyamatosan egyre délebbre találkoztak velük a búvárok és a halászok. Minden sziget körül veszélyt jelent az, hogy a falánk, minden más hal ivadékot lelkesen levadászó ragadozók miatt eltűnnek a halak a korallzátonyokról.

A probléma megoldását folyamatosan keresik. A tudósok kutatják, mi a tűzhalak kordában tartásának leghatékonyabb módja. A búvárok számára tűzhalfogó versenyeket rendeznek. Az éttermek felvették az étlapjukra ezt a fogást. Már azt is mepróbálták, hogy cápákkal etessék meg a tűzhalakat, hátha ők is rákapnak.

Mindez azonban egyelőre nem segített igazán sokat. Rengeteg idő és energia befektetése után sem tudták meggátolni a tűzhalak terjedését a Karib-tengerben, és pár ponton tényleg egészen meg is változott a korallzátonyok képe, mert eltűnt a színes halforgatag.

Ám a halászok azt vették észre, hogy az itt hálóba került tűzhalak gyomrában különleges zsákmány van: más tűzhalak. Végülis érthető, ha nincs más, ami ehető lenne, a zabálógépek új préda után néznek, és a kisebb tűzhalakat falják fel. 

Azért ez még nem jelenti azt, hogy szép lassan az összes tűzhal eltűnik, mert megeszik egymást, és majd csak az utolsó, magányos példányt kell lelőni valakinek szigonypuskával. Ám azt jelzi ez, hogy a természet a maga módján szabályoz: ha túl sok van egy halból, akkor majd a körülmények gondoskodnak róla, hogy kevesebben legyenek. De ahhoz még így is túlságosan nagy számban hódítják meg a Karib-tengert, hogy ebben lehetne bízni. Hamarosan kiderül, hogy sikerül-e felvenni a tűzhalakkal a harcot, vagy a Karib-tenger végleg meg fog változni és át fog alakulni nekik köszönhetően.