Úgy látszik, egyre gyakrabban kerülnek fel állatok segítségére siető búvárokról videók az internetre. A cápás és bálnás mentések nagyon látványosak, de a helyzet az, hogy rengeteg ilyen felvételt lehetne készíteni, mert a sok vízben maradt szemét, beszakadt horgász-halász eszköz mind potenciális csapda. Épp tavasszal fordult velem elő, hogy a víz alatt azt vettem észre, a mellettem levő merülésvezető valamiért furán közelíti meg az egyik halat. Hirtelen úgy nézett ki, mintha ő akarta volna kifogni- később vettem észre, valóban ott vergődött az állat egy kezében levő zsineg végén, mert beakadt egy horog végén. A merülésvezető levágta, a hal pedig továbbúszott, valószínűleg fogalma sem volt arról, hogy nem bántani akarták, hanem segítettek rajta.
A búvárnak nem is kell ezért hálát várnia. Aki bevállalja ezt az időnként nem kis kockázattal járó feladatot, annak tudnia kell, hogy a legnagyobb örömet az okozza majd számára, ha az állat szabadon tovább úszhat. Az alábbi videón is jól látszik, a mantán levő hulladék komolyan akadályozhatta az állat mozgását- neki most már jobb lesz.
A jó persze az lenne, ha nem lenne annyi szemét a tengerben. A szomorú helyzet ugyanis az, hogy az állatok túlnyomó része nem éli túl az ilyen beakadásokat, mire segíteni lehetne egy kötélbe vagy hálóba gabalyodott teknősön, cápán, delfinen, azok már rég elpusztultak. Sajnos ilyet is láttam már a víz alatt. Hiába vannak szemétszedő akciók mindenfelé a világban, amit kiszedünk, az bizony csak csepp a tengerben...
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
