Különös akcióban vettem részt egy merülés során az Adria mélyén.
Nyilván senkit nem lep meg az állítás, hogy jelentős részben a halászat miatt tűnnek el a tengerből az élőlények. Nem vagyok álszent, nem állítom, hogy soha ne ennék halat, de búvárkodás közben hálóban vergődő, még élő lényt látni mégiscsak más.
A horvát Adrián vagyunk épp, és az egyik hajós merülés után a parton hallottuk egy partról merülő búvártárstól, hogy a közelben hálóba gabalyodva látott egy csillagvizsgáló halat. Ez a fenéklakó az Adrián ritkán kerül a szem elé, így gyorsan megszületett a döntés: titkos halmentő bevetésre indulunk!
A víz alatt könnyű odalopakodni a hálóhoz. Sajnos a csillagvizsgáló hal menthetetlennek látszott, rettentően bele volt gabalyodva, és túl nagy kárt nem akartunk okozni a háló szétdarabolásával. De azért két tintahalat csak kimentettünk egy kis munkával. Abban csak reménykedni lehet, hogy nem kerülnek a hálóba újra...
Nem mondom, hogy ne lehetne belekötni ebbe a titkos halszabadításba, de akkor se bánom, S azt hiszem, most egy darabig inkább nem eszem halat: inkább a tengerben tanulmányozom őket, nem a tányéron.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
