Libanoni búvárok találtak rá néhány nagyon izgalmas ókori roncsra.
Türosz városának ostromával sokat foglalkoztak a régészek: Nagy Sándor hódító hadjárata során i.e. 332-ben vette be a szigetre épült várost, de azt nem tudták, hogyan. A szemben levő szárazföldön található Usu elfoglalása könnyen ment, ám a szigeten levő Türosz már keményebb dió volt.
Azért is érdekes ez, mert a mai Libanon területén található Türosz ugyanis jelenleg nem szigeten, hanem egy félszigeten van, aminek állandó kapcsolata van a szárazfölddel. Néhány éve földtani kutatások és számítógépes modellezés segítségével derítették ki, hogy vélhetően Nagy Sándor kiváló hadmérnökeinek volt köszönhető az eredményes ostrom.
Türosz és Usu között ugyanis volt egy, sekélyebben húzódó homokzátony. Ezt magasították és szélesítették sziklákkal, törmelékkel annyira, hogy a sereg a szárazföld irányából is tudott rajta támadni. Hét hónapig tartott a munka, de végül a város Nagy Sándor kezére került. Az új földnyelv pedig annyira megváltoztatta az áramlási viszonyokat, hogy végül az egykori szigetből félsziget lett.
A történet azért vált érdekessé most búvár szempontból, mert egy libanoni búvárcsapat állítása szerint nagyjából 35 méteres mélységben 11 darab ókori görög hajót talált. A 2300 éves korúnak becsült roncsok Nagy Sándor flottájából származhattak, s részt vehettek az építéshez szükséges sziklák szállításában. Talán pont azért vesztek oda, mert a túlterhelt hajók nehezebben álltak ellen a tenger viharainak.
A víz alatti régészek már hónapok óta dolgoznak a helyszínen, és még bizonyára hosszú ideig el is fog tartani a munka. A maradványok közt nem csak sziklákat találtak, hanem sok cserépedény darabját is, így az sem kizárt, hogy a hajók a seregnek szánt ellátmányt is szállítottak. De biztosat természetesen csak a feltárás lezárulta után lehet majd mondani. Mindenesetre érdekes, hogy ilyen szerteágazó kutatások szükségesek ahhoz, hogy egy ókori történelmi esemény hátterét feltárják.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
