A búvárkodás terén sok őrületről olvastam már, de talán a legfélelmetesebbnek a víz alatti lávaszobrászat tűnik a számomra.
Egy Bud Turpin nevű fickó érdemelte ki a Lava Man becenevet furcsa hobbija miatt. Arról lett ismert, hogy Hawaii közelében nem a korallzátonyok vonzották a víz alá, hanem a frissen kitörő vulkánok: a láva égővörös folyamként bukkan elő, és aztán megszilárdulva folyamatosan megváltoztatja az aljzat képét.
Bud úgy döntött, egy kicsit beavatkozik a természet munkájába. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a víz alatt saját egyszerű eszközeivel dolgozik a kiömlő lávával, Ő azt állította, ez egyfajta szobrászat, még ha az alkotások élettartama csak pillanatokban volt mérhető, hiszen a folyamatosan ömlő, mozgó lávából kialakított alakzatokat folyamatosan maga alá temette a feltörő láva.
Talán csak videón érzékelhető, mi is történt ezeken a merüléseken. Nem kérdés, életveszélyes mulatságról volt szó, hiszen Bud még búvárruhából is csak a legvékonyabb lycra anyagút viselte, ezen túlmenően egy hőálló kesztyűt vett csak fel a "munkához". Igazi értelmet nem kell keresni ebben a fajta merülésben- de amíg nekem nem kell lávát formázgatni búvárkodás közben, addig nincs is vele nagy problémám.
A videó viszont kétségkívül érdekes, hiszen ilyesmit nem nagyon látunk egy átlagos merülés közben. Hawaii szigetén szerveznek is lávanéző hajótúrákat, amik kétségkívül jóval biztonságosabbak a merülésnél, és azt hiszem, éppen olyan lenyűgözőek lehetnek. Ha egyszer lehetőségem lenne búvártúrát szervezni a környékre, szerintem egy ilyen programra is befizetnék. Mert nem kell mndig a merülésről szólnia egy nyaralásnak...